Video/name

Balkán képek - Talamba ütőegyüttes

Az 1999-ben alakult zenekar tagjai már a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Debreceni Konzervatóriumán barátságot kötöttek, majd kreativitásuk, ötleteik és elképzeléseik hasonlósága sikeres csapattá kovácsolta őket. Grünvald László, Szitha Miklós, V. Nagy Tamás és Zombor Levente miután lediplomáztak, nem használhatták tovább a főiskola hangszerparkját. Ekkor kezdtek el mindenféle hétköznapi használati tárgyból zenét kicsikarni. Műanyag hordókat vásároltak, kukákat, seprűket, autóalkatrészeket szereztek be. Több évbe telt, mire egy olyan hangszerparkot tudtak összerakni, amivel már ki lehetett állni nívósabb színpadokra is. Mára már több száz darabból álló hangszerkészletük van, benne a világ összes pontjáról származó darabokkal.
A talamba egy délszláv eredetű cserépdob, amelyet az üstdob ősének tekintenek. A cseréptestre állatbőrt húztak, és azt ütötték speciális ütőkkel. Az ország különböző részeiről származó zenészek végül 2007-től Gödöllőn leltek közös otthonra, város adott nekik próbatermet, így a Talamba tagjai odaköltöztek.
Több nemzetközi versenyen is sikerrel szerepeltek. Az ország legnagyobb koncerttermeiben, például a Művészetek Palotájában vagy a pécsi Kodály Központban adtak teltházas koncerteket. Gyakran lépnek fel közösen más formációkkal (például: DJ Bootsie Trio, Swing á la Django, Magashegyi Underground). 2018-ban és 2019-ben Nigériában is vendégszerepeltek.
Eddig megjelent lemezeik: Okamale (2005), Bábel (2009), Crossover Live (2010), Spirit of Life (2013), 15 éves jubileumi album (2014).
A zenekar a legkisebb falvakba is elmegy játszani a gyerekeknek, ha hívják. A Talamba tagjai missziónak érzik ezt, mert azt gondolják, hogy az ütőhangszereken keresztül könnyebben meg lehet szerettetni a zenét a gyerekekkel.
HZ
 
<a href="https://www.facebook.com/talambamusic/">https://www.facebook.com/talambamusic/</a>
<a href="https://www.instagram.com/talambamusic/">https://www.instagram.com/talambamusic/</a>
<a href="https://www.talamba.hu/">https://www.talamba.hu/</a>

Talamba ütőegyüttes

Lukács Richárd

Békési Gábor

Kondor Péter

Talamba

V. Nagy Tamás

Grünvald László

Szitha Miklós

Zombor Levente

A nyolcvanas-kilencvenes évek undergroundjából kinövő A38 Hajó 2003-ban nyitotta meg kapuit a Petőfi-híd budai hídfőjénél. Magyarország technikailag egyik legjobban felszerelt koncerthelyszíne és független kulturális központja, amely évente hétszázötven előadóművészeti programot, koncertet szervez. Mindezek mellett hazánk egyik legtermékenyebb, egyik legnagyobb tradíciókkal bíró mozgóképgyártó műhelye, amely évente körülbelül kétszázötven (eddig összesen több mint kétezer) televíziós produkciót készít, valamint helyszínt ad a közszolgálati televízió naponta jelentkező élő magazinműsorának.
Fennállása során eddig több mint tízezer programot, koncertet, kiállítást, színházi előadást szervezett meg és bonyolított le, közel kétezer televíziós műsort, illetve dokumentumfilmet készített és több száz élő televíziós adást bonyolított le. Éves látogatószáma meghaladja a százötvenezer főt, az elmúlt húsz évben több millió látogatót fogadott. Számos elismert külföldi előadó/formáció (pl. az M83, a dEUS, King Krule, Tricky, a Veils, a Vienna Art Orchestra, Anna Calvi és a Gogol Bordello) lépett már fel a helyszínen, ahová azóta is szívesen visszajárnak. A hazai szólóprodukciók és zenekarok számára komoly presztízst jelent egy hajós koncert. A magyar könnyűzene minden műfaja képviselteti magát a nagyterem színpadán, így például az Ivan and the Parazol, a Halott Pénz, a Bagossy Brothers Company, Lajkó Félix, Jónás Vera, Barabás Lőrinc, Péterfy Bori, a Galaxisok és az Analog Balaton.
Az A38 Hajó jelenlegi tulajdonosi köre egykor a Bahia láncot és kiadót működtette. A klub maga egy egykori szovjet-ukrán nehézáru-szállító uszály átalakításával jött létre, amely 1999-ig látott el szállítási feladatokat a Dunán. Nemcsak klubként, hanem kiadóként, szervezőként, kortárs művészeti galériaként, étteremként és filmes képzőhelyként (A38 Akadémia) is működik.
A klub megnyitójára 2003. április 30-án került sor Maceo Parker szaxofonművész koncertjével. Az első évforduló egybeesett az Európai Uniós csatlakozás estéjével, ezt „titkos” Európa Kiadó-fellépésekkel ünnepelték. A dunai árvizek az évek során többször is akadályozták az A38 Hajó zavartalan működését, előfordult, hogy zárva kellett tartania néhány napig, amíg a folyó vízszintje le nem csökkent. 2010-ben az A38 Hajóhoz került a második ütem, a Dereglye. Eredeti funkciójában kiállítóterem volt, aztán kisebb koncerteket tartottak benne, jelenleg pedig már stúdióknak ad otthont, például a Petőfi Rádió is innen sugároz.
2015-ben újabb építészeti fejlesztés zajlott az A38-on. Ekkor készült el a hajó orrterasza fölött a látványos, 33 négyzetméteres panorámastúdió, amely egy modern felszereltségű televíziós stúdió. Innen jelentkeznek be a Petőfi TV műsorvezetői is. 2017-ben Bognár Attilát, az A38 Hajó vezetőjét a Forbes Urban különszáma beválasztotta a 100 legfontosabb közéleti szereplő közé, akik világvárossá tették Budapestet.
2020 nehéz év volt világviszonylatban és a Hajó életében egyaránt. A járványügyi korlátozások miatt hosszú ideig nem lehetett zenei eseményeket rendezni, így az A38-on sok előadó közönség nélkül állt színpadra; a fellépésekből koncertfilmek készültek, amelyeket a Petőfi TV sugárzott. A pandémia alatt a sor került a Tetőterasz átalakítására, és ott immáron koncertfelvételeket is lehet rögzíteni. 2023-ban, az A38 20. évfordulója alkalmából nagyszabású programsorozattal készültek a szervezők, emellett pedig Szirmai Márton rendezett egy közel egyórás dokumentumfilmet a Hajó múltjáról és jelenéről.
BB

A38 Hajó

Balkán képek - Talamba ütőegyüttes (2020. 05. 20.)

Kapcsolatok