Balanyi Szilárd interjú, A38 Magazin, 2021
Vissza egy szuperszonikus rakétába // Balanyi Szilárd
Talán el sem kell mondanunk, mi a helyzet a Quimbyvel. Balanyi Szilárddal beszélgettünk arról, hogyan próbáltak, próbálnak túlélni, míg Kiss Tibi vissza nem tér, és kérdeztük szólóprodukciójáról is.
Mikor éreztétek először azt, hogy valami nem oké Tibivel? Mennyire volt ez világos? Beszéltetek-e róla? És mikor éreztétek, hogy nagyon nagy a baj? Milyen volt a szembesülés?
Tibi állapota hosszú évek alatt jutott el arra a szintre, amikor már ő is belátta, hogy segítség kell neki, egyedül nem megy. A pillanatot nem lehet nyakon csípni, bár van, aki állítja, hogy de. Nyilván szóvá tettük, ha olyan volt a szituáció, de ugye tudjuk, hogy amíg az adott ember nem látja be, hogy segítség nélkül nem megy, addig mi fejre is állhatunk, akkor sem ismeri be a problémát.
Tibi még egy 2019 őszi interjújában beszélt arról, hogy a zenekar csoportterápiára vonul el. Ez mennyire szólt az ő problémáiról vagy mennyire szólt a zenekar és az ő problémáiról? Mi nem működött jól a Quimbyben – azon túl, hogy Tibi bajban volt?
Mikor 2019-ben a zenekar együtt fogott bele egy csoportterápiába, már érezhető volt valaminek az előszele. Tudni nem tudtunk semmi biztosat, de annyit igen, hogy ez valahová tart. A fene sem gondolta, hogy idáig fajul a dolog. Ám ha mélyen magamba nézek, nem volt kizárható. A zenekar olyan, mint egy család. Csoportdinamika van, ráadásul nagyon erős. Mivel életünk több idejét töltöttük együtt, mint a saját családjainkkal, nagyon komolyan befolyásolta bárkinek a hangulata, állapota a Quimby működését, annak hatékonyságát. De még ezt is túléltük valahogy. Aztán amikor Tibi szólt, hogy ennyi, eddig bírta egyedül, akkor az egy kisebb fajta sokk volt. A pozitív oldala az, hogy rájött, ez nem mehet így tovább. Ez a legfontosabb, hiszen rossz esetben ez életekbe is kerülhet. Szóval, az egészség az első. De aztán jött a kétségbeesés, a düh, meg a covid. És a teljes KO.
Amikor Tibi bevonult a rehabilitációra, mivel váltatok el egymástól? Valahol azt mondtad, hogy az amúgy is terhelt 2020-as évben több fázison mentetek keresztül. Mik voltak ezek és hogyan következtek egymás után?
Egy év telt el azzal, hogy bolyongtunk az elménkben, mint egy szédelgő szellem. Aztán tavaly decemberben, egy keddi reggelen, felgyulladt egy izzó, mely azt volt hivatott jelezni, hogy tennünk kell valamit, mert ez így a zenekar jövőjébe kerülhet. Egy régi barátom került a menedzseri posztra, sok-sok ötletelés után kikristályosodott a Plusz-Mínusz koncertfilm ötlete is. Kiderült, hogy zenész barátaink is szívesen segítenek nekünk, és innen már beindult az a bizonyos óriáskerék. Lassan, de elindult. Száguldani nem fog még egy darabig, de most ez is elég. Ha folyamatos mozgásban vagyunk, az az egyetlen lehetőségünk a túlélésre, illetve arra is, hogy Tibi ne egy tetszhalott társaság ajtaján dörömböljön, ha visszajön, hanem egy működő, begyújtásra kész szuperszonikus rakétába ülhessen bele. Persze, a járványtól is nagyban függünk, de rajtunk nem fog múlni.
Most eljutottatok odáig, hogy megszerveztétek és fel is vettétek a Quimby Plusz-Mínusz című stúdiókoncertet. Milyen gondolat hívta ezt életre? Milyen szempontok szerint válogattátok ki a közreműködőket? Mennyire vagy elégedett az eredménnyel? Milyen volt a lelketeknek, hogy ez így összepattant, megvolt,
elkészült?
Ami a filmet illeti, remek alkalom volt nekünk arra, hogy elmeséljük a közönségünknek, hogy miben voltunk, hogy éreztük és érezzük magunkat, mi van most velünk. A vendégek is megszólaltak benne. Nekem az is külön élvezet volt, hogy meghallgathattam, miket gondolnak rólunk. Közhely, de a szeretet sok mindent legyőzhet. Kiváló példa erre ez a koncertfilm is.
Hogyan állnak a szólódolgaid?
Ami engem illet, nyakig vagyok az ötletekben. Tavaly szeptember 18-án jelent meg az EGO TRÉNING című EP-m, amin 6 dal található. Mivel koncertezni nem volt lehetőség, azt találtam ki, hogy minden dalhoz készítek videót, és szeptembertől számolva kéthavonta (adott hó 18-án) lövöm ki őket az éterbe. A napokban jelent meg a Rossz ló videója, amit egy illusztrátor barátom rajzolt (Gaal Mici), és nem győztem rácsodálkozni azokra az alkotásokra, amiket ehhez készített. Egy animátor mozgatta meg a képeket, szerintem gyönyörű lett.
A május 18-án esedékes Köszi videója már szintén leforgott, hamarosan megkapom az első vágást belőle. Arra is nagyon kíváncsi vagyok, mert egy nagyon szokatlan helyszínen és nagyon kifordított módon rögzítettük. Azt Szombath Máté rendezte és a Gerbeaud dísztermében forgott. Ezenkívül készült egy Piano Projekt koncert videónk is, melyen Galambos Dorina és Kiss Flóra, meg a zongorám társaságában rögzítettünk 15 dalt, egy bensőséges hangulatban, az A38 Hajón.
De ami mostanság a legjobban foglalkoztat, az a Zaj tréning / Live @Csend Stúdió elnevezésű saját koncertfilmem, amit már láthattok a TIXA oldalán. Bátori Gábor Jim volt a rendezője, aki rengeteg videót készített már, többek közt nekem is, emellett – de ezt gondolom sokan tudják róla – szuper fotós. Ebben egy órás koncertet adunk a saját kis zenekarommal, amelynek tagjai Bátor Bence, Paczári Viktor, Galambos Dorina, Kiss Flóra. Nagy örömömre Pásztor Sámuel vállalta a gitáros beugró szerepét.