A hidat a zene jelenti a szöveg és a hallgató között // Kávészünet

Régi vita, hogy hol húzódik a vers és a dalszöveg határa, vagy éppen, hogy létezik-e ez a határ. A Kávészünet zenekar egy huszárvágással megoldotta a dolgot: verseket használnak dalszövegnek. November 5-én, az 1Kárpát-medence Fesztiválon mindezt be is mutatják az A38 Hajón. Popovics György, a zenekar alapítója mesélt nekünk.

Milyen érzés 2020 novemberében koncertezni? Úgy értem, hogyan változtatta meg az idei év egy-egy koncert tétjét, jelentőségét, kontextusát? Tényleg, hány koncertetek volt idén?

Teljesen felborította az életünket, mint mindenkiét a szakmában. Mióta lazítottak a szabályokon, azóta újra koncertezünk, de jóval kevesebb dátum van beírva a naptárba, mint terveztük. A jelenlegi koncerteken főleg maszkban vannak az emberek, ami egy kicsit zavaró, mivel nem látjuk a reakciókat. Ez kissé személytelenné teszi a dolgot, de legalább jönnek, és fogyasztják a zenei táplálékot.

Mivel készültök az A38 Hajóra?

Főleg az új albumunk dalait fogjuk bemutatni. Természetesen a régi jól ismert dalok is felcsendülnek, de szeretnénk, ha az új dalokat is hallanák koncertkörnyezetben.

Versmegzenésítéseket játszó duóként kezdtétek, jó ideje már négytagú az együttes és „saját szövegű versátiratokat” is játszotok. Mesélnétek a zenekar evolúciójáról, arról, hogyan jutottatok el idáig? Mik azok a „saját szövegű versátiratok”?

Elmondhatjuk, hogy sok minden történt velünk. Számos formációt kipróbáltunk miután teret adtunk a bővebb zenekari megszólalásnak, de már jó pár éve ezt a négytagú felállást szeretjük a legjobban.

Versátiratok a negyedik albumon szerepeltek, amikor gondoltunk egyet, és kipróbáltuk, hogy egyik-másik versnek megírjuk a mai változatát. Az új albumon nem található ilyen dal, de ki tudja, mit tartogat a hatodik lemez.

A bemutatkozó szövegetekben egyszerre szerepel az irodalom és a partihangulat szó. Hogyan tud ez a két dolog egyszerre megjelenni? Mi képez hidat vagy mi a közös pont?

El kell jönni egy koncertünkre, és mindenkinek egyértelmű lesz, hogy miről is beszélünk a bemutatkozónkban (nevet). Nagyon jó azt látni mind a sulis, mind a nyilvános koncerteknél, hogy versekre tombolnak a diákok/felnőttek. A versek azért íródtak, hogy a mindennapjaink részei legyenek. A hidat a zene jelenti, azon sétál át a szöveg, a hallgatóhoz, aki a túloldalon várja.

Ha már versmegzenésítésben utazó zenekar vagytok, beszéljünk az örök kérdésről: hol a határ a dalszöveg és a vers között? Mitől lehet versértékű egy dalszöveg?

Ez valahol szubjektív a dolog, de egy vers esetében nyilván megvannak azok a szabályok, amelyeknek meg kell jelenniük.

Melyik volt az a vers, amelyik a legnagyobb fejtörést okozta, amit a legnehezebb volt dalosítani? És mi volt az, ami pikkpakk ment?

Az Óda, ami az ötödik lemezen hallható, egy sokadik próbálkozás eredménye. Hosszú szöveg, de volt egy olyan pillanatom, amikor kiragadtam pár versszakot a műből, és működött. Szóval, mondhatni nehéz szülés volt, de semmiképp nem izzadságszagú. Erőltetni nem szoktunk semmit.

Ami nagyon hamar megvolt, az talán a Csonka vers vagy a Mama. Rengeteg ilyen van. Tényleg az a fontos, hogy jöjjön könnyedén. Azt amúgy is érzi a hallgató, hogy ha valami nagyon muszájból van.

Mik az elkövetkező hónapok tervei?

Egy-két egyszerűbb klipet szeretnénk készíteni, hogy tartalmat tudjunk adni a kávésoknak, de valójában nagy terveink nincsenek. Ez az időszak kiszámíthatatlan. Amit nagyon szeretnénk, hogy már jöjjön, de még odébb van, az a jövő március, amikor a Republic előtt fogunk játszani a Sportarénában. Azt nagyon várjuk!

Álmok, rémálmok, titkos tervek?

Jelenleg arról álmodunk, hogy ott folytatódik minden, ahol a járvány előtt tartottunk. Rémálom talán a járvány elhúzódása. Titkos tervek jelenleg nincsenek (vagy olyannyira titkosak, hogy még mi sem tudunk róluk).