Video/name

Én az éjjel nem aludtam egy órát - Balkan Fanatik

Bár a Barbaro frontembere, Jorgosz Tzortzoglou (1952, ének) ötlete volt, egyáltalán nem annak nyomvonalát követi a Balkan Fanatik. „Van egy egymillió dolláros dalom, beszállsz?” – tette fel állítólag az időközben „elektrosámánná” vált Jorgosz a kérdést Lepés Gábornak (1969, szintetizátor). Mire a korábban Ákos, Pierrot és Ganxsta Zolee mellett producerként és szerzőként egyaránt aktív „Lepe” beszállt, és ezzel 2002-ben megszületett a Balkan Fanatik. Az elképzelés szerint Jorgosz hozta volna a Barbaro szellemét, Lepés pedig az elektronikus tapasztalatokat, ami viszont az egészből kijött, nem lett több jól megcsinált konzumterméknél, melyben a népzene nem ihletforrás, inkább csak formai eszköz az elektronikus tánczenei középszertől való elkülönüléshez.
2003-as címnélküli debütáló albumuk mindenesetre a világzene kategóriában Fonogram-díjat kapott, és újabb és újabb korongjaikon (Hungarikum, 2006, American Perestroika, 2009, Ölelj magadhoz, 2011, Feljött a nap, 2014, Úton - On The Road, 2014, Csókolj meg babám!, 2015, Jajj az a szerelem, 2017) változatlanul a szintipopot, a hiphopot és a kortárs elektronikus tánczenéket ötvözik a Balkán népzenei hagyományaival. Dalaik hallhatóak voltak számos trendi játékfilmben (MIX, Nyócker), a rádióbarát Elment az én rózsám, a Ha te tudnád és a 2011-es országimázsfilmet aláfestő Repülj madár egyaránt milliós YouTube-nézettséget produkált.
Miközben a 2016-ban kiadott Urban Fragments albumon olyan neves közreműködők szerepeltek, mint Szakcsi Lakatos Béla, Kőszegi Imre, Babos Gyula, az Amadindás Holló Aurél, a hegedűs Kézdy Luca, a jazzénekes Hajdu Klári és a népdalénekes Farkas Annamari..
A két frontember, Jorgosz Tzortzoglou és Lepés Gábor mellett szinte évente, kétévente változnak a zenészek.
JBSz
 
https://www.facebook.com/balkanfanatik/

Balkan Fanatik

Czifra Miklós

Török Tilla

Benedeczki Sándor

Major László

Tzortzoglou Jorgosz

Copy Con

Lepés Gábor

Kőszállító uszályból lett a város megkerülhetetlen koncerthelyszíne

Ha zúzós zene szól, a közönség talpa alatt imbolyog a hajó

Több mint negyven gyermeket fogadott örökbe a Grammy-díjra jelölt énekesnő

Jön a cigány Rómeó és Júlia

A nyolcvanas-kilencvenes évek undergroundjából kinövő A38 Hajó 2003-ban nyitotta meg kapuit a Petőfi-híd budai hídfőjénél. Magyarország technikailag egyik legjobban felszerelt koncerthelyszíne és független kulturális központja, amely évente hétszázötven előadóművészeti programot, koncertet szervez. Mindezek mellett hazánk egyik legtermékenyebb, egyik legnagyobb tradíciókkal bíró mozgóképgyártó műhelye, amely évente körülbelül kétszázötven (eddig összesen több mint kétezer) televíziós produkciót készít, valamint helyszínt ad a közszolgálati televízió naponta jelentkező élő magazinműsorának.
Fennállása során eddig több mint tízezer programot, koncertet, kiállítást, színházi előadást szervezett meg és bonyolított le, közel kétezer televíziós műsort, illetve dokumentumfilmet készített és több száz élő televíziós adást bonyolított le. Éves látogatószáma meghaladja a százötvenezer főt, az elmúlt húsz évben több millió látogatót fogadott. Számos elismert külföldi előadó/formáció (pl. az M83, a dEUS, King Krule, Tricky, a Veils, a Vienna Art Orchestra, Anna Calvi és a Gogol Bordello) lépett már fel a helyszínen, ahová azóta is szívesen visszajárnak. A hazai szólóprodukciók és zenekarok számára komoly presztízst jelent egy hajós koncert. A magyar könnyűzene minden műfaja képviselteti magát a nagyterem színpadán, így például az Ivan and the Parazol, a Halott Pénz, a Bagossy Brothers Company, Lajkó Félix, Jónás Vera, Barabás Lőrinc, Péterfy Bori, a Galaxisok és az Analog Balaton.
Az A38 Hajó jelenlegi tulajdonosi köre egykor a Bahia láncot és kiadót működtette. A klub maga egy egykori szovjet-ukrán nehézáru-szállító uszály átalakításával jött létre, amely 1999-ig látott el szállítási feladatokat a Dunán. Nemcsak klubként, hanem kiadóként, szervezőként, kortárs művészeti galériaként, étteremként és filmes képzőhelyként (A38 Akadémia) is működik.
A klub megnyitójára 2003. április 30-án került sor Maceo Parker szaxofonművész koncertjével. Az első évforduló egybeesett az Európai Uniós csatlakozás estéjével, ezt „titkos” Európa Kiadó-fellépésekkel ünnepelték. A dunai árvizek az évek során többször is akadályozták az A38 Hajó zavartalan működését, előfordult, hogy zárva kellett tartania néhány napig, amíg a folyó vízszintje le nem csökkent. 2010-ben az A38 Hajóhoz került a második ütem, a Dereglye. Eredeti funkciójában kiállítóterem volt, aztán kisebb koncerteket tartottak benne, jelenleg pedig már stúdióknak ad otthont, például a Petőfi Rádió is innen sugároz.
2015-ben újabb építészeti fejlesztés zajlott az A38-on. Ekkor készült el a hajó orrterasza fölött a látványos, 33 négyzetméteres panorámastúdió, amely egy modern felszereltségű televíziós stúdió. Innen jelentkeznek be a Petőfi TV műsorvezetői is. 2017-ben Bognár Attilát, az A38 Hajó vezetőjét a Forbes Urban különszáma beválasztotta a 100 legfontosabb közéleti szereplő közé, akik világvárossá tették Budapestet.
2020 nehéz év volt világviszonylatban és a Hajó életében egyaránt. A járványügyi korlátozások miatt hosszú ideig nem lehetett zenei eseményeket rendezni, így az A38-on sok előadó közönség nélkül állt színpadra; a fellépésekből koncertfilmek készültek, amelyeket a Petőfi TV sugárzott. A pandémia alatt a sor került a Tetőterasz átalakítására, és ott immáron koncertfelvételeket is lehet rögzíteni. 2023-ban, az A38 20. évfordulója alkalmából nagyszabású programsorozattal készültek a szervezők, emellett pedig Szirmai Márton rendezett egy közel egyórás dokumentumfilmet a Hajó múltjáról és jelenéről.
BB

A38 Hajó

Én az éjjel nem aludtam egy órát - Balkan Fanatik (2012. 02. 03.)

Kapcsolatok