Spontánabb és lényegretörőbb // Anchorless Bodies

Október huszonötödikén a brit Canvas és az osztrák Tripsitter társaságában mutatja be második lemezét a hazai melodikus hardcore színtér egyik alapzenekara, az Anchorless Bodies! A miskolci band saját bevallása szerint a Testet ölt egy spontánabb és lényegre törőbb album, amivel a zenei spektrumukat is sikerült kiszélesíteni. Erről, a generációs himnuszokról, a Deathwish Records-hoz való szerződésről és még sok másról beszélgettünk Pap Márton énekessel.

Hogyan értékelnétek az Anchorless Bodies eddigi idei évét?

Idén kicsit háttérbe szorítottuk a koncertezést és minden energiánkat abba fektettük, hogy a lehető legjobb dalokat írjuk meg a második nagylemezre. Szerencsére így is sikerült pár nagyon fontos koncerten részt vennünk, például a kanadai Respire-rel való közös buli számomra meghatározó volt, barátaink ugyanis az egyik legjobb lemezt tették le tavaly az asztalra. És természetesen meg kell említeni a Louder Than Bombs support show-n való részvételt is, amely kiemelkedő fontossággal bírt a szemünkben. Az imént említettekkel párhuzamosan pedig a tervezgetés ment a lemezzel kapcsolatban, kezdve a koncepciótól, a fizikai megjelenésen át, a határidők pontos meghatározásáig. Kifejezetten izgalmas időszakon vagyunk keresztül és alig várjuk, hogy megmutathassuk a munkánk végeredményét.

Mikor kezdetetek el dolgozni a második nagylemezeteken, a Testet öltön? Mennyiben voltak mások az inspirációitok, a dalszerzési metódusaitok ahhoz képest amikor az Everything Might Fall Apartot írtátok?

Mivel tudjuk magunkról, hogy elég lassan halad a dalszerzés, kicsit nyomás elé helyeztük magunkat és még tavaly nyáron lefoglaltuk idén júniusra a stúdiót. Ezzel nem engedtük magunkat elkényelmesedni és korábban is már felfigyeltünk arra, hogy teher alatt születnek a legjobb ötleteink. Ez alapvetően azt is magával hozta, hogy egy spontánabb és lényegretörőbb lemez született, bár ez köszönhető a zenei preferenciáink változásának is. Ahogy korábban is említettem, mindannyian kicsit besokalltunk a rendelkezésre álló keretektől, így az egyedüli motivációt abban találtuk, hogy kiszélesítsük a zenei spektrumunkat. Persze nem komplett stílusváltásról beszélünk, de szerintem egyértelműen érezni a különbséget. Nem közvetlen zenei behatásokról beszélek, de azáltal hogy mindannyian rommá hallgattuk a korai Oathbreaker lemezeket és a Birds In Row, Nails diszkográfiát (számos egyéb mellett persze), akarva-akaratlanul más végeredmény született, mint az eddig megszokott munkáink. És mindannyian nagyon elégedettek vagyunk a végeredménnyel szerencsére. Örülünk, hogy egy ilyen lemezt sikerült letenni az asztalra, a fogadtatástól teljesen függetlenül.

Október huszonötödikén mutatjátok majd be a lemezt a Canvas és a Tripsitter társaságában, mire számíthatunk majd az este folyamán?

Természetesen az egész lemez terítéken lesz, plusz készülünk egy pár régebbi szerzeménnyel, hiszen bármennyire is szeretnénk az új lemezre fókuszálni, nem szakadhatunk el a gyökereinktől, büszkék vagyunk rájuk és szeretjük őket játszani. Nagyon izgatottak vagyunk az estével kapcsolatban, hogy megmutathassuk az új szerzeményeket is élőben. Plusz a Canvas és Tripsitter társasága is nagyon megtisztelő az este folyamán, így kétségkívül hatalmas buliban lehet majd része a közönségnek.