Publication/name

Magyar Mise

Tolcsvay Nagy Béla (1946. november 6. Budapest) gitáros, énekes, zeneszerző, szövegíró, <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-tolcsvay-laszlo-6676">Tolcsvay László</a> bátyja.
Édesapja általános iskolai énektanár volt, hatévesen csellózni tanult, majd amikor eljutott hozzá a Beatles zenéje, kezébe vette a gitárt. Barátaival a korszak folkos beatzenéjét játszották akusztikus hangszereken, 1964 és 1967 között öccsével a Strangers, majd a Wanderers tagja lett, majd 1967-ben Balázs Gábor bőgőssel megalapították a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-tolcsvay-trio-6674">Tolcsvay Trió</a>t.
1973-ban a júniusi miskolci popfesztivál egyik fő szervezője volt. Mikor 1974-ben az öccse, Tolcsvay László csatlakozott a Fonográfhoz, azon gondolkodott, hogy a zenélést is abba hagyja. A fotós Kresz Albert azonban elvitte Gyimesbe, és ezzel egy új világ nyílt meg előtte. Majd találkozott Fábián Ágostonnéval, Márika nénivel, aki magnóra mondta neki Az égig érő fa című magyar népmesét. Nem sokkal később Pomázi Zoltánnal és Czipó Tiborral folytatták a Tolcsvay-triót, egészen 1979-ig. 
Közben 1976-ban közreműködött Latinovits Zoltán előadóestjein. 1976 és 1978 között az Agria Színjáték zenei vezetője volt. 1994-tól ismét írt dalokat, régi-új tagokkal – Czipó Tibor (basszusgitár), Egri László – újra indította a Tolcsvay Triót, mellyel Budapesten önálló klubot nyitott, és amellyel több-kevesebb rendszerességgel egészen Czipó 2019-es haláláig játszottak. 
Számos színpadi mű szerzője, társszerzője. 1987-ben a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon mutatták be a Tolcsvay Lászlóval közös Magyar Mise című rockoratóriumot, majd a kilencvenes években megírta a Tolcsvay-trilógiát (A Napfényfia, 1992, Rijjadóleány, 1996, Csillaglánc, 1999). 
A saját dalszövegei mellett számos verset is megzenésített, Balassi Bálinttól, Csukás Istvántól, Móricz Zsigmondtól, Janus Pannoniustól, Kis Dénestől, Jókai Mórtól és Szepesi Attilától.
JBSz

Tolcsvay Béla

Tolcsvay László (1950) zenész, énekes, zeneszerző, előadóművész, felesége Péreli Zsuzsa képzőművész, testvére Tolcsvay Béla,
Klasszikus zenei tanulmányai mellett beatzenekarokban játszott, 1967-ben a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-tolcsvay-trio-6674">Tolcsvay Trió</a> egyik alapítója, mellyel az elsők között ötvözte a rockzene elemeit a magyar népzenével. A formáció legnagyobb sikerét 1973-ban aratta, amikor Petőfi Sándor Nemzeti dal című költeményét megzenésítette, mely bár csak 1981-ben kerülhetett nagylemezre, korosztálya egyfajta himnuszává vált. 
1973 szilveszterétől a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-fonograf-488">Fonográf</a> tagja és egyik zeneszerzője lett, az együttes 1984-es feloszlásáig több mint tíz nagylemez készítésében vett részt. A zenekarnak komponált slágerei (Első villamos, Jöjj kedvesem) mellett rendszeresen írt Koncz Zsuzsának és Halász Juditnak dalokat. 
Az elmúlt évtizedekben számtalan szólólemezt jelentetett meg (Várd ki az időt, 1983, Kapcsolj át, 1995, Fehér zaj, 1997, 12 nő, 2002, ’68, 2018), egyik legnagyobb munkája mégis az 1987-ben írt, a népi, a klasszikus és a rockzenei hagyományokat ötvöző Magyar Mise. Benne rockerekkel és operaénekesekkel, modern ütőegyüttessel és népzenészekkel, valamint egy száztagú klasszikus kórussal.
Színpadi művei közül talán a legjelentősebbek a Müller Péterrel és Bródy Jánossal közösen írt Doctor Herz musical, melyet tíz éven át játszottak a Madách Színházban. Ugyanitt mutatták be 1991 húsvétján a Müller Péterrel és Müller Péter Sziámival közös Mária evangéliumá-t, mely nemzetközi szinten is jól futott, illetve 1995-ben az Isten pénze című musicalt (ugyancsak Müller Péterrel és Müller Péter Sziámival).
További színpadi művei: Testamentom (oratórium, 1992), Bábel (táncdráma, 1994), Beszterce ostroma (daljáték, 1999), ÖrökKörök (balett, 2002), Rákóczi-fantázia (2003), Egy mondat a szabadságról (kantáta, 2006), Ördögölő Józsiás (tündérmusical, 2013), Vörös és fekete (musical, 2015).
Munkásságáért 1989-ben eMeRTon-díjat, 1991-ben Erzsébet-díjat, 1995-ben Erkel Ferenc-díjat és a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét kapta.
JBSz
 
