Publication/name

Gitárpárbaj III. - Staféta

Leginkább a bluesrock vonalba sorolható a pályája során már sokféle zenét játszó Felkai Miklós (1950, gitár, ének). Ő még a debreceni Lux-ban kezdte, majd a hetvenes évek második felében játszott az Apostolban és az Astorban, 1980 és 1983 között a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-color-7111">Color</a> gitárosa volt, majd szólópályára lépett. Az ő ötlete volt a Gitárpárbaj koncertsorozat. FF Miki néven kiadott két szólólemezt (A magyar tenger, 1988, Baby jazz, 1990). 1993-tól létrehozta saját együttesét, a Felkai Blues Brothers-et, majd 1998-től a Felkai Jamet, mellyel gitárcentrikus rockos blueszenét játszik.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 334.
 
Kapcsolat:
<a href="https://www.felkai.hu/">https://www.felkai.hu/</a>

Felkai Miklós

A technikás rock- és fúziósgitározás egyik kiemelkedő, virtuóz, számos díjjal elismert személyisége Alapi István (1962. augusztus 2., Salgótarján), akit a többség az <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-edda-9400">Edda</a> tagjaként ismer, de pályafutása elején megfordult a Frontban, a Moho Sapiensben és az XL Sistersben is, az Edda mellett pedig hat szólólemezt készített. 
Miként 2022-be az Atempo-n visszaemlékezett „Eltekintve az egyik dédnagyapámtól, aki karmester és hegedűs volt, a családomban senki nem foglalkozott zenével. Én azonban már egész kicsi korom óta nagyon erős vonzódást éreztem a hangszerek, a zene iránt. Valószínűleg ez késztette nagyszüleimet, hogy tíz éves koromban karácsonyi ajándékként egy gitárt vásároljanak nekem, s ezzel akarva, akaratlanul meghatározzák életem további alakulását”.
Tizenkilenc múlt, mikor szülővárosa jazz-rock zenekarának, a Frontnak tagja lett, mellyel 1983-ban bejutott a korszak egyetlen televíziós tehetségkutató verseny, a Ki mit tud? döntőjébe. Budapestre költözése után a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-moho-sapiens-10646">Moho Sapiens</a> tagja lett, innen csábította el az Eddába Pataky Attila és Gömöry Zsolt. A következő négy esztendőben több mint négyszáz koncerten játszott a zenekarral, négy Edda-albumon szerepelt, mígnem 1991-ben basszusgitáros társával, Pethő Gáborral és más magyar zenészekkel Kanadában próbált szerencsét. 
Szűk egy év után azonban Alapi István hazatért, bekerült a Demeter György és Vértes Attila alapította, mindössze másfél évig létező <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-xl-sisters-89025">XL Sisters</a> zenekarba, melynek egyetlen albumán (Nagy test, nagy élvezet, 1992) a számok zenéjének többségét ő szerezte. 1993 nyarán Kun Péter tragikus halála után Pataky visszahívta az Edda Művekbe, melynek azóta is tagja.
Anyazenekara mellett 2001 és 2005 között a Keresztes Ildikó Band tagja is volt, emellett hat remek jazz-rockos/fúziós, illetve rockos szólólemezt (Belső világ, 1996; István, 2022, niXfactor, 2011; Inner Vortex, 2013; L.A. On My Mind, 2018; The Last Day Of Forever, 2020) jegyez. A niXfactor elnyerte az Év hazai jazz albumának járó Fonogram-díjat, a pandémia alatt született, dallamos rockos The Last Day Of Forever középpontjában pedig meglepő módon nem a gitár áll, hanem az énekhang.
Négy évtizedes pályafutása alatt huszonhét Edda-nagylemezen játszott, jellegzetes gitárjátéka közel száz hazai magyar előadó – többek között Katona Klári, Varga Miklós, Keresztes Ildikó, Szentpéteri Csilla, Havasi Balázs albumain – hallható.
2007-ben Salgótarjánban Pro Arte díjat vehetett át, 2015-ben Nógrád Megye Díszpolgára lett, 2018-ban pedig Magyar Ezüst Érdemkeresztet kapott.
JBSz

