Publication/name

Rapülők

Berkes Gábor (1962, Budapest) zeneszerző, producer, aki zenekaraiban billentyűs hangszereken játszik, és aki 1980 óta folyamatosan jelen van a magyar zenei életben.
1966-77 között zenei óvodába, majd zenei általános iskolába járt. Gyerekszínészként több ifjúsági filmben és sorozatban szerepelt, ezek közül a legemlékezetesebbek a Keménykalap és krumpliorr (1974) és az Utánam, srácok! (1975) voltak. 1977-81 között a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola növendéke.
Első zenekara az 1980-ban alapított, instrumentális és progresszív rockot játszó Lobogó volt. Egy kislemezük jelent meg, a formáció végét pedig az jelentette, hogy Berkes Gábor 1982-ben az Első Emelet tagja lett.
Az ismertséget és a hírnevet az <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-elso-emelet-10536">Első Emelet</a> zenekar sikere hozta el neki. Mire 1984-ben kijött első nagylemezük, a Nyugat-Európában is sikeres újhullámos popzenét idehaza meghonosító formáció volt a tini (lány)közönség egyik legnagyobb kedvence, és akik ennek az együttes koncertjein (fülsüketítő) hangot is adtak. Az Első Emelet 1990-ig megjelent 8 nagylemezének zenei anyaga nagyrészben a billentyűs Berkes Gábor szerzeménye.
Az együttes 1992-es megszűnése után Berkes azzal a Geszti Péterrel alapított zenekart, aki már a kezdetektől az Első Emelet szövegírója volt. Az új formáció neve <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-rapulok-12375">Rapülők</a> lett. A rapegyüttes Berkes (T. Boy) zenéjének és Geszti (MC Gesztenye) dalszövegeinek köszönhetően hatalmas sikert aratott, ám két nagylemez után 1994-ben feloszlott. Aztán 2006-ban két koncertre és egy friss albumra újra összeálltak, ahogy megtették ezt 2017-ben is, amikor egyetlen teltházas budapesti koncert adtak a Rapülők megalakulásának 25. évfordulójára emlékezve.
1995-ben Berkes már új műsort adott új férfiakkal, ez volt az <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-emberek-11996">Emberek</a> zenekar. Az akusztikus zenére hangsúlyt fektető trió, majd később duó 1998-ig három albumot készített, és bár hivatalosan soha nem oszlottak fel, ezután már csak 2005-ben és 2011-ben koncerteztek együtt.
Berkes Gábor 1981 óta reklámzenéket is ír, ezek száma mára elérte az 1000 darabot. A 80-as évek közepétől produrcerként is jelen van a magyar könnyűzenei életben. Számtalan előadóval dolgozott együtt, néhány név közülük: Szűcs Judith, Hevesi Tamás, St. Martin, Baby Sisters, Krisz Rudi, Mr. Rick. Filmzenéket is szerzett (csak két cím ezek közül: Apám beájulna - 2004; Egy szoknya, egy nadrág - 2005), és a sokoldalú zenész 2014 óta a budapesti Turay Ida Színház zenei vezetője, emellett néhány darabban színészként is láthatták őt.
Az Első Emelet időről-időre összeállt, 1997-2013 között többször is koncerteztek, és kiadványaik is megjelentek. 2017-ben Berkes Gábor és Patkó Béla „Kiki” zenekart alapítottak Emelet néven, azzal a céllal, hogy az Első Emelet zenei örökségét ápolva, modernebb hangzással adják elő az egykori slágereket.
2022. december végén az Első Emelet „2 az egyben” születésnapi nagykoncertet adott a Budapest Arénában. Az apropót az adta, hogy a zenekar 40 éve alakult, Berkes Gábor pedig 60 évvel azelőtt látta meg a napvilágot. A koncerten vendég fellépőként ott volt Geszti Péter és Miller Zoltán is, így nem meglepő módon Rapülő- és Emberek-dalok is felcsendültek.
HZ
 
<a href="https://www.facebook.com/gabor.berkes.731">https://www.facebook.com/gabor.berkes.731</a>

