Publication/name

Aranyalbum

Bergendy István (1939-2020) zeneszerző, szaxofonos, a hazai pop- és szórakoztatózene kiemelkedő személyisége, aki a Bergendy együttesnek megalakulása óta zenekarvezetője volt.
Szolnokon született, ott járt gimnáziumba, emellett az 50-es években a helyi csapatban vízilabdázott. 1958-1961 között a Budapesti Műszaki Egyetemen tanult autómérnöknek.
Első hangszerének a harmonikát választotta, aztán a Bartók Béla Konzervatóriumban 1961–1964 között klarinétozni tanult. Később a szaxofon lett az egyik fő hangszere. Bár a klasszikus zene alapjaiban meghatározta zenei pályafutásának kezdetét (a Műegyetem szimfonikus zenekarában játszott), élete jelentős részét a szórakoztató-, a könnyűzene, és a társasági zene világában töltötte.
Testvérével, Péterrel már az egyetemen, 1958-ban megalapította a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-bergendy-326">Bergendy zenekar</a> ősformációját. Az együttes csúcsidőszaka a hetvenes évek első felében volt, amikor Demjén Ferenc (ének, basszusgitár, szövegíró) és Latzin Norbert (billentyűs hangszerek, zeneszerző) csatlakozásával a zenekar országszerte népszerűvé vált. Akárcsak a zenekar vezetője, Bergendy István, akinek ismertetőjegye a megjelenése volt: hogy kitűnjön a zeneipar szereplői közül, 1971-ben haját leborotválta, és színpompás ruhákban lépett fel. Ez a „védjegye” mindvégig megmaradt, ahogy a nyakába akasztott zsebóra is.
Érdekesség, hogy az első hazai tűzijátékos koncertet Bergendyék csinálták a Kisstadionban, 1974-ben. Kiemelt gázsiként kapott a zenekar 20 ezer forintot, a füstölés viszont százezerbe került. Többé nem próbálkoztak ilyesmivel.
Az 1980-as évek elején alakította meg a Bergendy Koncert-, Tánc-, Jazz- és Szalon Zenekart, akkor 12 taggal, aztán ez a formáció 2009-től kisebb létszámmal működött. A XX. század mindenféle könnyűzenéjét, tánczenéjét játszották, elegáns ruhákban, show-szerű előadásmódban. A kétezres években már csak ritkán vállaltak fellépést, aztán 2017-ben véget ért a Bergendy együttes története.
Bergendy István nevéhez fűződik a Süsü, a sárkány, a Futrinka utca és több más tévésorozat, valamint az Én táncolnék veled című televíziós tánciskola zenéje, emellett musicaleket is írt. A Süsü-dal miatt később az a vád érte, hogy ezt a dallamot egy amerikai zenész már eljátszotta, amire akkor csak annyit mondott egy interjúban, hogy hasonló hangzással tele van a zenevilág.
Azoknak az albumoknak és kislemezeknek a száma meghaladja a százat, amelyeken közreműködött zenekarával, saját vagy más előadók kiadványain. Felsorolni is nehéz, ki mindenkivel zenélt együtt a 60-70-80-as évek hazai énekesei közül. Csak néhányan közülük: Toldy Mária, Korda György, Zalatnay Sarolta, Koncz Zsuzsa, Koós János, Kovács Kati, Máté Péter, Harangozó Teri.
Szeretett minden zenét, a heavy metalt és az operettet is. „Kemény rockot soha nem játszottam, de nagyon sokszor voltam a Rollsszal, a Beatricével, Hobóval. Még gázsi nélkül is lementem velük Pécs környéki turnéra. Fogtam a szaxofonomat, és ha volt egy gitárszóló, utána én fújtam a szaxofonszólót.” – mesélte 1989-ben egy interjúban.
1963 és 2011 között számtalan díjjal jutalmazták zenei munkássága elismeréséül. Ezek közül kiemelkedik a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2009) és a Liszt Ferenc-díj (2011).
81 éves korában, 2020. december 14-én hunyt el Budapesten.
Egy nyilatkozatában azt is elmondta, mi kerülne ide, ha neki jutott volna a feladat, hogy Bergendy Istvánról szócikket írjon egy rocklexikonba. „Egyetlen szót írnék: muzsikus. Ennyi."
HZ