Alapi István

Kézdy Luca generációja talán legtehetségesebb hegedűse, a Magyar Rádió 2006-os jazzhegedű-versenyének közönségdíjasa. Édesanyja zongoratanár volt, így a zene gyerekkora óta természetes nyelvnek, közegnek számított odahaza. Hamar kiderült, hogy van hozzá adottsága, innentől viszont elég nagy elváráscsomagnak kellett megfelelnie, vizsgáról vizsgára, koncertről koncertre bizonyítania. Közben meg nem igazán élvezte a muzsikálást, inkább feladatot jelentett számára, mint örömforrást. Bár környezete nehezen értette meg, hogy miért nem szeretne az általuk természetesnek vett, szinte előre megírt történet szereplője lenni, végül beletörődtek, hogy Luca a zenei konzervatórium helyett a szabad szellemű Révai Gimnáziumba tanulhasson tovább.
Tizenhárom éves koráig szinte kizárólag klasszikus zenét játszott, egyedül Markó Iván balettóráin – ahová korrepetitor édesanyját kísérte el – találkozott Gershwinnel és ragtime-okkal. Aztán 1994 nyarán meghallotta Al Jarreaut, hatására elindult a jazz irányába, majd jóval később, már egyetemistaként Stéphane Grappelli volt rá letaglózó hatással. Akárcsak később Lantos Zoltán univerzuma.
Azóta számtalan formációban megfordult (gyakran párhuzamosan), többek között hosszabb ideig játszott a Nigunban, az Átmeneti Kabátban és a Nagy János vezette Freestyle Chamber Orchestrában, zenészként pedig részt vett a TÁP Színház előadásain. De ezeknél sokkalta fontosabb a 2006-ban alapított triója, a Santa Diver. Se megfelelni, se magamutogatni nem akaró, lüktető és érzelemgazdag hegedűjátékát eddig négy ötletes, izzadtság és manírok nélküli album őrzi (Sending Ovation, 2009, Santa Diver, 2013, Deep Diving, 2017, Blue Horizon, 2020).
Kézdy Luca az elmúlt évtizedekben sajátos hegedülési stílust alakított ki, szereti a hangszerét effektezni, gyakorta használ disszonáns hangokat. De sohasem öncélúan. Ahogy 2022 februárjában a Recorderben nyilatkozta: „A zene DNS-ébe mélyen bele van kódolva, hogy a feszültség és az oldás váltakozására épül. Én ezt sajátos módon kimaxolom. Egyszerűen unatkozik a fülem a sok konszonanciától, de a túl sok disszonanciát se bírom (….) Néha azt mondják, hogy ezer hegedűsoundból is megismernék az enyémet, aminél nagyobb dicséretet nem lehet kapni. Nehéz ezt belülről visszafejteni, de talán abból fakadhat, hogy a hangok legegyszerűbb, legőszintébb formáját keresem.”
JBSz
Kapcsolat:
<a href="https://www.facebook.com/kezdy.luca/?locale=hu_HU">https://www.facebook.com/kezdy.luca/?locale=hu_HU</a>
<a href="https://www.instagram.com/kezdyluca/">https://www.instagram.com/kezdyluca/</a>