<a href="https://www.facebook.com/tolcsvay.laszlo/">https://www.facebook.com/tolcsvay.laszlo/</a>

Tolcsvay László

Vikidál Gyula (1948, Budapest) énekes, színész, aki a P.Mobil együttes tagjaként vált országosan ismertté. A hetvenes évek végén úgy emlegették őt, mint a legjobb hazai hard rock-énekest.
Az Iris, majd a Gemler nevű amatőr együttesekben kezdte zenei pályáját a hatvanas évek végén. Megfordult a szolnoki Pop együttesben, aztán énekelt a Recorder és a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-gesarol-89796">Gesarol</a> zenekarokban is. 1971-ben egy Pannónia nevű formációval vendéglátózott Miskolcon.
1974-ben lett a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-pmobil-6827">P.Mobil</a> énekese, amely az évtized végére az ország egyik legnépszerűbb rockcsapata lett - önálló album nélkül. A Hanglemezgyár vezetőinek packázása miatti reménytelen helyzetet a zenekar legnagyobb sztárja, Vikidál Gyula 1979-ben unta meg: az együttes rajongótáborának hatalmas felháborodására elment a P.Mobilból, és az akkor alakuló „őszinte és kőkemény” <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-dinamit-9319">Dinamit</a> tagja lett, ám a zenekar - két nagylemez után - 1982-ben feloszlott. Ugyanabban az évben Vikidál énekelt a Kugli együttesben, majd 1986-ig a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-p-box-9362">P. Box</a> frontembere volt, ahol egykori mobilos zenésztársaival (Bencsik Sándor, Cserháti István) játszottak hard rockot.
Színészként első szerepét a Máté Péter–S. Nagy István szerzőpáros Krízis című produkciójában kapta 1982-ben, ahol felfedezték őt a színház számára. 1983-ban egyik főszereplője (Koppány) lett az István, a király rockoperának. A személyét is ért sajtótámadások hatására 1985-ben szólólemezzel jelentkezett, amelyen sokoldalúságát (rock, opera, zsoltár, örökzöldek) akarta bizonyítani. 1986-tól előbb két évig a Rock Színház, majd 1992-től a Madách Színház tagja. A nyolcvanas években számos színpadi főszerepet alakított: Pilátus (Jézus Krisztus Szupersztár), Jean Valjean (Nyomorultak), János apostol (Mária Evangéliuma), Molokov (Chess), Atilla (Atilla – Isten kardja), Mufurc (Téli rege), Fezzinig (Isten pénze). 1990-91-ben szerepelt a Julianus barát című filmben és tévésorozatban.
1989-től az MHV (Menyhárt-Homonyik-Vikidál) trió tagjaként visszatért a rockéletbe. 1990-től szólólemezei is megjelentek (Maradsz, aki voltál, 1990, Keresztúton állok, 1993, Féltett kincseim, 1998, Vikidál Plussz, 2001). 2008-ig a volt P. Box-tagokat is soraiban tudó Boxer zenekarban énekelt, ezután az egykori P.Mobil-zenészeket tömörítő Mobilmánia együttesben láthattuk őt. 2019-ben szerepelt a megalakulásának 40. évfordulóját ünneplő Dinamit koncertjén.
Kitüntetései - 1988: Liszt Ferenc-díj, 1993: Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje. Emellett 1979-ben az év énekese lett a Popmeccs-szavazáson, valamint kétszeres eMeRTon-díjas előadónak mondhatja magát (1986, 1990).
Pályafutására árnyékot vetett az, hogy 2004-ben bizonyítékok hatására beismerte: a nyolcvanas években Dalos fedőnéven jelentéseket adott az állambiztonsági szolgálatnak zenésztársairól.
JBSz, HZ
 
