Person/name

Tzortzoglou Jorgosz

Bánat - Barbaro

Ez a világ olyan világ - Barbaro

Elment az én rózsám - Barbaro

Gyere ki te - Barbaro

Guminéni - Barbaro

Fáj a szívem - Barbaro

Kórus - Barbaro

Kesergés - Barbaro

Kerek a szőlő - Barbaro

Sámánének - Barbaro

Primitív szerelem - Barbaro

Mélyrepülés - Barbaro

Haramia - Barbaro

Csiripeltem bébi - Balkan Fanatik

Én az éjjel nem aludtam egy órát - Balkan Fanatik

Az 1970-es évek hazai folk-rockjában az egyik leginkább előremutatóbb társulata a Gépfolklór volt, amely tulajdonképpen a Kolinda oldalhajtása: az onnan kivált Szabó András (1952, hegedű) és Jorgosz Tzotzoglou (1952) alapította 1975-ben. Leginkább ballada- és versfeldolgozásos vonalon próbálkoztak, mérsékelt közönség és minimális szakmai visszhangot aratva.
1982-ben aztán már a gitáros Cziránku Sándorral és a dobos Donászy Tiborral megerősödve tűntek fel ismét a színen, és 1984-es Barbaro című kazettájukon már hallható volt az, ami aztán később a Barbaro együttes zenei világának alapján képezte. A Hungaroton márkamenedzsere azonban mindenképpen ragaszkodott ahhoz, hogy hagyományos folkos stílusban vegyék fel az anyagot, a gitárt és általában a rockos hangzást erősen háttérbe szorítva. Jorgosznak azonban ez egyáltalán nem tetszett, mire Szabó András kirúgta, mint utóbb kiderült, halálos döfést adva ezzel a zenekarnak. (Szabó András a Gépfolklórt az új évezredben – új tagokkal – aztán reaktivizálta.)
A sámáni erőkre és barbár ritmusokra esküdő Jorgosz Tzotzoglou persze nem adta fel, és hamarosan nekilátott a mai napig talán legfontosabb folk-rock formáció, a Barbaro szervezéséhez.
JBSz
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd: A magyar folk története, Budapest, Kossuth Kiadó, 2013, p. 102–104.

Gépfolklór

A hetvenes évek magyar folkirányzatának legjelesebbje mégsem a Vízöntő, hanem az abból 1974-ben kivált zenészek által világhírűvé tett Kolinda volt. Amely igazából már akkor világzenét játszott, amikor ez a fogalom még nem is létezett: a magyar és balkáni népzenét igyekezett összehozni a nagyvárosi rockos élményekkel, helyenként jazzes ízű kalandozásokkal.
A zenekar ősfelállása ugyan alig egy évig tartott – ebben Kiss Ferenc mellett Kamondy Ágnes (1953, ének, gitár, furulya), Szabó András (1952, hegedű), Trunkos András (1952–, bőgő) és Jorgosz Tzotzoglu (1952, dob) játszott. De aztán Lantos Iván visszatért Nyugatról, Dabasi Péter pedig a Kaláka-kitérőből, és 1975-re megszületett a zenekar első klasszikus, lemezen is hallható Kiss–Dabasi–Lantos–Zsigmondi felállása. Programjukat közép- és kelet-európai népzenéből és saját dalokból állították össze, a magyar, a bolgár, a délszláv, az albán és a román népzene jellegzetes harmónia- és ritmusvilágát ötvözték elsősorban a jazz improvizatív elemeivel.
Ők, így négyen elég hamar kikerültek az európai színtérre, 1975-ben egy francia impresszárió felfedezte őket, és a szintén francia Hexagone hanglemeztársaság három nagylemezt is megjelentetett velük. Az első egy majdnem népzenei korong, nem a legjobb, de tele van elérhető, szerethető, befogadható dallal, a második talán a leginkább sikerült mű, karakteres ritmusokkal és erős balkáni beütéssel, a harmadik viszont kétségkívül elvontabb elődeinél, furcsább hangokkal, szokatlan hangzásokkal, nehezebben követhető zenei kalandozásokkal. Nem véletlen, hogy francia kiadójuk, a Hexagone csak az első kettőt jelentette meg mostanáig CD-n.
„A Kolinda magyar gyöngyszem. Igazi gyöngyszem a Hexagone által kiadott lemezek között. Nem lehet választani a számok között, mindegyik csodálatosan szép” – írta első albumukról a Liberation, és a további korongokat is hasonló lelkesedéssel méltatta a kritika. Nem csak színházakban, kávéházakban és folkklubokban játszottak, hanem olyan reprezentatív helyeken is, mint a Theatre de la Ville, vagy az Olympia. Zenéjük azonban nem kellett a hazai tömegkommunikációnak, idehaza semmiféle nyilvánosságot nem kaptak, így a hetvenes-nyolcvanas évek fordulóján a zenekar előbb átalakult, majd egy időre le is állt. 
Kiss Ferenc már az első album elkészülte után kiszállt (és visszaszállt a Vízöntőbe), Lantos Iván Franciaországba emigrált, Zsigmondi Ágnes végül Amerikában kötött ki. Dabasi előbb Unikum néven jazzfolk-zenekart toborzott, majd 1981-ben a Krulik Zoltán (1951) vezette, akkor már hat éve létező C. S. Ö. (Creativ Stúdió Öt) tagjaival létrehozták a Makám és Kolinda formációt.
Miként Dabasi visszaemlékezett Marton László Távolodó könyvében : „A Makám és a Kolinda két különböző dolognak volt a társítása. Az egyik az általam képviselt Kolinda-hagyomány, a másik Krulik Zoltán elképzelései szerint egy szabadabb, improvizációs, jazzes dolog. Két évig nagyon jól éreztem magam ebben a világban, de akkor válaszút elé kerültem, a műsor ugyanis kettészakadt. Világossá vált, hogy milyen irányba vonszolnám az együttest én, milyen irányba Zoli. És be kellett látnunk, valójában két önálló irányzatot képviselünk.” 
Így a nyolcvanas évek második felében már egy nem működő zenekar készített Hollandiában lemezeket, az 1996-os Ősz pedig már egy egészen más összeállásban született meg.
Bár előbb a francia, majd a holland korszak után is felvetődött egy összegző album kiadásának igénye, erre végül 1997-ig kellett várni, akkor is csak a Magyar Narancs karácsonyi mellékleteként jelent meg, tehát mindössze három hétig lehetett kapni. De a Szerelem 1977–1997 legalább megszületett, és rajta az első albumot kivéve valamennyi lemez zenei anyaga jelen volt, a korai Kolinda nyers ereje éppúgy, mind a késői korszak túlfinomkodásai. 
2004-ben bekövetkezett az, amiről már a többség lemondott: ha egyetlen koncert erejéig is, de ismét eredeti összeállításában volt hallható a Kolinda legendás korai felállása.
JBSz
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd: A magyar folk története, Budapest, Kossuth Kiadó, 2013, p. 100–102.