Kézdy Luca

Somogyi Remig

Pethő Gábor

Karácsony János (1951, Budapest) az 1970-es, 1980-as évek egyik legjelentősebb hazai gitárosa, az egykori Generál zenekar, majd a Locomotiv GT tagja, akit énekesként és zeneszerzőként is megismerhettünk.
Gyerekkorát Óbudán töltötte. Zongorázni tanult, majd áttért a klasszikus gitárra, amelyen nyolc éven át tartó képzést kapott. Középiskolás korában fordult a hazai beatzene felé. Csodálta a Radics Bélával felálló Sakk-Mattot, de nagy hatással voltak rá az Illés koncertjei is.
Tizenhat évesen, 1967-ben lett a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-ferm-6741">Ferm</a> tagja, amely abban az időszakban Vincze Viktória énekesnő kísérőzenekara volt. Főleg szalagavatókon és iskolai bálokon léptek fel. A közönség mindig az aktuális slágereket szerette volna hallani, úgyhogy rövid időn belül háromszáz-háromszázötven számot tanult meg gitáron, de énekelt is a fellépéseken.
1971-ben alapító tagja volt a Ferm és a ZéGé zenekarokból létrejött <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-general-390">Generál</a> együttesnek. 1972-ben a Mit tehet az ember? című dalukkal megnyerték a Ki Mit Tud?-ot, ami országos hírnevet, és külföldi fellépéseket hozott nekik. És Karácsony János itt lett elismert gitáros, aki bluest, akusztikus balladát és countryt egyformán jól játszott és énekelt.
1974-ben csatlakozott az <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-locomotiv-gt-113">Locomotiv GT</a>-hez, ahol nehéz örökség várt rá, hiszen Barta Tamás helyét kellett átvennie. Karácsony azonban itt is bizonyított: szerzeményeivel, gitárjátékával és jellegzetes énekhangjával hozzájárult az LGT hatalmas sikeréhez. Legismertebb dalai a Rajongás, az Engedj el, Az utolsó szerelmes dal, A dal a miénk, az Áldd meg a dalt, A síneken és az Ellenfél nélkül.
Az LGT az 1980-as évek második felében egyre kevesebbet koncertezett, a tagok pedig leginkább szólókarrierjükre koncentráltak. Karácsony János három saját albumot jelentetett meg, amelyeken énekel és gitáron játszik. Az időn túl (1986) című első lemezének zenéjét ő szerezte, a dalszövegek nagyrészét Sztevanovity Dusán írta, de indiai és japán költők egy-egy megzenésített verse is helyet kapott a korongon. Az LGT-tagok közül Presser Gábor és Solti János is szerepel a lemezen, amelynek dalait Révész Sándorral közös turnéján mutatta be a gitáros-énekes. 1996-ban jelent meg James című kiadványa (James a zenész egyik beceneve, a másik az Indián). Karácsony jobbára az előző albuma zenészeivel dolgozott együtt, Sztevanovity Dusán írta a szövegeket, Presser Gábor zongorázott, valamint ő szerezte három dalnak a zenéjét. A Boldog Karácsony című harmadik nagylemeze 2002-ben jött ki. Ezen az albumon már más csapattal dolgozott együtt, Závodi Gábor volt az alkotótársa, a dalszövegeket Korom Attila írta. Karácsony János talán ezen a lemezen mutatta meg leginkább, hogy mennyire komplex tehetség, aki dalszerzőként, gitárosként, énekesként, hangszerelőként és producerként is kiválót nyújt.
1981-ben tagja lett a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-supergroup-7029">Supergroup</a> nevű jazz- és rockzenészekből álló alkalmi formációnak. Közreműködött számtalan magyar előadó lemezén, szinte a teljes hazai élvonal szerepeltette őt a kiadványain. Ezenkívül zenei rendezőként dolgozott - többek között - Katona Klári, Zorán, Komár László, Kern András és a Napoleon Boulevard albumain. A 80-as években zeneszerzője volt Szomjas György több filmjének (Falfúró, Mr. Universe, Könnyű vér). 1990-ben két jó baráttal, Lerch István billentyűssel és Solti János dobossal együtt járta az országot. A Locomotiv GT 1992-es búcsúkoncertje után visszavonult, egyre kevesebb produkcióban vett részt, csak az LGT és a Generál újjáalakulása kapcsán tért vissza a színpadra és a stúdióba. De a csendesebb évek alatt sem szakadt el a zenétől: folyamatosan gyakorolt és komponált. És gitártudását évek óta továbbadja tanítványainak.
Zenei munkásságának elismeréséül 2000-ben Hungaroton életműdíjat kapott, 2005-ben pedig A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét vehette át.
Az énekes-gitáros manapság ismét aktívan zenél, fellépései vannak a Karácsony János Akusztik és a Karácsony János Trió elnevezésű formációkkal, és idén nyáron - Presser Gábor társaságában - koncertezik a Csík Zenekarral is.
HZ
 
<a href="https://www.facebook.com/karacsonyjames/?locale=hu_HU">https://www.facebook.com/karacsonyjames/?locale=hu_HU</a>

Kapcsolatok

Felkai Miklós

Alapi István

Kézdy Luca

Somogyi Remig

Pethő Gábor

Karácsony János