Semmi nyomás // Szőke Barna, MYGL

Visszatérnek a koncertek az A38 Hajóra. Az egyik első hazai fecske Szőke Barna vendégekkel feldúsított szólóprojektje, a MYGL.

Alapvetően a Qualitonsból ismerhetünk. Milyen invenció vagy ihletettség hozta létre a MYGL-t?

A MYGL lassan 20 éves projektem, hobbiprojekt. A szegény ember Fatboy Slimje, csak ez soha nem lesz olyan horderejű. Lassan már el is felejtettem, miért alakult. Kísérlet volt talán, vagy unalomból; tényleg nem tudom. Régebben voltak ambícióim, de nagyon nem vagyok jó abban, hogy a helyzeteket, lehetőségeket felismerjem, és most már el is múlt az a kényszerem, hogy ebből mondjuk szólókarriert csináljak. Élvezem minden percét, amit ezzel tölthetek, élvezem a függetlenséget, és szívesen megyek/megyünk játszani, ahova hívnak. Legutóbb azt találtam ki, hogy basszusgitározni fogok benne, ha törik ha szakad. Így most basszusgitározom. A MYGL így mindig formálódik egy kicsit, és ez így jó. Már én magam sem tudom, mi inspirálja, csak úgy létezik a nagy magyar könnyűzenei masszában, mint egy kis pislákoló szikra, ami nem sok vizet zavar.

Hogyan készülnek a MYGL-számok? Mennyire egyszemélyes munka, mennyire vonod be a vendégelőadókat?

Ez változó. Van, amikor bevonom a társakat; van, amikor egyáltalán nem. Számomra az a fontos, hogy amit alkotok, vagy alkotunk, minél organikusabban alakuljon ki. Nem szeretem az erőltetett dolgokat. Van egy mini házistúdió, ott rakom össze az alapokat; aztán küldözgetjük, keverjük, pofozgatjuk. Csak semmi nyomás.

Hogyan választasz vendégelőadót egy-egy dalhoz? Mik azok az ismérvek, amik érdekessé vagy izgalmassá tesznek valakit a számodra?

Hát ez egy igencsak jó kérdés. Sajnos nem tudom rá a jó választ. Egyértelműen a szimpátia az, ami eldönti, hogy ki a vendég az adott projektben. Pár évvel ezelőtt, mikor úgy tűnt, vannak lehetőségeim, és izzott picit a levegő, akkor kaptam olyan tanácsot, hogy ezt-meg azt keressem meg - ismert előadókat, írjak nekik dalokat, legyen feat. De én ezt nem szeretném, mert arra már rájöttem, hogy a MYGL nem egy ilyen tipikus produceri projekt. Azt szeretném, hogy workshop szerűen működjön. Természetesen a vágyam megvan arra, hogy sok előadóval dolgozzak, mert sok fiatal énekest vagy hangszerest rendkívűl tehetségesnek tartok. De fogalmam sincs, hogy kell haverkodni szakmailag. Ha valakivel megtalálom a hangot, és az történetesen szimpi, és neki is van kedve, akkor elkezdődhet egy feat. bármikor. De tudatosan nem szemelek ki előadókat csak azért, hogy előbbre lépjen kettőt a projekt, és 998 helyett 1375 legyen a YouTube-on a hallgatottság. Az ilyen kiszámítható “recept featuring” az, amit soha nem értettem, hogy kell.

Hogyan hat a vizuális éned, a vizuális munkákat végző Szőke Barna a zenész Szőke Barnára, és ezen belül a MYGL-re?

Juj, hát borzasztó ez az egész skizo viszony. Mivel a “rendes” szakmám miatt sok klipet és reklámot rendezek, pontosan tudom, hogy mennyire nehéz egy látványos klipet úgy összerakni, hogy nincs rá pénz. Ebben a projektben semmi pénz nincs, ezért mindig minden marad elméleti szinten. Kellene klip, oké, kellene, de kellene előbb lemez… hát öööö. Talán ha majd lesz egy lemez valamikor, akkor talán lesznek igazi klipek is. Talán. Addig maradnak a telefonnal vagy őskövület kamerákkal forgatott bénázos anyagok, de igazából ezeket én nagyon csípem; lehet, nem is kellenek már csilivili klipek.

Kik azok a zenészek, előadók (de akár kortárs művészek, nem csak zenészek), akik mostanában a leginkább inspirálnak és/vagy tetszenek?

Eljutottam odáig, hogy nem mások zenéi inspirálnak. Inspirálnak a gyerekeim, az életünk, a környezetünk, könyvek, esetleg filmek. Inspirál az aggodalom, ami a jövőnk miatt van. De zene már annyira nem fog meg, hogy felkiáltsak, “jaj ezt miért nem én írtam, ezt a dalt”. Azt vettem észre magamon, hogy bármennyire is szerettem régen képben lenni a trendekkel és azokat beépíteni a projektbe, mára már nem megy. Nem izgat, mit akarnak hallani az emberek, vagy mi a menő. Lehet ez a korral jár, nem tudom, de tetszik, hogy nem törődöm már a trendekkel. Persze ez nem azt jelenti, hogy kizárólag csak Deep Purple-t meg Led Zeppelint hallgatok már - hallgatok sok új zenét is. Most fedeztem fel magamnak a Lewis OfMan csodát, amit nagyon megszerettem, de nem igazán keresem már azt, hogy mitől lesz a MYGL jó, vagy jobb. Ezért is jött a basszusgitáros kattanásom, mert bosszant már a sok trap-bass meg ilyen műbasszusos zene, amivel már itthon is Dunát lehet rekeszteni; egyszerűen idegesítenek. Szóval ilyen hibrid cuccokat szeretek mostanában hallgatni, amiben a minimum az, hogy van basszusgitár, meg egy kis humor.

Hogyan néz ki a MYGL élő felállása? Hogyan koncerteztek majd az A38 Hajón?

Jelenleg a csapat a következő. Boros Levente dobol, szintizik, énekel, Háló Sára szintizik és énekel, és a hajós koncertre kiegészülünk Molnár Bence billentyűssel, aki lehet, hogy gitározni is fog. Én meg ugye, basszusgitározom, és végre nem nyomkodok gombokat. Igazából elromlott a 10 éves laptopom, ezért élőben már nem is tudnék ilyen produceri bohóckodást vállalni. És most kapaszkodjon meg minden producer: jelenleg PC-n alkotok. Remélem egy páran most elájultak.

Milyen új dalokon, esetleg új lemezen dolgozol?

Rengeteg demó van most a fiókban. Szóval nagy esély van rá, hogy idén elkészül egy lemez ezzel a mostani felállással, de még nem tudom, hogyan. Mindig elmegy a kedvem attól, ha ezeket a dolgokat tervezni kell, szóval nem tervezek inkább; lesz, ami lesz.

Álmok, rémálmok, titkos tervek?

Az az álmom, hogy MYGL-lel befussunk, és nagy karriert csináljunk itthon és külföldön egyaránt. A rémálmom, hogy ez bekövetkezik, a titkos tervem pedig az, hogy mindent elkövetek, hogy ez ne következzen be.