Publication/name

Boldog idők

A Mikrolied tagjaihoz hasonlóan Babits Marcella (Marcellina), Csepregi Éva és Fábián Éva szintén a Magyar Rádió gyermekkórusában kezdett énekelni. Nevüket Patty Pravo korabeli híres dalának (La Bambola) szövege alapján választották, első dalaik olasz slágerek átdolgozásai voltak. Az 1972-es Ki mit tud?-on a Mikrolied mögött végeztek. Ezt követően az Apostollal külfödön turnézó Marcellina helyére Pál Éva lépett.
1973 nyarán kereste meg őket Pásztor László, mert a Neoton női vokált keresett a Tessék választani című rádiós versenyhez, majd hamarosan létrejött az a fúzió, amelyből a hetvenes évek második felében a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-neoton-familia-9497">Neoton Família</a> született.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 1 (1960–70-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 234–235

Kócbabák

Korda György (1939, Budapest) a magyar poptörténet egyik legsikeresebb táncdalénekese, több mint 65 éves zenei múlttal a háta mögött. Az utóbbi évtizedekben népszerű televíziós pókerközvetítő is.
Eredetileg vegyésztechnikusnak indult, de érettségi után Vécsey Ernőnél énekelni tanult, ennek köszönhetően az 1950-1960-as évek fordulóján bekerült a könnyűzenei műhelyekbe. 1958-ban lépett először színpadra, első sikerét a Szeretni kell című dallal aratta. 1966-ig csaknem kétszáz lemeze és számtalan rádiós felvétele készült. Olyan slágerek előadója volt, mint a Ti diró, Állj most elém! Nem várlak már, Nem vagyok ideges, Amour, mon Amour, Halló szöszi tündér, Ha sírnál.
Első önálló nagylemeze 1970-ben jelent meg.
Népszerűségét táncdalfesztiváloknak és slágerbemutatóknak köszönhetően a beatkorszakban is megőrizte. Számos olasz sláger hazai adaptációjának előadása fűződik a nevéhez. Duetteket is énekelt, többek között Cserháti Zsuzsával, Csuka Mónikával és Sasvári Annamáriával.
A nyolcvanas évek elején ismerkedett meg az énekesnő Balázs Klárival, akit feleségül is vett, és akivel azóta rendszeresen együtt énekelnek. Első közös nagylemezük a Forró éjszakák volt 1986-ban. Turnéik során Észak-Amerikába és Ausztráliába is több alkalommal eljutottak.
Kártyaszenvedélyéhez legendák fűződnek, kétszeres magyar ultibajnok, a Sport TV-n pókermérkőzéseket közvetít sportriportertől szokatlan átéléssel. 2009-ben Sas Tamás Szinglik éjszakája című filmjében egy pókerjátékost alakított.
2003-ban szerepelt Herendi Gábor Magyar vándor című filmjében. 2007-ben jelent meg A Korda-sztori címmel életrajzi kötete, amelynek szerzője Balázs Klári.
Egyik legnagyobb slágere az 1981-ben megjelent Reptér című dal, Máté Péter és S. Nagy István szerzeménye. A szám sikerére jellemző, hogy 40 év után, 2021-ben újraforgatták a videóklipjét.
A mai napig gyakran közönség elé lépő, önmagát slágerénekesnek nevező művész a karrierje során legalább 800 dalt adott elő. Lemezei több mind kétmillió példányban keltek el, minden eddig megjelent albuma aranylemez lett. Díjainak, elismeréseinek és kitüntetéseinek felsorolásához külön szócikkre lenne szükség, néhányat időrendben kiragadva ezek közül: Made in Hungary: Első díj (1969), eMeRTon-díj (1986), A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1998), Záray Márta-Vámosi János Kulturális, Művészeti és Emlékezeti Alapítvány Díj (2002, megosztva Balázs Klárival), A Magyar Kultúra Lovagja (2004), A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2005), Artisjus Zenei Életműdíj (2007), Emberi Hang életműdíj (2018, megosztva Balázs Klárival), Budapest díszpolgára (2019), Fonogram-életműdíj (2023, megosztva Balázs Klárival).
2023 májusában a Budapest Parkban fiatal hazai előadók tisztelegtek Balázs Klári és Korda György több mint 40 éves közös zenei pályafutása előtt. A rendezvényen az ünnepeltek is színpadra léptek.  2024 májusában a Papp László Sportarénában ünnepelte 85. születésnapját a Balázs Klárival rendezett Fiatalság &amp; Bolondság című koncertshow keretében.
JBSz–SJ, HZ
 
