Video/name

Ez a város - Esti Kornél

A 2006-ban mezőtúri gimnazisták alapította zenekar a hazai alternatív zenei szintér egyik karakteres szereplője. Az elmúlt tizenöt évben különösebb médiatámogatottság nélkül tudtak stabil közönséget kiépíteni Budapesten és vidéken egyaránt. Eddig hat nagylemezt (Egytől egyig, 2009; Boldogság, te kurva, 2011; Ne félj, 2014; Éjszaka van, 2016; Eltűnt idő, 2018, Nyitva hagytam, 2022) jegyeznek. Személyes hangvételű dalaikban az őket, és generációjukat foglalkoztató szövegeik mellett fontos társadalmi és közéleti témákra is reflektálnak.
A zenekart Lázár Domokos énekes-gitáros, Veress Imre gitáros és Pályi Ádám basszusgitáros alapította 2006-ban. A szalagavató bálon Pink Floyd dalokat játszottak. A gimnázium utolsó évében épp Kosztolányit tanulta a csapat, végül így találtak rá a zenekar nevére. Miként 2010-ben a Népszabadságban nyilatkozták: „Teljes letargiában voltunk: hogyan lesz ebből zenekar, ha még normális neves sem tudunk találni magunknak?”.
„Egy zenekar, amelyet ha nem feszít szét a tehetség és egyben marad, a következő évtized meghatározó formációja lehet Magyarországon” – állította 2009-ben az első nagylemezüket megjelentető Lovasi András róluk, hozzátéve, hogy ilyen fiatalon, ilyen karakteres zenét játszani rendkívül ritka szerte kis hazánkban. Nem meglepő hát, hogy azok után, hogy a Kiscsillag, a Heaven Street Seven és a Pál Utcai Fiúk zenekarokkal léptek fel, 2010 augusztusában a Sziget Fesztivál nagyszínpadán ők lehettek a Kispál és a Borz búcsúkoncertjén az előzenekar.
Eddigre már túlvoltak az első klipjükön (Panodráma), szinte az összes tehetségkutatót megnyerték, melyen elindultak, így jutottak el az International Live Award bécsi középdöntőjébe is. Az ekkor megjelent bemutatkozó album (Egytől egyig) kellően karakteresen ötvözte a kurrens angolszász rockzenei hatásokat (Arctic Monkeys, Editors, Franz Ferdinand, Radiohead) a nyolcvanas évek magyar undergroundjával (Európa Kiadó, Balaton, Trabant), némi Cseh Tamás és Kispál és a Borz beütéssel.
Az Esti Kornél nemcsak zenekar, hanem baráti társaság is, ezért történt meg velük, hogy 2012 őszén énekest cseréltek: Nagy Istvánt Bodor Áron (1991. 06.02, Veszprém) váltotta. Ezzel kialakult az a hat fős felállás – Bodor Áron (ének, billentyűsök), Lázár Domokos (gitár, ének), Veress Imre (gitár), Horváth Kristóf (gitár), Pályi Ádám (basszusgitár), Lázár Ágoston (dob) –, amely azóta is összetart.
2014-ben már Bodorral készült a Ne félj, melyet a megjelenésekor pár napra ingyenesen letölthetővé tettek. Az albumról különösen a címadó Ne félj és a Rohadt eső lett „sláger”, a 2016-os Éjszaka van-ról – mely sokak szerint a legérettebb, legjobban összerakott anyaguk – szintén a címadó dal és a Nem kár vált a legnépszerűbbé. A tízéves jubileumukat a budapesti Akvárium Klub NagyHall termében ünnepelték, az eseményre az addigi pályájukat bemutató kisfilm is készült.
2017-ben az A38 Hajón, a MüPa Fesztiválszínház termében, majd a Budapest Parkban léptek fel, 2018 végén az újabb anyagot (Eltűnt idő) pedig háromestés koncerten mutatták be az A38 Hajón. Ez amúgy az első lemezük, melynek számait nem sávonként, hanem egyszerre játszották fel.
2019. december 3-án a Művészetek Palotája nagytermében adtak tematikus koncertet Itt maradtam az éjszakában címmel. Ugyanez lett a címe 2020 decemberében annak a nagyszabású kiadványnak, mellyel a zenekar sajátos módon összegezte addigi munkásságát: egyrészt 15 dalát több mint 30 művész segítségével újraértelmezte, másrészt mellékelték hozzá Bátori Gábor ’jim’ (sinco) egyórás filmjét, melyet Ember Márk színművész és a zenekar főszereplésével készített.
A pandémia 2020-as kitörése elég rosszkor jött nekik, épp felívelő pályán haladtak, végül csak 2022 áprilisában rukkoltak elő új anyaggal (Nyitva hagytam).
JBSz
 
