Publication/name

Őszi vázlatok - Élő koncertfelvételek

Népdalénekes, zeneterapeuta. Legfőbb kutatási területe, a magyar népzene zeneterápiás vonatkozásai, a magyar népi gyermekjátékok – szűkebb értelemben az ölbéli játékok – koragyermekkori személyiség fejlődésben betöltött szerepe.
Budapesti népi iparművész családban nőtt fel, tizenhat éves koráig lényegében csak a klasszikus zene létezett számára, zongorázni tanult, amikor is a gimnáziumi zenetanára felismerte vokális képességeit és beíratta egy népdalénekesi versenyre. Fordulóról fordulóra továbbjutott, végül az országos döntőben kiemelt nívódíjat kapott. 2008 őszétől tanulmányait a Zeneakadémia népzene szakán folytatta, ott kereste meg Tárkány-Kovács Bálint, hogy csatlakozna-e az akkoriban alakuló világzenei formációjához. Persze bólintott, és a következő hat esztendőben, egészen a 2014-es kiválásáig a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-tarkany-muvek-41257">Tárkány Művek</a> énekeseként a legnagyobb presztízsű budapesti koncerthelyszínekre – például a Művészetek Palotájába – jutott el.
Mindeközben figyelme a zeneterápia felé fordult, a Zeneakadémia népzenei tanszékének elvégzése után az ELTE gyógypedagógiai karán folytatta tanulmányait, ahol 2015-ben okleveles zeneterapeutaként másoddiplomázott. Ami radikális fordulatot hozott a zenéhez és a saját személyiségéhez való hozzáállásban.
Mindeközben 2015-ben Orbán Johannával és Tímár Sárával megalapította a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-dalinda-23338">Dalindát</a>: az a capella énektrió tagjai a maguk nőies dinamikájával és indaszerűen egymásba fonódó énekstílusával fogalmazzák újra a magyar népi dallamokat. 2019-ben Orbánt Nádasdy Fanni váltotta fel, már vele készült a második nagylemez. A mai napig aktív énektrió koncerteken kiegészülhet egy hangszeres trióval (Bognár András, bőgő; Halász Lehel, furulya, ütőgardon; Szabó Dániel, cimbalom).
Miként 2020-ban megfogalmazta: „A folk műfajában mégiscsak a magyar népzene az, ami a legjobban megérint. Se balkánit, se románt, se cigányt, se a környező, se a távolabbi népek dalait nem akarom énekelni. Csakis magyart, mert ezen a nyelven tudom maximálisan kifejezni magamat, és fontos, hogy a beszélt nyelvem által közvetített tartalmak a zenémben is intenzíven meg tudjanak jelenni.” 
Mire 2015-ben befejezte a zeneterápiás képzést, a záróvizsgájával párhuzamosan megszületett az első gyereke. Nem sokra rá pedig a második. A férje is muzsikus, sokat zenélnek együtt, erős köztük a szakmai kötelék. És hát a zenélés mindkettőjük számára munka és hobbi. Így született meg az a nem klasszikus értelemben vett gyerekműsor, amelynek célja – miként Paár vízionálja –, „hogy a gyerekeknek is ugyanolyan minőségű zenét kell a fülükbe adni, mint a szüleiknek. Ugyanazzal a mélységgel kell őket is megszólítani, mint a felnőtteket. Nehéz feladat ilyen zenét írni és előadni, de hiszem, hogy a gyereknek nem lebutítva kell adagolni a különféle motívumokat, hanem bele lehet dobni az óceánba, ahonnan ő majd azt veszi ki, amit az aktuális képességei megengednek.” 
Paár Julianna eddig három gyerekalbumot – Kerekerdő (2019), Kerekutca (2021), Rókatánc (2023) – jelentetett meg.  
JBSz
 Kapcsolat: <a href="http://www.hangolozeneterapia.hu">www.hangolozeneterapia.hu</a> <a href="https://www.facebook.com/hangolo">https://www.facebook.com/hangolo</a> <a href="https://www.instagram.com/hangolozeneterapia/">https://www.instagram.com/hangolozeneterapia/</a>

Paár Julianna

Sokféle forrásból mereget a fiatal formációk egyik legnépszerűbbike, a régies népdalszövegeket modern hangzással elegyítő Tárkány Művek. A Tárkány-Kovács Bálint (1980, cimbalom) vezette zenekar a két világháború közötti slágeres, sanzonos, de nem annyira sematikus dalkultúrát igyekszik feltámasztani, balkáni ízekkel, jazzes improvizációkkal és magyar népzenei hagyományokkal. Mindezt sosemvolt cimbalom-szaxofon-brácsa-fuvola-gardon-klarinét-bőgő hangszerelésben.
JBSz
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd: A magyar folk története, Budapest, Kossuth Kiadó, 2013, p. 269.

Kapcsolatok

Paár Julianna

Tárkány Művek