Bergendy István

Bergendy Péter (1941, Szolnok) szaxofonos, fuvolás, aki a Bergendy zenekar alapító tagja volt.
Szülővárosa gimnáziumának orosz tagozatos osztályában érettségizett. Ezután a család Budapestre költözött, Péter 1960-tól 1965-ig tervező matematika szakos hallgató volt a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen.
1953 óta játszott tangóharmonikán, majd amikor 1956-ban édesapja Csehszlovákiából hozott számára egy B-tenorszaxofont, ekkor döntötte el, hogy szaxofonos lesz. Innentől a gimnáziumi zenekarban játszott bátyjával, Bergendy Istvánnal együtt. Vele alapították 1958-ban a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-bergendy-326">Bergendy zenekar</a>t, amellyel 1962-ig a Marx Károly Közgazdasági Egyetem ifjúsági dzsesszegyüttese néven futottak.
Közben 1965-66-ban az Építésügyi Minisztérium Számítógépközpontjában dolgozott, mint kutató matematikus. 1965-69 között a - közben jazzről beatzenére váltott - Bergendyvel számos európai turnén vett részt. 1969-72 között a Táncdalfesztiválokon értek el sikereket dalaikkal (Te vagy a lexebb, Mindig ugyanúgy, Úgy szeretném).
A zenekarnak nagy szakmai tekintélye volt, a megszámlálhatatlan rádiós és televíziós fellépés mellett 17 nagylemezük és több mint 30 kislemezük jelent meg.
1982-től a 14 tagú Bergendy Szalonzenekarban a zenélésen túl koncertszervezéssel is foglalkozott. Fia, Bergendy Péter (1964) elismert filmrendező.
Két történet arról, milyen is volt az a korszak, az 1960-as, 1970-es évek, amelyben Bergendyék zenéltek.
Az első egy visszaemlékezés Bergendy Pétertől: „A hatvanas évek közepén Holéczy Ákos vezetésével együttesünk Lengyelországban turnézott. …egy lokálban játszottunk, a twist korszak történelmi ideje volt, az őrült csípőrázásé és ez a zenészektől is nem mindennapi játékot kívánt. Egy fergeteges szám csúcspontján a szaxofon szólót az énekesnő orra előtt térdelve majd fekve fújtam el. Óriási siker volt, alig engedtek le a színpadról. A vezető gratulált és kért, hogy mindennap ismételjem meg a produkciót.”
A másik, amikor az Országos Rendező Iroda (ORI) igazgatója 1975 nyarán Bergendy István és testvére, Bergendy Péter, valamint Demjén Ferenc működési engedélyét megvonta. Az vádak ellenük – melyek miatt három hónapig nem léphettek színpadra - a következők voltak: több előadásukon is rendbontást követtek el, megengedhetetlen hangnemet használtak és koncertek után hangoskodtak több városban is. Bergendy István két szám közötti összekötőszövegével a rendezőszervet és a közönség egyes tagjait megbotránkoztatta, Demjén Ferenc hiányos öltözetben (farmernadrág, nyitott mellény) jelent meg a büfében, Bergendy Péter pedig egy alkalommal a főrendező zakóját ragadta meg felindultságában. A történet pikantériája, hogy mire a bürokrácia útvesztőiben a végzés októberben eljutott a három zenészhez, addigra a nyáron kapott eltiltásuk lejárt.
HZ