Berkes Gábor

Az 1990-es  évek elején a profik által alapított Rapülők  igazi sztáregyüttes volt, amely a partihangulatba oltott rapet a rétegkultúrából beemelte a mainstreambe, és százezres lemezsikereket produkált. A T. Boy (Berkes Gábor, 1962), MC Gesztenye (Geszti Péter, 1964) és Michel De Lux (Szentmihályi Gábor, 1964) alkotta trió 1992 és 1994 között a Bonanza Banzai és a Manhattan mellett uralta a hazai poppiacot, mindenekelőtt a profi menedzselés diadalának és Geszti Péter különleges tehetségének és kommunikációs képességének köszönhette népszerűségét.
Geszti a hetvenes években Berkessel együtt gyermekszínészként szerezte a hazai show biznisszel kapcsolatos tapasztalatait, majd 1983-tól Berkes zenekarának, az <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-elso-emelet-10536">Első Emelet</a>nek írt dalszövegeket. Később bedolgozott a reklámiparba, volt műsora a rádióban, a televízióban (Ász, Megáll az ész), majd megalapította saját reklámügynökségét, és felismerve a hazai poppiacon kínálkozó lehetőséget, Berkessel létrehozták a Rapülőket, amelybe az Első Emelet dobosát, Szentmihályit is bevették.
Az együttes a Magneotonnál adta ki első albumát (Rapülők, 1992), amelyről szinte minden dal (Nem adom fel, Áj lav jú, Zúg a Volga, Némber One, Party Zóna) sláger lett, és ezzel elindította a rapdivatot Magyarországon (bár az ekkor már működők ős-repperek szerint sokat ártottak a műfajnak, évekre visszavetették természetes fejlődését). A lemezért a szakma eMeRTon-díjjal jutalmazta az együttest, a közönség pedig idolokká választotta a tagokat, mindenekelőtt Gesztit.
A Rapülők első lemezéből bő kétszázötvenezer hanghordozót adtak el, két évvel később – már a BMG-nél – ezt a második albummal (Rapeta, 1994) megismételték. Ez is gyémántlemez lett, a zenekar pedig Huszka Jenő-díjat kapott. Ilyen teljesítményre utoljára a Hungaria volt képes, ám Fenyőékkel ellentétben a Rapülők abba tudta hagyni a csúcson, pozitív imázst és rajongóikban szép emlékeket hagyva maga után.
Berkes producerként az Emberekkel folytatta, Geszti pedig Dés Lászlóval előbb megírta A dzsungel könyve című musicalt, majd csinos és jó hangú lányok társaságában megalakította a Jazz+Az formációt. (A Rapülők azóta kétszer – 2006-ban és 2017-ben – állt újra össze.)
JBSz–SJ
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 419–420.
Kapcsolat: <a href="https://www.facebook.com/rapulokofficial">https://www.facebook.com/rapulokofficial</a>