<a href="https://www.estikornelband.hu/">https://www.estikornelband.hu/</a>
<a href="https://www.facebook.com/estikornelzenekar/">https://www.facebook.com/estikornelzenekar/</a>

Esti Kornél

Bodor Áron

Pályi Ádám

Veres Imre

Horváth Kristóf

Lázár Domokos

Lázár Ágoston

A nyolcvanas-kilencvenes évek undergroundjából kinövő A38 Hajó 2003-ban nyitotta meg kapuit a Petőfi-híd budai hídfőjénél. Magyarország technikailag egyik legjobban felszerelt koncerthelyszíne és független kulturális központja, amely évente hétszázötven előadóművészeti programot, koncertet szervez. Mindezek mellett hazánk egyik legtermékenyebb, egyik legnagyobb tradíciókkal bíró mozgóképgyártó műhelye, amely évente körülbelül kétszázötven (eddig összesen több mint kétezer) televíziós produkciót készít, valamint helyszínt ad a közszolgálati televízió naponta jelentkező élő magazinműsorának.
Fennállása során eddig több mint tízezer programot, koncertet, kiállítást, színházi előadást szervezett meg és bonyolított le, közel kétezer televíziós műsort, illetve dokumentumfilmet készített és több száz élő televíziós adást bonyolított le. Éves látogatószáma meghaladja a százötvenezer főt, az elmúlt húsz évben több millió látogatót fogadott. Számos elismert külföldi előadó/formáció (pl. az M83, a dEUS, King Krule, Tricky, a Veils, a Vienna Art Orchestra, Anna Calvi és a Gogol Bordello) lépett már fel a helyszínen, ahová azóta is szívesen visszajárnak. A hazai szólóprodukciók és zenekarok számára komoly presztízst jelent egy hajós koncert. A magyar könnyűzene minden műfaja képviselteti magát a nagyterem színpadán, így például az Ivan and the Parazol, a Halott Pénz, a Bagossy Brothers Company, Lajkó Félix, Jónás Vera, Barabás Lőrinc, Péterfy Bori, a Galaxisok és az Analog Balaton.
Az A38 Hajó jelenlegi tulajdonosi köre egykor a Bahia láncot és kiadót működtette. A klub maga egy egykori szovjet-ukrán nehézáru-szállító uszály átalakításával jött létre, amely 1999-ig látott el szállítási feladatokat a Dunán. Nemcsak klubként, hanem kiadóként, szervezőként, kortárs művészeti galériaként, étteremként és filmes képzőhelyként (A38 Akadémia) is működik.
A klub megnyitójára 2003. április 30-án került sor Maceo Parker szaxofonművész koncertjével. Az első évforduló egybeesett az Európai Uniós csatlakozás estéjével, ezt „titkos” Európa Kiadó-fellépésekkel ünnepelték. A dunai árvizek az évek során többször is akadályozták az A38 Hajó zavartalan működését, előfordult, hogy zárva kellett tartania néhány napig, amíg a folyó vízszintje le nem csökkent. 2010-ben az A38 Hajóhoz került a második ütem, a Dereglye. Eredeti funkciójában kiállítóterem volt, aztán kisebb koncerteket tartottak benne, jelenleg pedig már stúdióknak ad otthont, például a Petőfi Rádió is innen sugároz.
2015-ben újabb építészeti fejlesztés zajlott az A38-on. Ekkor készült el a hajó orrterasza fölött a látványos, 33 négyzetméteres panorámastúdió, amely egy modern felszereltségű televíziós stúdió. Innen jelentkeznek be a Petőfi TV műsorvezetői is. 2017-ben Bognár Attilát, az A38 Hajó vezetőjét a Forbes Urban különszáma beválasztotta a 100 legfontosabb közéleti szereplő közé, akik világvárossá tették Budapestet.
2020 nehéz év volt világviszonylatban és a Hajó életében egyaránt. A járványügyi korlátozások miatt hosszú ideig nem lehetett zenei eseményeket rendezni, így az A38-on sok előadó közönség nélkül állt színpadra; a fellépésekből koncertfilmek készültek, amelyeket a Petőfi TV sugárzott. A pandémia alatt a sor került a Tetőterasz átalakítására, és ott immáron koncertfelvételeket is lehet rögzíteni. 2023-ban, az A38 20. évfordulója alkalmából nagyszabású programsorozattal készültek a szervezők, emellett pedig Szirmai Márton rendezett egy közel egyórás dokumentumfilmet a Hajó múltjáról és jelenéről.
BB

A38 Hajó

Ez a város - Esti Kornél (2016. 04. 16.)

Kapcsolatok