<a href="https://www.facebook.com/kordaek">https://www.facebook.com/kordaek</a>
<a href="https://kordagyorgy.eloadomuvesz.info/">https://kordagyorgy.eloadomuvesz.info/</a>

Korda György

Malek Miklós

Schöck Ottó (1946–1999) billentyűs, zeneszerző, akit leginkább onnan ismerünk, hogy a 1965-1970 között a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-metro-6269">Metro</a> együttes tagja volt.
Győrben született, középiskolai tanulmányait Budapesten, a Puskás Tivadar Távközlési Technikumban végezte 1960 és 1964 között. 1965-ben lett a Metro tagja, a zenekarban basszusgitáron és orgonán is játszott. A következő években a Metro a második legnépszerűbb csapat lett idehaza, az Illés mögött. Az együttes első nagylemeze 1969 szeptemberében került a boltok polcaira. A zenék nagyobb részét Schöck Ottó írta. Saját nagylemezük elkészítésén túl szerzőként és kísérőzenekarként is közreműködtek <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-zalatnay-sarolta-159">Zalatnay Sarolta</a> első, 1970-ben megjelent albumán is (Ha fiú lehetnék), amelyen ugyancsak több Schöck-szerzemény is hallható.
A Metro 1970-re eljutott sikereinek csúcsára, ennek ellenére Schöck Ottó úgy döntött, hogy elhagyja az együttest és „Schöck” néven saját zenekart alapít.  Még a Metróból való távozásakor, az Ifjúsági Magazinnak adott interjújában azt nyilatkozta, hogy a zeneszerzés közelebb áll hozzá, mint a színpadi fellépés.
A Schöck együttessel már nem ért el jelentősebb sikereket, bár játszottak Ausztriában és Svájcban, turnéztak Norvégiában és Svédországban is. A következő években inkább a táncdalszerzést választotta, amelyben jól bevált sablonokat ismételgetett. Az 1971-es Táncdalfesztiválon az ő szerzeményével - a Fák, virágok, fény című dallal - nyerte el az első helyezést Zalatnay Sarolta.
Pályafutásának utolsó, nagyobb lélegzetvételű mozzanataként a hetvenes évek közepén feltűnt még a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-syrius-kesoi-89141">Syrius</a> együttesben, zeneszerzőként is szerepelt a Széttört álmok című albumon (1976), de a kitérő után folytatta a bábáskodást a táncdalénekesek egyre szaporodó nagylemezei fölött.
A 70-es, 80-as években számtalan előadónak írt dalokat – többek között Kovács Kati, Koncz Zsuzsa, Szécsi Pál, Koós János, Szűcs Judith és Zorán énekelte szerzeményeit. <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-korda-gyorgy-6420">Korda György</a> több nagylemezén szerepelt, például az ő szerzeménye a Lady „N” című sláger is (1980). Zalatnay Sarolta önálló nagylemezt jelentetett meg Schöck Ottó dalaiból (Fák, virágok, fény, 1998).
1999. június 16-án, 53. életévében hunyt el Budapesten. Zenei munkásságára többen is úgy emlékeznek, hogy Schöck Ottó a Metróból való távozása után elherdálta kivételes zeneszerzői tehetségét.
HZ

Kapcsolatok

Kócbabák

Korda György

Malek Miklós

Schöck Ottó