Bergendy Péter

Az egyik legtovább működő és a legváltozatosabb pályát befutó zenekar.
.A Bergendy testvérek 1958-ban a Közgazdasági Egyetem Ifjúsági Jazz Együtteseként alapították. A változó felállású formáció tradicionális dixielandet, big band slágereket és esztrádzenét játszott, majd a hatvanas évektől fokozatosan áttért a modernebb stílusokra. 1962-től 1966-ig a Budai Ifjúsági Park házi zenekara volt. Kísértek táncdalénekeseket, beatsztárokat, készítettek saját felvételeket, de a jazzisták számára kommersznek, a luxemburgi stílust játszók számára pedig túl jazzesnek számítottak. Számos tagcsere után (1963-ban Tomsits Rudolf trombitás, 1964-ben Oroszlán György gitáros, 1967-ben Hajdú Sándor trombitás érkezett) a Bergendy 1967 januárjában két és fél évre a külföldi vendéglátóiparba szerződött. 1969-ben tértek haza, és a dalszerző Latzin Norberttel (1946–1984, orgona) néhány figyelemre méltó slágert (Szavak, szavak, Zimmezum, Csúnya fekete lány, Te vagy a lexebb) jelentettek meg.
Aztán 1970-ben Debreczeni Csaba (dob) és Demjén Ferenc (1946, basszusgitár, ének) csatlakozásával alakult ki a „nagy Bergendy”, amely a következő években az egyik legsikeresebb zenekar volt Magyarországon. A zenekar talán a legszerencsésebb pillanatban érkezett. A közönség éppen új hangokat, új bálványokat keresett, a listákra új sikerek kellettek, és a Bergendy mindezt szállította. Demjén Rózsi személyében ismert frontembere volt, a profi zenészek levették a trendet, és a két szerzővel (Latzin, Demjén) ugyanolyan gazdagsággal ontották a slágereket, mint egykor az Illés vagy az Omega (Jöjj vissza vándor, Jelszó: LOVE, Úgy szeretném, Sajtból van a Hold, Iskolatáska). Ráadásul a hagyományos slágervilágot igényes jazz-rockkal, fúvósokkal, többszólamú vokállal és közönségnek kedves ideológiával (jelszó: szeretet) fűszerezték.
1971-ben angol nyelvű dalok feldolgozásait készíthették el – hat különböző borítóval megjelent – bemutatkozó nagylemezüket (Beat ablak), 1972-ben második díjat kaptak a Táncdalfesztiválon (Úgy szeretném). 1973-ban elkészítették az első dupla nagylemezt (Hétfő [Hét fő]). Az Ötödik sebesség LP (1974) után Latzin Norbert távozott – helyére Tóth János Rudolf (1948, gitár) érkezett, majd több mérsékelt sikerű album (Fagypont fölött miénk a világ, 1976, Jazz, 1976) után Demjén Ferenc is kilépett.
A hetvenes évek első fele vitathatatlanul a Bergendynek jött be leginkább. 1971–75 között a zenekar sikereit zengte a rádió, a televízió, a hanglemezgyár. Az Omega után játszottak az E-klubban, a balatoni zenés hajókon, bejutni mindkét helyre igazi bűvészmutatványnak számított. Ám ahogy bekövetkezett a nemzedék- és stílusváltás (csövesek, kemény rock), úgy a Bergendynek is bealkonyult. Több felállás és próbálkozás után 1980-tól Új Bergendy néven játszottak Balogh Ferenc énekessel, majd 1983-ben megalakult a Bergendy Koncert-, Tánc-, Jazz- és Szalonzenekar, amely ismét a régi idők tánczenéjét játszotta. A zenekar szolgáltatta az Én táncolnék veled című tévéműsorhoz a zenét. Ezt követően számos filmhez, tévéműsorhoz, gyerekműsorhoz (Süsü, a sárkány) komponáltak kísérőzenét, Ólomkatona címmel pedig rockoperát is írtak.
1992-től előbb Demeter György, majd Zareczky Miklós volt az énekesük, s a zenekar továbbra is a rock and roll előtti évtizedek muzsikáját – szving, dixie, boogie, szalonzene, húszas-harmincas évek tánczenéje – játssza. Az új évezredben pedig a zenekar működése kizárólag báli, privát rendezvényekre, valamint utcabálokon, szabadtéri fesztiválokon való részvételekre korlátozódott.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 1 (1960–70-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 226–227. Cikkeink: <a href="https://index.hu/kultur/popkult/2023/01/08/cseh-tamas-kern-andras-csik-zenekar-demjen-ferenc-wellhello-zene/">https://index.hu/kultur/popkult/2023/01/08/cseh-tamas-kern-andras-csik-zenekar-demjen-ferenc-wellhello-zene/</a>