<a href="https://www.vikidal.com/">https://www.vikidal.com/</a>

Vikidál Gyula

Demjén Ferenc (1946, Diósgyőr) dalszerző, énekes, basszusgitáros, a magyar populáris zene egyik kimagasló egyénisége, aki közel 60 éves zenei pályafutása alatt végig nagy népszerűségnek és elismerésnek örvend.
Egy négygyermekes családba született harmadikként. 1951-ben költöztek Budapestre, tanulmányait már itt végezte, vegyésztechnikus lett, de nem dolgozott a szakmájában. Gosztonyi János orgonaművésztől tanult zongorázni, aki gyakran elvitte őt a Zeneakadémiára, ahol orgonán is gyakorolhatott. Ebben az időben ismerkedett össze Cseh Tamással a BVSC vívószakosztályában, és hamar megtalálták a közös hangot. A barátság és a kölcsönös tisztelet évtizedeken át kitartott. A klasszikus művekben villámgyorsan haladó Demjént az angolszász beatzene távolította el a zongorától, amelynek a gitár a hangszere, és amely az első pillanattól lenyűgözte őt.
1964-ben alapította testvérével, Demjén Istvánnal a Számum beategyüttest. A nála 8 évvel idősebb Istvánnal 1969-ig minden zenekarukban együtt játszottak, Ferenc énekelt és basszusgitározott, István énekelt. Karrierjük kezdetén bátyjával közösen saját maguk készítettek gitárokat szekrénypolcok felhasználásával, az elektronikát is ők készítették hozzá. Első hangfalaikat édesapjuk rakta össze. A Számum zenéjében erős Rolling Stones-beütés volt, de hatott rájuk a Shadows és a svéd Spotnicks is. Ez a kezdeti időszak igazából tánczenének számított, a közönség – amely nem kis részben munkásfiatalokból került ki – táncolni járt a koncertekre. Demjén István szervezte a zenekari dolgokat, játszottak vidéken is, nem csak pesti klubokban léptek fel.
A Demjén-testvérek 1966-ban a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-dogs-6802">Dogs</a> zenekarba léptek át, amelynek a Népstadion melletti Gumigyári Klubban volt az állandó helye. Még abban az évben megjelent egy négyszámos lemezük, amelyen Demjén Ferenc első magyar nyelvű szerzeménye is szerepel, ez a Végre nálad lehetek. A koncertezéssel párhuzamosan Demjén vendéglátózott is. Míg a korai időszakban ötven forintot kaptak az együttesükkel egy estéért, a szállodák zenekaraiban százhúsz forint járt, és nem csak heti egy-két alkalommal. 1966-ban az érettségijére egy vidéki szálloda étterméből utazott vissza. A Dogs volt - a Liversing mellett - az első magyar zenekar, amelyik műsorára tűzte Jimi Hendrix dalait. És épp a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-liversing-6550">Liversing</a> lett az, ahová a Demjén testvérpár 1967 végén „átigazolt”. A korszak egyik legkeményebb zenéjét játszó Liversing tagjai mertek Magyarországon először őrjöngeni a színpadon. Egy sikeres korszak után 1968 végén a Demjén-testvérek kiléptek, és megalapították a rövid életű underground supergroupot, a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-meteor-6817">Meteor</a>t.
