Person/name

Gerdesits Ferenc

Az 1963-ban alapított koppintós zenekart 1965-ben a pesterzsébeti Csili Művelődési Központban a Sirocco helyére szerződtették. Cserélődő tagsággal „üzemelt”, a legjobb felállás: Gerdesits Ferenc (1947, ének), Fábián Tibor (1948, orgona), Debreczeni Csaba (1944, dob), Harmath Sándor (1945, gitár), Harmath Ádám (1946, basszusgitár), Elekes Zoltán (1942, szaxofon).
Az együttesben kezdte karrierjét Korbellek Péter is, aki aztán Kozák Péter néven vált a táncdalfesztiválok egyik sztárjává. A hatvanas évek végén négy dalt vettek fel a Magyar Rádióban, döntően angol számokat. Később a tagcserék után tagja volt Halász Károly gitár, orgona (1968–70), Mogyorósi László gitár (1969), Tátrai Tibor gitár (1970). Gerdesitst 1970-ben behívták katonának, majd a Ferm tagja lett, Debreczeni Csaba pedig a Bergendy együtteshez csatlakozott. (A 2000-es években a nosztalgia jegyében több koncertet is adtak, egy időben szinte rendszeresen felléptek, például legutóbb 2016-ban eredeti törzshelyükön, a Csiliben is.)
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 1 (1960–70-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 49.

Sámson

Az 1960-as évek végén alakult, mindig az éppen divatos „külföldi slágerzenét” játszó zenekar. Felállás: Kékes Zoltán (1949–2017, gitár), Környei Attila (1948, basszusgitár), Környei Csaba (orgona), Szikora Róbert (1953, dob).
A zenekar egyik fele később elment a Hungariába. Ekkor Ákos István (gitár), Reck Lajos (dob), Karácsony János (gitár) csatlakozott a Környei testvérekhez, majd távozásuk után Menyhárt János (gitár), Gerdesits Ferenc (ének), Csurgai Attila (dob) felállásban Led Zeppelin- és Uriah Heep-dalokkal nyomultak a klubokban és az Ifjúsági Parkban. A leszálló ágban megfordult a zenekarban még Kalmusz József (ének), Pataki Miklós (gitár), Batu András (dob), Schwartz János (dob) is. Nemcsak hogy lemezt nem adhattak ki, de még a Magyar Rádióban sem készült velük felvétel.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 1 (1960–70-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 158.

Ferm

Az 1970-es évek popzenekara 1964-ben a Phantoms együttes tagjaiból  alakult.
A klasszikus zenészként indult Zádor István vezette zenekar 1965-ben még főként Shadows-, Ventures- és Spotnicks-számokat játszott. 1968-ban kezdtek saját dalokat írni, ezek egyikével (Egyszer volt, hol nem volt) az 1969-es Táncdalfesztivál-on is indultak, de végül a döntőbe nem kerültek be.
A jó képességű zenészekből álló formáció – Turai Tamás (ének), Zádor István (zongora), Vágó Pál (szólógitár), Benkő Róbert (basszusgitár), Köves Miklós (dob) – hiába játszott minőségi slágereket (Van lány még Tudja meg a papád, Hogy én jussak el, Hét bolond, Késett a szó, Tréfás kedvű Jack), hiába léptek fel az Omegával közösen a Kisstadionban, különlegesen hangszerelt, harmóniadús igényes popzenéjével, mégsem tudott igazán befutni. Pedig a hetvenes évek legelején Victor Máté (1945, fuvola, ének) is a zenekar tagja volt, akinek Huszár Erikával írt – se dallamában, se szövegében, se harmóniai megoldásaiban nem a sablonokat követő – szerzeményével (Lélegző furcsa hajnalon) az 1971-es Táncdalfesztivál-on másodikok lettek.
Később a Kexből – Závodi János gitárossal együtt – érkező Somló Tamás adott új fazont a zenekarnak (Micsoda éjjel, Szép Margit), de aztán Somlót elvitte a Locomotiv GT, és a zenekar ettől kezdve tévelyegni kezdett. Hol hard-rockkal (Vad viharban élek, Fekete csend) próbálkoztak, hol súlytalanabb poppal (Szegények nem boldogok, Voltak szép mesék, Senki sem kell), miközben a zenészek jöttek-mentek. Amikor pedig 1975-ben az aktuális gitárosuk, Tusai Péter váratlanul meghalt balesetben, Zádor István feloszlatta a zenekart, és külföldre távozott.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 1 (1960–70-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 229–231.

Gerdesits Ferenc

Zenész - énekes

Kapcsolatok

Sámson

Ferm

Non-Stop