Bergendy

Demjén Ferenc (1946, Diósgyőr) dalszerző, énekes, basszusgitáros, a magyar populáris zene egyik kimagasló egyénisége, aki közel 60 éves zenei pályafutása alatt végig nagy népszerűségnek és elismerésnek örvend.
Egy négygyermekes családba született harmadikként. 1951-ben költöztek Budapestre, tanulmányait már itt végezte, vegyésztechnikus lett, de nem dolgozott a szakmájában. Gosztonyi János orgonaművésztől tanult zongorázni, aki gyakran elvitte őt a Zeneakadémiára, ahol orgonán is gyakorolhatott. Ebben az időben ismerkedett össze Cseh Tamással a BVSC vívószakosztályában, és hamar megtalálták a közös hangot. A barátság és a kölcsönös tisztelet évtizedeken át kitartott. A klasszikus művekben villámgyorsan haladó Demjént az angolszász beatzene távolította el a zongorától, amelynek a gitár a hangszere, és amely az első pillanattól lenyűgözte őt.
1964-ben alapította testvérével, Demjén Istvánnal a Számum beategyüttest. A nála 8 évvel idősebb Istvánnal 1969-ig minden zenekarukban együtt játszottak, Ferenc énekelt és basszusgitározott, István énekelt. Karrierjük kezdetén bátyjával közösen saját maguk készítettek gitárokat szekrénypolcok felhasználásával, az elektronikát is ők készítették hozzá. Első hangfalaikat édesapjuk rakta össze. A Számum zenéjében erős Rolling Stones-beütés volt, de hatott rájuk a Shadows és a svéd Spotnicks is. Ez a kezdeti időszak igazából tánczenének számított, a közönség – amely nem kis részben munkásfiatalokból került ki – táncolni járt a koncertekre. Demjén István szervezte a zenekari dolgokat, játszottak vidéken is, nem csak pesti klubokban léptek fel.
A Demjén-testvérek 1966-ban a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-dogs-6802">Dogs</a> zenekarba léptek át, amelynek a Népstadion melletti Gumigyári Klubban volt az állandó helye. Még abban az évben megjelent egy négyszámos lemezük, amelyen Demjén Ferenc első magyar nyelvű szerzeménye is szerepel, ez a Végre nálad lehetek. A koncertezéssel párhuzamosan Demjén vendéglátózott is. Míg a korai időszakban ötven forintot kaptak az együttesükkel egy estéért, a szállodák zenekaraiban százhúsz forint járt, és nem csak heti egy-két alkalommal. 1966-ban az érettségijére egy vidéki szálloda étterméből utazott vissza. A Dogs volt - a Liversing mellett - az első magyar zenekar, amelyik műsorára tűzte Jimi Hendrix dalait. És épp a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-liversing-6550">Liversing</a> lett az, ahová a Demjén testvérpár 1967 végén „átigazolt”. A korszak egyik legkeményebb zenéjét játszó Liversing tagjai mertek Magyarországon először őrjöngeni a színpadon. Egy sikeres korszak után 1968 végén a Demjén-testvérek kiléptek, és megalapították a rövid életű underground supergroupot, a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-meteor-6817">Meteor</a>t.
