Publication/name

Árpád népe

Szörényi Levente dalszerzőként és dalműszerzőként is korszakos alkotó. A hatvanas évek közepétől a születő magyar rockzene első olyan zeneszerzője volt, aki saját dalaiban megpróbált elszakadni az angolszász mintáktól, majd a hetvenes évek elejétől szólólemezein markáns kísérletekbe kezdett, hogy a magyar és a kelet-közép-európai térség népzenéjének és a rockzenének a keveredéséből egy sajátos kelet-európai rockzenei stílust hozzon létre. Ezeket a kísérleteket a nyolcvanas évek elejétől a dalformától a dalműforma felé fejlesztette tovább, s különböző színházi produkciókban megpróbálta megújítani, modernizálni az opera műfaját azzal, hogy megteremtette a történelmi témájú nemzeti rockoperát.
Pályafutását a Mediterrán (1962), a Balassa (1963–1964) együttesekben kezdte, majd az <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-illes-klasszikus-178">Illés</a>ben (1965–1973) és a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-fonograf-488">Fonográf</a>ban (1974–1984) folytatta. 1974-ben jelentette meg első szólóalbumát (Az utazás), amely szakított az illési hagyományokkal, s mintegy megelőlegezte a Fonográf későbbi, nemzetközi zenei trendeket követő zenéjét. Alkotó munkásságában az 1980-ban kiadott Hazatérés jelentette a fordulópontot, amelyen összegezte korábbi – elsősorban filmzenékben (Hajdúk, A trombitás) megnyilvánuló – zenei kísérleteit. Ezek dallam- és szövegvilága, hangszerelése már magán hordozta egy új magyar rockzenei stílus jegyeit, mely aztán részben a Kőműves Kelemen-ben (1982), de sokkal inkább az 1983 augusztusában bemutatott István, a király című rockoperában teljesedett ki. E sikeres produkciók is közrejátszottak abban, hogy 1984-ben a Fonográf felbomlott, Szörényi pedig három koncerten búcsúzott el a Budapest Sportcsarnokban a nyilvános színpadi szerepléstől.
A továbbiakban kísérleteinek szánta minden alkotó energiáját. Előbb Sebestyén Mártával jelentetett meg közös lemezt (Jeles napok, 1984), majd újabb szólóalbumot adott ki (Végtelen úton, 1986). Még mindig a népzenei kincsből és a magyar folklórból merített a Fehér Anna (1988) című rockballada, de 1989-ben a sumér-akkád ékiratos szövegekre írt ötszereplős oratórium (Fénylő ölednek édes örömében) már az ősidőkbe, a misztikus múltba vezetett vissza, s ezzel új szakasz kezdődött az életműben.
A rendszerváltozás után már a magyarság történelmi múltját küldetéses megszállottsággal kutató, felsőbb szellemi körökkel is kommunikáló, olykor médiumként is megnyilvánuló alkotó lépett az előtérbe, aki maga nyilatkozta: „A történelemről gondolkodó Szörényi Levente szétválaszthatatlanul összefonódik bennem a zeneszerző Szörényivel.”
Szörényi a magyarság sorsához, történelmi feladatához kapcsolódó mondanivalóját ettől kezdve monumentális előadásokban, nagy lélegzetű, egymással szoros kapcsolatban álló, történelmi tablóvá formálódó zenés színpadi előadásokban közli hallgatóságával. Ennek összefüggő részei az Atilla – Isten kardja (1993), A kiátkozott (1997), a Veled, Uram! (2000), az Árpád népe (2006) és A sziklák meghasadnak (2007) című színpadi művek.
Több mint ötvenéves pályafutása során számos filmhez írt zenét. Többek között: Ezek a fiatalok, Szevasz Vera, Eltávozott nap, Holdudvar, Bűbájosok, Petőfi ’73, Extázis 7-től 10-ig, Álljon meg a menet, Az oroszlán ugrani készül, Tigrisugrás, Szabad lélegzet, Hajdúk, Ékezet, Kabala, Pókfoci, Locsolókocsi, Szép leányok, ne sírjatok, Egyszeregy.
2015-ben Szörényi – Rohan az idő címmel Stumpf András írta meg élettörténetét.
Munkásságáért 1983-ban Erkel-díjat, 1995-ben Huszka Jenő-díjat, 2000-ben – az Illés tagjaként – Kossuth-díjat kapott.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 1 (1960–70-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 407–408.
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 255–257.
 
Kapcsolat:
<a href="https://www.facebook.com/szorenyilevente/?locale=hu_HU">https://www.facebook.com/szorenyilevente/?locale=hu_HU</a>

Szörényi Levente

Baranski László

Németh Zoltán (billentyűs, Apostol)

Rosta Mária (1948) megfogalmazása szerint mindig is untermann akart lenni Szörényi Levente mögött, munkásságát az ő életművére tette fel. 
Pályáját producerként, menedzserként 1984-ben kezdte, amikor a Fonográf Produkciós Iroda keretében Szörényi búcsúfellépését szervezte a Budapest Sportcsarnokban. 1985-ben színpadra segítette az István, a király-t a Nemzeti Színházban, majd közreműködött a további Szörényi művek (Fehér Anna, Atilla – Isten kardja) színpadra állításában. 
A kilencvenes években Zikkurat néven színpadi ügynökséget hozott létre. A cég által szervezett emlékezetes koncertek, színházi előadások: 1990 szeptemberében Illés-koncert a Népstadionban; 1996 májusában Illés-koncert a Budapest Sportcsarnokban; 2000 augusztusában a Veled, Uram! esztergomi ősbemutatója; 2001 júniusában Illés-Metro-Omega-koncert a Népstadionban; 2001. augusztus, a millenniumi esztendő zárásaként bemutatják a szegedi Dóm téren az Atilla – Isten kardja, István, a király; Veled, Uram! című Szörényi rockopera-trilógiát.
2003 júliusában Csíksomlyón félmillió néző előtt mutatták be ismét az István, a király-t; 2005 júniusában Illés-búcsú Erdélyben, majd augusztusban a Szigeten; 2006 márciusában a Budapest Sportaréna Szörényi Levente Árpád népe misztikus rockoperájának premierje.
2007-ben az István, a király bemutatójának 25. évfordulóján megálmodta a televíziós szereposztó showműsort, A Társulat-ot; 2010 decemberében Szörényi Levente Hattyúdal koncertje a BS-ben.
Az utóbbi tizenöt évben is aktív maradt, elsősorban az István, a király-t ünneplő: 2013-ban a rockopera kortárs verzióját – I.K.3.0 címmel – Alföldi Róbert rendezte meg. A megosztó újragondolt változatot augusztus 17-én mutatták be Szegeden, majd augusztus 30-án a budapesti Papp László Sportarénában. Majd a mű születésének 40. évfordulóján 2023 augusztusában ugyancsak a Papp László Budapest Sportarénában, Novák Péter rendezésében vitték színre a korszakos művet. 
Miközben – a pandémia miatt többszöri halasztás után – 2021. június 26-án online ünnepelték meg a 75. éves Szörényi Leventét a Művészetek Palotájában. A hírek szerint pedig Végtelen úton címmel tervez Szörényi életműkoncert-sorozatot a Zikkurat Produkció. 2024-ben dolgoznák fel a tetralógiát, azaz Szörényi négy nagy történelmi rockoperáját, a 2025-ös esztendőben pedig a művész zenekari és kórusműveié lenne a főszerep.
JBSz

Árpád népe

Kapcsolatok

Szörényi Levente

Baranski László

Németh Zoltán (billentyűs, Apostol)

Rosta Mária

Szabó Ferenc (dobos)