Ekkorra már nagy ismertségre tett szert a zenészek körében, nem kis részben annak köszönhetően, hogy sok időt töltött azokon a szórakozóhelyeken, ahol a „szakma” is megfordult. Demjén Ferenc számára Orszáczky Jackie és Radics Béla volt a két legfontosabb zenész. És 1969-ben már együtt zenéltek Radics Bélával a nagy népszerűségű <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-sakk-matt-6764">Sakk-Matt</a>-ban. Majd 1970-ben még egy rövid ideig a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-tuzkerek-6765">Tűzkerék</a>ben is énekelt, de közben a Moulin Rouge mulató zenekari árkában is zenélt és énekelt.
1970-ben Bergendy István meghívta őt együttesébe, mint basszusgitárost és énekest. Szövegíróként a Jöjj vissza vándor című dallal debütált, amelyet további slágerek követtek, Latzin Norbert és Demjén Ferenc szerzeményei. Bergendytől kapta a Rózsi nevet, amely innentől végigkíséri pályáján. A zenekar szombat esténként több ezer ember előtt játszott az E-klubban, szerepeltek a televízióban is, és ez meghozta az országos ismertséget. 1976-ban a Hanglemezgyár mindenható ura, Erdős Péter kijelentette, hogy Demjén Rózsi el van nyomva a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-bergendy-326">Bergendy</a>ben, ezért azt javasolta, hogy az együttes következő lemeze Demjén Ferenc-szólóalbum legyen. 1977-ben Demjén, mivel szerinte a zenekarban már túlságosan keveredtek a műfajok és nem tudtak újat hozni, valamint ő nem tudott fejlődni abban a formában, kilépett a Bergendyből.
1977-ben megjelent Fújom a dalt című önálló lemezének közreműködői gárdája egészen lenyűgöző névsor. A Bergendy zenekar mellet csak néhány - kiragadott - előadót megemlítve: LGT, Zalatnay Sarolta, Tátrai Tibor, Babos Gyula, Gőz László, Zorán, Papp Gyula. Ezen az albumon jelent meg Demjén Ferenc egyik legismertebb száma, a Presser Gáborral közösen írt Mikor elindul a vonat. Szólólemezének dalait már az 1977 őszén megalakult <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-vmoto-rock-9332">V’Moto-Rock</a> együttessel mutatta be. Demjén Rózsi mellett a V’73-ból Lerch István billenytyűs és Herpai Sándor dobos, a Ferm-ből pedig Menyhárt János gitáros rúgták be a V-Motort. És ez a négyes 11 évig együtt maradt. Játszottak az összes kelet-európai országban, koncerteztek Kanadában és Szibériában is. Aztán 1988-ban vége lett a V’Moto-Rock-nak. Demjén így emlékszik erre: „Egy kiadós vita végeztével felálltunk az asztal mellől, és a szó szoros értelmében mindenki elindult a saját feje után. Szétmentünk, de ezt nem követte sem hivatalos bejelentés, sem búcsúkoncert.” Azért 2008-ban még egyszer összeálltak néhány vidéki fellépésre és egy nagy budapesti koncertre.