Ekkorra már nagy ismertségre tett szert a zenészek körében, nem kis részben annak köszönhetően, hogy sok időt töltött azokon a szórakozóhelyeken, ahol a „szakma” is megfordult. Demjén Ferenc számára Orszáczky Jackie és Radics Béla volt a két legfontosabb zenész. És 1969-ben már együtt zenéltek Radics Bélával a nagy népszerűségű <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-sakk-matt-6764">Sakk-Matt</a>-ban. Majd 1970-ben még egy rövid ideig a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-tuzkerek-6765">Tűzkerék</a>ben is énekelt, de közben a Moulin Rouge mulató zenekari árkában is zenélt és énekelt.
1970-ben Bergendy István meghívta őt együttesébe, mint basszusgitárost és énekest. Szövegíróként a Jöjj vissza vándor című dallal debütált, amelyet további slágerek követtek, Latzin Norbert és Demjén Ferenc szerzeményei. Bergendytől kapta a Rózsi nevet, amely innentől végigkíséri pályáján. A zenekar szombat esténként több ezer ember előtt játszott az E-klubban, szerepeltek a televízióban is, és ez meghozta az országos ismertséget. 1976-ban a Hanglemezgyár mindenható ura, Erdős Péter kijelentette, hogy Demjén Rózsi el van nyomva a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-bergendy-326">Bergendy</a>ben, ezért azt javasolta, hogy az együttes következő lemeze Demjén Ferenc-szólóalbum legyen. 1977-ben Demjén, mivel szerinte a zenekarban már túlságosan keveredtek a műfajok és nem tudtak újat hozni, valamint ő nem tudott fejlődni abban a formában, kilépett a Bergendyből.
1977-ben megjelent Fújom a dalt című önálló lemezének közreműködői gárdája egészen lenyűgöző névsor. A Bergendy zenekar mellet csak néhány - kiragadott - előadót megemlítve: LGT, Zalatnay Sarolta, Tátrai Tibor, Babos Gyula, Gőz László, Zorán, Papp Gyula. Ezen az albumon jelent meg Demjén Ferenc egyik legismertebb száma, a Presser Gáborral közösen írt Mikor elindul a vonat. Szólólemezének dalait már az 1977 őszén megalakult <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-vmoto-rock-9332">V’Moto-Rock</a> együttessel mutatta be. Demjén Rózsi mellett a V’73-ból Lerch István billenytyűs és Herpai Sándor dobos, a Ferm-ből pedig Menyhárt János gitáros rúgták be a V-Motort. És ez a négyes 11 évig együtt maradt. Játszottak az összes kelet-európai országban, koncerteztek Kanadában és Szibériában is. Aztán 1988-ban vége lett a V’Moto-Rock-nak. Demjén így emlékszik erre: „Egy kiadós vita végeztével felálltunk az asztal mellől, és a szó szoros értelmében mindenki elindult a saját feje után. Szétmentünk, de ezt nem követte sem hivatalos bejelentés, sem búcsúkoncert.” Azért 2008-ban még egyszer összeálltak néhány vidéki fellépésre és egy nagy budapesti koncertre.
