Publication/name

Arany és kék szavakkal

A népdalénekes Herczku Ágnes (1975, Sátoraljaújhely) a tánc szerelmese, amatőrként került be a Honvéd Együttes Tánckarába, ott viszont kiderült róla, hogy generációja egyik legtehetségesebb népdalénekese. Nem mellesleg kétdiplomás (történelemtanár, esztéta), plusz moderntánc-pedagógusként középfokú oklevelet szerzett, valamint elvégezte az ELTE ének-zene tanári alapképzését. Másfél évtizeden át volt a Magyar Állami Népi Együttes énekes szólistája, mellette többek között a Hegedős/Fonó Zenekarban, a Szalonna és bandájában és a Szájról szájra projektben énekelt.
Közel huszonöt éve dolgozik együtt jelenlegi élettársával, Nikola Parovval. Korábban az autentikus és világzenei vonal mellett többször kooperált más műfajokban alkotókkal, Borbély Mihálytól Bornai Tiboron és DJ Palotain át Vajda Jánosig. 
Más az ő tehetségével évente szórná a korongokat, Herczku azonban óvatosan bánik velük. 2002-ben gurította elénk a hetvenpercnyi, főként szerelmes népdalokból válogatott Arany és kék szavakkal-t, és amilyen sokszínű az anyag (Moldvától a Mezőségig, a Székelyföldtől Komáromig), olyan sokszínű és sokrétű rajta a hangja. Több díjat nyert vele. Mégsem szédült bele. Nem lovagolta meg a siker hullámát, inkább hosszasan kivárt, csak kilenc évre rá, 2011-ben készített újra autentikus népzenei lemezt (Tüzet viszek‎). 
Miközben persze ő is végez oldalazó mozgásokat, mindenekelőtt Nikola Parovval közös világzenés produkciójával. Vele még 1999-ben a Naplegendákban dolgozott először együtt, Nikola akkor a Balkan Syndicate-et vezette. Végül a 2006-os Volt nékem szeretőm album borítójára került ki először a neve. Idővel a Balkan Syndicate mellett kikristályosodott egy szellősebb hangzású közös világzenei kvartett. Később viszont szüksége lett egy, népzenét és a világzenét egyaránt a legmagasabb szinten játszó formációra, így jött létre a Banda, melynek zeneszerzője, zenekarvezetője, producere a multiinstrumentalista Nikola Parov, akit fiatal tehetségek – Hegedűs Máté (hegedű), Pálházi Bence (hegedű), Fekete Márton (brácsa), Molnár Péter (bőgő), Herédi Zsombor (harmonika)– vesz körül. Így született meg a Bandázom című lemeze, melyet azóta több újabb korong (Live At WOMEX Budapest, 2016, Kamara, 2019) követett.
Közben a 2012-es és 2014-es a Fölszállott a páva televíziós tehetségkutató sorozat műsorvezetője volt, majd 2016 végén otthagyta a Magyar Állami Népi Együttest. Mint mondta, rengeteg előadáson kellett helyt állnia, és egyre kevesebb energiája maradt a saját anyagaira. A 2018-ban kiadott Hozomány – Visa című lemeze egy nagyszabású sorozat első darabja. A következő kiadvány középpontjában várhatóan a magyarvistai Gergely Erzsi „Erdei” áll, és nagyon szeretné, ha a buzai Eke Péterné Simon Mária néni is megélné a maga kiadványát.
JBSz
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd: A magyar folk története, Budapest, Kossuth Kiadó, 2013, p. 198–200.
 
Kapcsolat: <a href="https://www.facebook.com/profile.php?id=100063527228137">https://www.facebook.com/profile.php?id=100063527228137</a>

Herczku Ágnes

A cigány világzene fontos figurája Balogh Kálmán (1959). Ha valaki, hát ő aztán tényleg műfajoktól függetlenül játszott az elmúlt negyvenpár évben, modern jazzt és dixielandet éppúgy, mint kortárs vagy klasszikus zenét.
Már a nyolcvanas években mindenféle zenekarban és stílusban kipróbálta magát, többek között az Ökrös, a Méta, a Téka, a Muzsikás, a Zsarátnok, a Vízöntő, a Vasmalom, a Budapest Ragtime Band, a Joel Rubin Klezmer Band, a 100 tagú Cigányzenekar, a holland Sultan és a svéd Orientexpressen koncertjein és/vagy lemezein bukkant fel, a Fesztiválzenekar pedig vele vette CD-re Brahms magyar táncait. Közben megalapította a Gipsy Cimbalom Bandet, melynek végül csak 1997-ben jelent meg lemeze, s mellyel inkább a szórakoztató-kiszolgáló cigányzene fogalmát fogalmazta újra.
1999-ben Balogh Kálmán már újabb zenekar, a Romano Kokalo élén (jórészt a Rományi Rotá tagjaival) adott ki új CD-t. S bár később a Gipsy Cimbalom Bandet újraélesztette és alkalmanként turnéra indult vele, sőt újabb két albumot készítettek, ebben a zenekarban lényegesen több potenciál lenne, mint ami végül kijött belőle.
Ez is sokkalta inkább erősítette, mint cáfolta a Balogh pályafutását jellemző felemásságot. Hiába kiugró tehetség, úgy tűnik, nincs benne kellő kitartás. Mondhatnánk azt is, túlságosan mohó, sok mindenbe belekap, sok minden érdekli, és a sok között aprózza el energiáját, tehetségét. De mint 2009-ben nyilatkozta: „A szívem és a mohóságom vitt bele mindenbe. Nem mondom, hogy nem szoktam haknizni, de az, hogy ennyi mindennel foglalkoztam, főként a kíváncsiságomból fakad. Egyszerűen mindent ki akartam próbálni. Az ilyen jellegű kalandozásokhoz volt érzékem, adottságom, gyorsan tanulok, hamar alkalmazkodom, könnyen improvizálok, s ha valami felkelti az érdeklődésem, nagyon fanatikus vagyok. Azért szórtam szét magam, mert jól esett. Lehet, hogy sokat akartam és keveset fogtam. Lehet, hogy jobb lett volna, ha valamelyik vonalat mélyebben vittem volna végig. De belőlem ez jött."
JBSz
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd: A magyar folk története, Budapest, Kossuth Kiadó, 2013, p. 263–265.

Arany és kék szavakkal

Kapcsolatok

Herczku Ágnes

Balogh Kálmán

Fábri Géza

Doór Róbert

Kürtösi Zsolt

Mester László „Pintyő”

D. Tóth Sándor

Ökrös Csaba

Gombai Tamás

Molnár Miklós