1989-től indította újra szólókarrierjét. A szabadság vándora - rajta a Szerelemvonat-tal - még abban az évben megjelent. Egy kivételével minden számot Demjén Ferenc és Menyhárt János jegyez a korongon. Ezt követő sorlemezei (például: Tizenhárom, 1998; Álmok, csodák, szerelmek, 2001; Hívlak, 2003; Lelkünk most is vágtat, 2009; Túl a világvégén, 2013), és sportcsarnokokat megtöltő koncertjei mind-mind a mai napig sikeresek. A fellépésein napszemüvegben szereplő zenésznél tradícióvá vált, hogy minden évet egy nagy koncerttel zárja Budapesten, minden évben több mint tízezer néző előtt. Így lesz ez 2023 decemberének végén is. Már a címét is tudjuk az idei koncertjének: Ki marad majd a barátom?
Az évek során számos előadónak (Katona Klári, Zorán, Kovács Kati, Koncz Zsuzsa, Anita, Zalatnay Sarolta, Szűcs Judith) komponált dalokat, írt komplett lemezeket. Hallhattuk dalait filmekben (Szerelem első vérig, 1985; Szerelem második vérig, 1987; Moziklip, 1987; Honfoglalás, 1996; Sacra Corona, 2001).
Arra az újságírói kérdésre, hogy gondolt-e valaha is arra, hogy elhagyja ezt az országot, külföldön éljen és zenéljen, ezt válaszolta: „Soha nem akartam kint maradni és most sem tenném. … én ezen a nyelven beszélek, ezen énekelek és ebben az országban szeretnék még letenni valamit az asztalra. Máskülönben pedig a gyomrom sem bírja a külföldi kaját. Odakint mindig borzasztóan rossz az étvágyam.”
Elmondása szerint ő nem politizál, sem a színpadon, sem a dalokban. De a mellé a politikai vélemény mellé áll, amit a leginkább magáénak érez. Az utóbbi évtizedekben rendszeresen részt vett a Fidesz tömegrendezvényein, 2006-ban ő írta a párt kampánydalát (A Föld könnyei) is.
Számtalan elismerést kapott zenei pályafutása alatt, ezek közül a legfontosabbak: többszörös eMeRTon-díjas, Huszka Jenő-díj (1993), Artisjus-díj (2008), Budapest díszpolgára (2010), Petőfi Zenei Díj (2017), Miskolc díszpolgára (2018). Az állami kitüntetései: a Magyar Érdemrend tisztikeresztje (1996), a Magyar Érdemrend középkeresztje (2010), Kossuth-díj (2012).
Az Artisjus kétezres évek közepén készült kimutatása szerint a Magyarországon legtöbbet játszott tíz dal közül az első kettő az övé volt (Darabokra törted a szívem, Sajtból van a Hold). Több mint 800 dalt jegyez. Az eladott lemezeinek száma elérte a hárommillió példányt. Pályájának ötvenkilenc éve alatt „minden szinten” zenélt. Játszott underground beatzenekarban, vendéglátóhelyen, supergroupban és tánczenekarban. Szólókarrierje is a legjelentősebbek közé tartozik, és mindenütt hiteles tudott lenni, népszerűségét pedig a kezdetektől napjainkig sikerült megőriznie.
JBSz, HZ 
Kapcsolat: <a href="https://www.facebook.com/DemjenFerencHivatalos/">https://www.facebook.com/DemjenFerencHivatalos/</a>
<a href="https://www.instagram.com/demjen_ferenc_official/">https://www.instagram.com/demjen_ferenc_official/</a>
<a href="https://www.demjenferenc.hu/">https://www.demjenferenc.hu/</a> Cikkeink: <a href="https://index.hu/kultur/popkult/2023/01/08/cseh-tamas-kern-andras-csik-zenekar-demjen-ferenc-wellhello-zene/">https://index.hu/kultur/popkult/2023/01/08/cseh-tamas-kern-andras-csik-zenekar-demjen-ferenc-wellhello-zene/</a>

Kapcsolatok

Tolcsvay Béla

Tolcsvay László

Vikidál Gyula

Demjén Ferenc