1989-től indította újra szólókarrierjét. A szabadság vándora - rajta a Szerelemvonat-tal - még abban az évben megjelent. Egy kivételével minden számot Demjén Ferenc és Menyhárt János jegyez a korongon. Ezt követő sorlemezei (például: Tizenhárom, 1998; Álmok, csodák, szerelmek, 2001; Hívlak, 2003; Lelkünk most is vágtat, 2009; Túl a világvégén, 2013), és sportcsarnokokat megtöltő koncertjei mind-mind a mai napig sikeresek. A fellépésein napszemüvegben szereplő zenésznél tradícióvá vált, hogy minden évet egy nagy koncerttel zárja Budapesten, minden évben több mint tízezer néző előtt. Így lesz ez 2023 decemberének végén is. Már a címét is tudjuk az idei koncertjének: Ki marad majd a barátom?
Az évek során számos előadónak (Katona Klári, Zorán, Kovács Kati, Koncz Zsuzsa, Anita, Zalatnay Sarolta, Szűcs Judith) komponált dalokat, írt komplett lemezeket. Hallhattuk dalait filmekben (Szerelem első vérig, 1985; Szerelem második vérig, 1987; Moziklip, 1987; Honfoglalás, 1996; Sacra Corona, 2001).
Arra az újságírói kérdésre, hogy gondolt-e valaha is arra, hogy elhagyja ezt az országot, külföldön éljen és zenéljen, ezt válaszolta: „Soha nem akartam kint maradni és most sem tenném. … én ezen a nyelven beszélek, ezen énekelek és ebben az országban szeretnék még letenni valamit az asztalra. Máskülönben pedig a gyomrom sem bírja a külföldi kaját. Odakint mindig borzasztóan rossz az étvágyam.”
Elmondása szerint ő nem politizál, sem a színpadon, sem a dalokban. De a mellé a politikai vélemény mellé áll, amit a leginkább magáénak érez. Az utóbbi évtizedekben rendszeresen részt vett a Fidesz tömegrendezvényein, 2006-ban ő írta a párt kampánydalát (A Föld könnyei) is.
Számtalan elismerést kapott zenei pályafutása alatt, ezek közül a legfontosabbak: többszörös eMeRTon-díjas, Huszka Jenő-díj (1993), Artisjus-díj (2008), Budapest díszpolgára (2010), Petőfi Zenei Díj (2017), Miskolc díszpolgára (2018). Az állami kitüntetései: a Magyar Érdemrend tisztikeresztje (1996), a Magyar Érdemrend középkeresztje (2010), Kossuth-díj (2012).
Az Artisjus kétezres évek közepén készült kimutatása szerint a Magyarországon legtöbbet játszott tíz dal közül az első kettő az övé volt (Darabokra törted a szívem, Sajtból van a Hold). Több mint 800 dalt jegyez. Az eladott lemezeinek száma elérte a hárommillió példányt. Pályájának ötvenkilenc éve alatt „minden szinten” zenélt. Játszott underground beatzenekarban, vendéglátóhelyen, supergroupban és tánczenekarban. Szólókarrierje is a legjelentősebbek közé tartozik, és mindenütt hiteles tudott lenni, népszerűségét pedig a kezdetektől napjainkig sikerült megőriznie.
JBSz, HZ 
Kapcsolat: <a href="https://www.facebook.com/DemjenFerencHivatalos/">https://www.facebook.com/DemjenFerencHivatalos/</a>
<a href="https://www.instagram.com/demjen_ferenc_official/">https://www.instagram.com/demjen_ferenc_official/</a>
<a href="https://www.demjenferenc.hu/">https://www.demjenferenc.hu/</a> Cikkeink: <a href="https://index.hu/kultur/popkult/2023/01/08/cseh-tamas-kern-andras-csik-zenekar-demjen-ferenc-wellhello-zene/">https://index.hu/kultur/popkult/2023/01/08/cseh-tamas-kern-andras-csik-zenekar-demjen-ferenc-wellhello-zene/</a>