Kolinda

A leginkább a folk-rock irányzathoz sorolható Barbaro az 1980-as évek derekán a Gépfolklór romjain alakult. A sámáni erőkre és barbár ritmusokra esküsző Jorgosz Tzortzoglou (1952, ének, ütősök) nekilátott az ezredforduló talán legfontosabb folk-rock formáció, a Barbaro szervezésének. Megkereste a tiszavirág-életű Ködkondával befürdő Cziránku Sándort (1952, gitár), a V’Moto-Rockból menekülő dobost, Herpai Sándort (1954–2014) és a KFT basszusgitárosát, II. Lengyelfi Miklóst (1955), akit később Zsoldos Tamás (1964) váltott fel. Az 1987-es indulásnál még velük volt Ökrös Csaba (1960–2019, hegedű) is, az első, 1990-ben készült, cím nélküli nagylemezen viszont már a Zsarátnokból érkező, multiinstrumentalista Nikola Parov (1960) játszott. De hiába remek a korong, hiába van tele nagyszerű dalokkal és zenei fordulatokkal, a rendszerváltozás felbolydult időszaka nem kedvezett az ilyen hangoknak.
Miközben a kilencvenes évek első felében nem lehetett elképzelni nélkülük fesztivált Magyarországon, 1994-ben magánerőből kihoztak még egy lemezt (Barbaro II), mely durvább, sűrűbb, feszesebb szövésű és könyörtelenebb volt, mint az előző album. A zenéjükben négy évvel korábban domináló csángó és moldvai népdalok, szépséges balkáni dallamok időközben felolvadtak az öntörvényű egészben, akárcsak József Attila és Nagy László népköltészet ihlette versei. Ez már nem volt se rock, se folk, se a kettő szintézise: tényleg nincs rá jobb kifejezés, mint hogy ez volt a Barbaro. Hamarosan már így, múlt időben, mert a sikertelenség egy idő után végképp kikezdte a zenészek egzisztenciáját. Jorgosz elment festeni, Cziránku gondnok lett egy csepeli általános iskolában, Herpai ismét vállalkozóként futott tovább, egyedül az amúgy is álláshalmozó Zsoldos maradt a zene közelében.
Aztán 2004 tavaszán jött az első hír, hogy Herpai ismét összetrombitálta a régi társakat, egyedül az időközben a Balkan Fanatikkal nyomuló Jorgosz nem állt kötélnek, helyét a kései Vágtázó Halottkémek gitárosa-énekese, Both Miklós (1981) vette át. 2007-ben kigurítottak még egy nagylemezt (Barbaro III), és bár sosem jelentették be feloszlásukat, 2009-ben lényegében lehúzták a rolót.
JBSz-SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 361–362.
JBSz–SJ

