Lehetőségekben gondolkodom // Berencsi Attila, Beri Ary és a Pillangók

Nettó ifjú filmsztár volt a ‘80-as évek második felében, zenészpályája is meredeken ívelt felfelé az évtized végén, utóbbi hirtelen véget ért, s mozis pályafutásából is kilépett egy ponton. Hosszú évekre eltűnt, de csak a mi történetünkből - oda 2016 végén lépett be újra az újjászervezett Pillangók visszatérő koncertjével. Most egy újabb, de ezúttal kisebb szünet után az A38 Hajón lép fel megint.

A Beri Ary és a Pillangók 80-as évek végi sikerei, a zenekar soha ki nem adott lemeze, valamint a 90-es évek elejéig tartó filmes pályád után - eltekintve néhány szórványosan kiadott daltól és a 2002-es Szerelem utolsó vérig című filmtől - nagyjából 20 évre eltűntél. Miért, és miért ilyen hosszú időre?

Tulajdonképpen a filmezés soha nem volt az én utam. Már akkor is sejlett számomra, így, 30 év távlatából meg teljesen biztos. A zenei lehetőségeimet is a filmes ismertségnek próbálták alávetni és komoly sértődést generált az ügyeskedők fejében, amikor ez nem sikerült. Tulajdonképpen nem tűntem el. Ott voltam ahova való voltam akkor, és kifejezetten üdvözöltem, hogy nem kerestek.

Mi inspirált, hogy újra színpadra lépj?

Lehetőségekben gondolkodom, és mivel az egyik életcélom az, hogy viszonylag jól elszórakoztassam magam, így a Pillangók nosztalgikus estje most került sorra. Volt jó néhány jelzés befogadói részről, melyek nagyban hozzájárultak a megvalósuláshoz, viszont alapul mégiscsak az elhatározásom szolgált.

Van az a bizonyos legendás el nem készült vagy ki nem adott Pillangók-lemez. Mesélsz róla, hogy miért nem látott soha napvilágot az az album?

Annak idején sok kérője volt a brigádnak. Olyan jövőképet is festettek, hogy koncert Moszkvában a U2 előtt, meg ilyenek. Akiben megvan az önzés, hogy kitartson ebben az iparban, az tudja, hogy itt semmi sem az, aminek mondják, és semmi sincs ingyen. Olyasmiket vártak el, amiket nem kívántam megtenni, ráadásul olyasmikért, amiket kerültem, így szerencsére lemorzsolódtak elég hamar. A lemez befejezése és megjelenése is ebben botlott el. Visszapillantva bátran állítom, hogy kicsit sem bánom.

Hogyan állt össze az új zenekarok 2016-ben? Maradtak-e régi arcok? Honnan jöttek az újak? 2016-os visszatérésedet újabb egy év szünet követte. Miért volt az újabb hosszú szünet?

Mivel már gondoltam a Beri Ary és a Pillangók-koncertre 2002-ben is miközben Londonban mosogattam, körkérdést tettem föl az eredeti tagoknak. Szerencsére a várt választ kaptam, így hamar eldőlt, hogy a koncertet profi vendégzenészekkel fogom megcsinálni. Rezsó és Lujó jött szívesenvalamint Maurice G., melléjük Bátor Bence dobos, basszusgitárosként Solti Ferenc, trombitásként pedig Mákó Miklós érkezett. Mivel ők ebben az egy alkalomban gondolkodtak, majd később Lujó is "elszállt", maradt újra a zenekarépítés, ami a mi korunkban eddig tartott. 2016-ban nem tértem vissza, mivel még nem voltam ott ahova készülök.

Már egy éve sem a nosztalgiázás igényével tértél vissza, és azt is tudjuk, hogy tele van az "asztalfiókod" dalokkal. Mikor lesznek ebből új megjelenések? A mostani koncert egy újabb egyszeri alkalom, vagy egy folyamatosabb jelenlét eleje?

Kiderült számomra, hogy a zenében az ötletet, az első pár hangot, és a stúdiós részt kedvelem. Mire arra kerül a sor, hogy ebből mások számára is érzékelhető adat legyen, addigra elkalandozik a tekintetem, ezért viszonylag nehezen veszem rá magam a megmutogatásra. Eleve az a tény, hogy nem megélhetésből zajongok, megengedi azt a luxust, hogy azt tegyem, amit bírok és az - ismert tények szerint - nem igazán találkozik a nagyobb hallgatóság igényével. Folyamatosan készítem a lemezanyagaim, de, hogy ezekből mikor lesz tárgy, azt nem tudom.

Hogyan élsz jelenleg? Mivel foglalkozol?

Képeket festek és az ehhez kapcsolódó tevékenységekkel múlatom az időm. Az érdeklődők rámlelhetnek a világhálón.

Álmok, rémálmok, titkos tervek?

Szinte minden éjjel álmodom. Olyan jókat, és olyan intenzíven, hogy ez vált az egyik fő életteremmé. Persze rémálmaim is vannak, de amióta tudom, hogy miként kell kezelni őket, azóta kicsit sem hatnak az ébrenlétemre. Nagy tervem a közel nyolc éves madárkám a "Neuron" nevű formációm reptetése. Jellemzően ez idő alatt még nem találtam meg a hozzá illő, elektronikus zenében lakó szintetizátoros zenésztársat, de hát minek kapkodjunk.