Demjén Ferenc

Latzin Norbert (1946-1984) billentyűs, dalszerző, aki az 1970-es évek első felében a fénykorában lévő <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-bergendy-326">Bergendy</a> együttes tagja volt. A tragikus sorsú előadót a korszak rendkívüli tehetségű zeneszerzőjének tartják.
A nemesi származású Latzin 1946. május 16-án látta meg a napvilágot Budapesten. Zenei zsenijére hamar felfigyeltek, már 12 évesen felvették a Zeneakadémiára. A különleges tehetségek között tanult, azonban hamarosan letért a komolyzenei pályáról.
A könnyűzenei színtérrel egész fiatalon kapcsolatba került, 14 éves korában ismerkedett meg <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-bergendy-istvan-161">Bergendy István</a>nal, együtt játszottak egy jazzformációban. Bergendy 2012-ben így emlékezett vissza a fiatal billentyűsre: „Nem ismertem nála tehetségesebb zenészt.” Latzin azt követően, hogy megnézte a Cherbourgi esernyők című francia zenés filmet, a mozi után becsatlakozott a baráti társaságba, ahol tizenegytől hajnali egyig „emlékezetből lejátszotta az egészet, megmutatva külön a hangszerek szólamait, és kamuszöveget énekelt hozzá, mert franciául nem, csak németül és angolul tudott”.
Tagja volt az 1960-as évek első felében népszerű <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-nebulo-6197">Nebuló</a> nevű formációnak. Egyetlen fennmaradt felvételük, az Africana című szám Latzin Norbert szerzeménye (Modern Jazz IV-V. Anthology 64).
1963-tól a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-metro-6269">Metro</a> együttesben zenélt, akik ekkor még csak amerikai és angol slágereket adtak elő a legendás Metro Klubban, amely a hatvanas évek első felében különböző helyszíneken működött.
1964-ben kiment Nyugat-Németországba egy trióval, és nem tértek vissza Magyarországra, akkori kifejezéssel élve disszidáltak. Latzin két évig egy énekesnőt kísért a világban, még a Londoni Szimfonikusokkal is felléptek. Aztán Svájcban beszállt a legálisan kint zenélő Holéczy Ákos együttesébe, és velük 1969-ben hazajött. 23 éves volt ekkor. Amint visszatért, egyből elvették az útlevelét, úgyhogy nem utazhatott külföldre.
Bergendy István rábeszélte őt, hogy csatlakozzon együtteséhez. Latzin és Bergendy elsősorban a zenekar hangzásán akartak csiszolni, ezért elkezdtek énekest keresni. Így kerültek egy éjjel a Baross téri szálloda bárjába, hogy meghallgassanak valakit, akiről úgy hallották, hogy nagyon jól énekel, mellette pedig basszusgitározik is. Ő volt <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-demjen-ferenc-330">Demjén Ferenc</a>.
Demjén belépésével, majd a dobos, Debreczeni Csaba csatlakozásával 1970 nyarán összeállt az a formáció, amellyel elindult a Bergendy együttes minden addiginál nagyobb sikereinek korszaka. 1972-ben megjelent a zenekar első saját dalokat tartalmazó lemeze, amelyen a Hammond orgonán játszó Latzin megcsillogtatta zeneszerzői kvalitásait.
Jól mutatja a zenekar népszerűségét, hogy az 1970-es évek első felében két állandó helyen is játszottak: az E-Klubban és a Ganz-Mávag Művelődési Házban. Fellépéseik telt házasak voltak, miközben a koncerthelyszínek körül nem ritkán még öt-hatezren várakoztak a bejutásra.
A Latzin-Demjén szerzőpáros ontotta a slágereket (Jöjj vissza vándor, Jelszó: love, szeretet, Úgy szeretném, Iskolatáska, Sajtból van a Hold, Szellemvasút). Latzin dalszerzőként más előadókkal is dolgozott, így például Kovács Katival. Írt két slágert Eszményi Viktóriának is, akivel együtt élt abban az időben. Filmzene-szerzőként is találkozhattunk vele különböző produkciókban (Utak, 1963; A kenguru, 1975; Liftrapszódia, 1979, Alfonshow, 1979).
Latzin a sikerek és a népszerűség ellenére 1974-ben kiszállt a Bergendyből. Állítólag Demjén Ferenccel voltak nézeteltérései, hónapokon át nem is beszéltek egymással, úgy, hogy közben együtt zenéltek.
1975-ben létrehozta saját zenekarát, amely - Ray Bradbury sci-fi író egyik novellájának címe után - a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-marionett-rt-6845">Marionett Rt.</a> nevet kapta. Az Itt a szívem című dal 1976 egyik nagy slágere lett, emellett egy nagylemeznyi anyag is összeállt, amelyet azonban a Hanglemezgyár nem adott ki. A formáció 1978-ban feloszlott.
Latzin Norbertnek ekkor már a zene mellett egy másik szenvedélye is volt: az alkohol. Egyre gyakrabban és egyre többet ivott.
Újra elhagyta az országot, a Német Szövetségi Köztársaságba távozott. Ismerősei beajánlották Udo Jürgens osztrák énekeshez, aki hatalmas sztárnak számított német nyelvű slágereivel, amelyeket francia sanzonokkal ötvözött. Azonban Latzin otthagyta őt, mivel szerinte borzalmas volt, amit Udo Jürgens zene címén művelt.
Utolsó éveiről keveset tudunk. Ami biztos, hogy 1984 karácsonya után holtan találták egy hajléktalanszálló fürdőszobájában, Kölnben. Öngyilkos lett. A magyar könnyűzene egyik legtehetségesebbnek tartott szerzője 38 évet élt.
HZ

Kapcsolatok

Bergendy István

Bergendy Péter

Bergendy

Demjén Ferenc

Latzin Norbert