Somló Tamás (1947-2016) basszusgitáros, szaxofonos, énekes, dalszerző, aki Magyarország két csúcszenekarában is játszott – az 1960-as években az Omega, az 1970-es, 1980-as években az LGT tagja volt.
1947. november 17-én született Budapesten. Először hegedülni tanult, majd tizenhárom évesen szaxofonra váltott, még tucatnyi hangszeren játszott, a basszusgitártól a zongorán át a fúvós hangszerekig. Heinemann Sándornak, a Royal Orfeum vezetőjének, a nagycirkusz karmesterének hatására beiratkozott az Állami Artistaképzőbe, ahol cirkuszi zenebohóc lett.
Rövid ideig az <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-atlas-6538">Atlas</a> együttesben zenélt, majd az akkor még amatőr <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-omega-51">Omegá</a>nak 1964-től három éven át volt tagja – szaxofonozott és énekelt –, de közben az anyagilag sokkal jövedelmezőbb artista szakmával sem szakított. A Luxor zsonglőrcsoporttal körbeturnézta a világot, majd miután a csapat 1969-ben szétszéledt, Somló a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-kex-6750">Kex</a> együtteshez csatlakozott, amely azonban 1971-ben feloszlott. 1972-től a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-non-stop-250">Non-Stop</a> együttes frontembereként lépett színpadra, a következő évben meghívták basszusgitárosnak a távozó Frenreisz Károly helyére az első magyar supergroupba, a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-locomotiv-gt-113">Locomotiv GT</a>-be.
Zenésztársa, Presser Gábor elmondása szerint Somló Tamás színpadi jelenléte nagy húzóerőt jelentett a zenekar számára és zenészi képességeit mutatta az is, hogy amikor 1973-ban helyett belépett az LGT-be, néhány hét alatt megtanult basszusgitározni.
Többek között ő szerezte a Ha a csend beszélni tudna, az Álomarcú lány, az Ülök a járdán, a Valamit mindig valamiért, a Boogie a zongorán, a Primadonna, a Nagyon kell, hogy szeress és az Annyi mindent nem szerettem még című LGT-slágerek zenéjét. Énekhangja és éneklési stílusa egészen egyedülálló és azonnal felismerhető volt.
Az 1980-as évek elejétől az LGT turnéi ritkultak, az együttes az 1987-es tabáni koncert után felfüggesztette tevékenységét, jóllehet hivatalosan nem jelentették be feloszlásukat. 1992-ben emlékezetes búcsúkoncertet adtak a Nyugati pályaudvaron, 1997-ben Somló Tamás 50. születésnapját ünnepelték fellépéssel. 2007-ben a Szigeten arattak hatalmas sikert, 2013-ban újra összeálltak két koncertre az Arénában, majd Alsóörsön.
Somló Tamás 1986-ban Dániába ment „vendéglátózni” egy külföldi zenészekből álló tánczenekarban énekelt és szaxofonozott. 1992-ben <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-demjen-ferenc-330">Demjén Ferenc</a> unszolására jött haza. Az ő rábeszélésére és szövegírói közreműködésével jelentette meg 1993-ban első szólólemezét (Somló), amelyet a Semmi cirqsz (1997), az 50mló koncert (1998), a Zenecsomag (2000), és a Best of (2004) című önálló albumai követtek.
Számtalan előadónak írt dalokat, illetve szerepelt azok albumain (Balázs Fecó, Bródy János, Charlie, Demjén Ferenc, Dés László, Illés Lajos, Katona Klári, Koncz Zsuzsa, Kovács Kati, Presser Gábor, Révész Sándor, Szűcs Judith, Udvaros Dorottya, Zalatnay Sarolta, Zorán, Animal Cannibals, Edda, Rapülők) A Patika (1996) című televíziós filmsorozat két betétdalát adta elő, szerepelt szerzeménye az 1999-es Hippolyt című filmvígjátékban. Jótékonysági előadásokon vett részt, rendszeresen fellépett nosztalgiakoncerteken és fesztiválokon.
Játszott a Zenevonat nevű formációban, amelyben rajta kívül még két LGT-tag zenélt (Karácsony János és Solti János). Itt a legsikeresebb LGT-slágerekből állítottak össze koncertprogramot.
Somló Tamást 2004-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki. Ugyanebben az évben, már ősz fejjel szerezte meg a jogi diplomát. 2020-ban - posztumusz - neki ítélték az Emberi Hang díjat.
2016. július 19-én, 69. életévében türelemmel viselt hosszú, súlyos betegség következtében hunyt el Budapesten. A halálát követő napon zenésztársai emlékkoncertet rendeztek tiszteletére a Tabánban, az LGT nagy sikereinek színhelyén. Szeptemberben Karácsony János, Presser Gábor és Solti János hivatalosan bejelentették, hogy egykori társuk nélkül az LGT nem lép fel többet.
2022. májusában Szigetváron felavatták Somló Tamás köztéri szobrát, és a környező teret is róla nevezték el. A városban közel 20 éven át szerepelt a helyi zeneiskola jótékonysági rendezvényein.
Egykori zenésztársai egyetértenek abban, hogy Somló Tamás volt a magyar zenei élet egyik legsokoldalúbb, legőszintébb és leglazább alakja.
HZ

Kapcsolatok

Berkes Gábor

Rapülők

Somló Tamás