Barbaro

Bár a Barbaro frontembere, Jorgosz Tzortzoglou (1952, ének) ötlete volt, egyáltalán nem annak nyomvonalát követi a Balkan Fanatik. „Van egy egymillió dolláros dalom, beszállsz?” – tette fel állítólag az időközben „elektrosámánná” vált Jorgosz a kérdést Lepés Gábornak (1969, szintetizátor). Mire a korábban Ákos, Pierrot és Ganxsta Zolee mellett producerként és szerzőként egyaránt aktív „Lepe” beszállt, és ezzel 2002-ben megszületett a Balkan Fanatik. Az elképzelés szerint Jorgosz hozta volna a Barbaro szellemét, Lepés pedig az elektronikus tapasztalatokat, ami viszont az egészből kijött, nem lett több jól megcsinált konzumterméknél, melyben a népzene nem ihletforrás, inkább csak formai eszköz az elektronikus tánczenei középszertől való elkülönüléshez.
2003-as címnélküli debütáló albumuk mindenesetre a világzene kategóriában Fonogram-díjat kapott, és újabb és újabb korongjaikon (Hungarikum, 2006, American Perestroika, 2009, Ölelj magadhoz, 2011, Feljött a nap, 2014, Úton - On The Road, 2014, Csókolj meg babám!, 2015, Jajj az a szerelem, 2017) változatlanul a szintipopot, a hiphopot és a kortárs elektronikus tánczenéket ötvözik a Balkán népzenei hagyományaival. Dalaik hallhatóak voltak számos trendi játékfilmben (MIX, Nyócker), a rádióbarát Elment az én rózsám, a Ha te tudnád és a 2011-es országimázsfilmet aláfestő Repülj madár egyaránt milliós YouTube-nézettséget produkált.
Miközben a 2016-ban kiadott Urban Fragments albumon olyan neves közreműködők szerepeltek, mint Szakcsi Lakatos Béla, Kőszegi Imre, Babos Gyula, az Amadindás Holló Aurél, a hegedűs Kézdy Luca, a jazzénekes Hajdu Klári és a népdalénekes Farkas Annamari..
A két frontember, Jorgosz Tzortzoglou és Lepés Gábor mellett szinte évente, kétévente változnak a zenészek.
JBSz
 
https://www.facebook.com/balkanfanatik/

Kapcsolatok

Bánat - Barbaro

Ez a világ olyan világ - Barbaro

Elment az én rózsám - Barbaro

Gyere ki te - Barbaro

Guminéni - Barbaro

Fáj a szívem - Barbaro

Kórus - Barbaro

Kesergés - Barbaro

Kerek a szőlő - Barbaro

Sámánének - Barbaro

Primitív szerelem - Barbaro

Mélyrepülés - Barbaro

Haramia - Barbaro

Csiripeltem bébi - Balkan Fanatik

Én az éjjel nem aludtam egy órát - Balkan Fanatik

Gépfolklór

Kolinda

Barbaro

Balkan Fanatik

Barbaro

Barbaro II

Barbaro

All Paths Are Yours

American Perestroika

Balkan Fanatik

Bánat - Barbaro

Sámánének - Barbaro

Primitív szerelem - Barbaro

Mélyrepülés - Barbaro

Kórus - Barbaro

Kesergés - Barbaro

Kerek a szőlő - Barbaro

Gyere ki te - Barbaro

Guminéni - Barbaro

Fáj a szívem - Barbaro

Ez a világ olyan világ - Barbaro

Elment az én rózsám - Barbaro

Haramia - Barbaro

A horgosi csárda ki van festve - Balkan Fanatik

Csá! - Balkan Fanatik

Csináld, csináld, jól csináld - Balkan Fanatik

Csiripeltem bébi - Balkan Fanatik

Digital scream - Balkan Fanatik

Egyedem-begyedem - Balkan Fanatik

Elment az én rózsám - Balkan Fanatik

Én az éjjel nem aludtam egy órát - Balkan Fanatik

Fuckmen - Balkan Fanatik

Fúdd el jó szél - Balkan Fanatik

Furcsa lebegés - Balkan Fanatik

Ha én szabad lennék - Balkan Fanatik

Ha te tudnád - Balkan Fanatik

Hősi ének - Balkan Fanatik

Itt jön a betyár! - Balkan Fanatik

Leánykérős - Balkan Fanatik

Más öleli a babámat - Balkan Fanatik

Ölelj magadhoz - Balkan Fanatik

Repülj madár, repülj - Balkan Fanatik