Event/name

Az öttagú Vad Fruttik, élén a hazai porond egyik legenergikusabb frontemberével, Likó Marcell gitáros-énekessel egyike a kétezres évek nagy hazai „alternatív" befutóinak. A zenekar 2005-ben tűnt fel Szerelmes dal című számával, melyet 2006-ban követett a Vad Fruttik debütáló nagylemeze, a Rózsikámnak digitálisan, olyan slágerekkel, mint a Sárga zsiguli, vagy a Nekem senkim sincsen, melyek komoly országos ismertséget hoztak, s népes rajongó tábort kerekítettek a várpalotai zenekarnak. Az A38 Hajón is fergeteges koncertet adtak 2008 márciusában. Előttük a The Trousers, utánuk dj Cyborg Templar szórakoztatta a nagyérdeműt.

Vad Fruttik

Vad Fruttik  2008.03.20. koncertfotók

Hitelesebben tudom üdvözölni azt, hogy nem jó, mint azt, hogy jó - Likó Marcellel beszélgettünk

A talányos nevű Vad Fruttik zenekart 1996-ban alapították várpalotai fiatalok, Likó Marcell énekes-gitáros, Pápai László basszusgitáros, Józsa Zoltán dobos, valamint Herter Tamás és Benkő Csaba gitárosok.
A szárnypróbálgató alternatív ötösfogat 1999-ben egy tehetségkutatót megnyerve majdnem készíthetett egy nagylemezt, ám ennek meghiúsulása az együttes leállásához vezetett. Hat évvel később, újabb felállásban aktivizálták magukat: a már Likó Marcell, Herter Tamás, Józsa Zoltán, valamint Győrffy Gyula billentyűsök, Kaszás Gábor basszusgitáros és Kerekes Gergely gitárosok alkotta csapat ekkor egy pályázat segítségével rögzíthette több szerzeményét, köztük a rádiókban sikeressé vált Szerelmes dal-t, majd a csapat első, elektronikus, eklektikus és minden tekintetben ígéretes albumának (Rózsikámnak digitálisan, 2006) megjelentetésére is lehetőség nyílt.
A sikerek és a sokasodó fellépések ellenére/hatására ismét tagcserék következtek és létrejött a jelenlegi Vad Fruttik, Likó Marcellel, Kerekes Gergellyel, Győrffy Gyulával, valamint Hock Zoltán basszusgitárossal és Hock Attila dobossal. Az egymást érő koncertturnék, fesztiválok, klipforgatások ugrásszerűen növekedő népszerűséget hoztak a zenekarnak, amely 2008-ban készítette el második albumát (Egy éjszaka Bohémiában), amelynek egyes nótái mintha a hatvanas évek táncdalénekeseinek slágereit parodizálnák.
Az igazi kitörést a Lehetek én is dal, illetve a Fénystopposok album hozta el a zenekar számára. Ezen a 2010-ben megjelent korongon már olyan – Likó Marcell tipikusnak és optimálisnak kicsit sem nevezhető gyermekkora, tudatmódosító szerekkel kapcsolatos „élményei”, valamint a várpalotai lakótelep sivársága ihlette – felkavaró szerzemények hallhatók, amelyek képesek bárkit hatásuk alá vonni, függetlenül attól, mennyit tapasztalt meg személyesen mindabból, amiről az énekes énekel. Ugyanez a szuggesztív, néhol költői szövegvilág, valamint a billentyűsök uralta alterock gitárzene jellemzi a Darabok (2013) és a Tudom milyen (2015) című korongokat is, melyeket a szakma „az év hazai alternatív vagy indie-rock albuma” Fonogram-díjjal jutalmazott.
A zenekar munkásságának sajátos színfoltja a korábbi slágereket (Embergép, Pipacs, Városlakó, Válaszok nélkül, Nekem senkim sincsen) elektronikus köntösbe öltöztető High Tech (2017), s ez a remixlemez egyben korszakhatárnak is tetszik az együttes történetében. A Szabad vagy címmel 2018-ban napvilágot látott korongon ugyanis új utak keresésére indultak az időközben többnyire családapákká vált zenészek, és ez a keresés a legutóbb megjelent hanghordozók – a 2020-as Nagyvad EP és a 2022-es, bántalmazó kapcsolatokról szóló Elég című single, – tanúsága szerint sokáig nem ért véget. Aztán 2022 decemberében robbant a hír: az új album (Elválaszt) megjelenésével egy időben hárman (Hock Zoltán, Hock Attila és Győrffy Gyula) is elhagyták a zenekart, helyükre Tokár Gábor, Dexter és iamyank érkezett, akik Likó Marcell szerint új lendületet, frissességet adtak a formációnak. Azóta két kislemezt adtak ki Égessük el (2023) és Nincs vissza (2024) címmel. 
Mindenesetre akit jobban érdekel a Vad Fruttik dalainak háttere, a zenekar megalakulásának története és vezetőjének élete, bővebben olvashat mindezekről Likó Marcell és Géczi János később színpadra is állított Bunkerrajzoló (2015) című könyvében, míg Likó Marcell dalszövegeit az Énekelt és nem énekelt dalok (2016) című kötet gyűjtötte egybe.
CsO

Kőszállító uszályból lett a város megkerülhetetlen koncerthelyszíne

Ha zúzós zene szól, a közönség talpa alatt imbolyog a hajó

Több mint negyven gyermeket fogadott örökbe a Grammy-díjra jelölt énekesnő

Jön a cigány Rómeó és Júlia

A nyolcvanas-kilencvenes évek undergroundjából kinövő A38 Hajó 2003-ban nyitotta meg kapuit a Petőfi-híd budai hídfőjénél. Magyarország technikailag egyik legjobban felszerelt koncerthelyszíne és független kulturális központja, amely évente hétszázötven előadóművészeti programot, koncertet szervez. Mindezek mellett hazánk egyik legtermékenyebb, egyik legnagyobb tradíciókkal bíró mozgóképgyártó műhelye, amely évente körülbelül kétszázötven (eddig összesen több mint kétezer) televíziós produkciót készít, valamint helyszínt ad a közszolgálati televízió naponta jelentkező élő magazinműsorának.
Fennállása során eddig több mint tízezer programot, koncertet, kiállítást, színházi előadást szervezett meg és bonyolított le, közel kétezer televíziós műsort, illetve dokumentumfilmet készített és több száz élő televíziós adást bonyolított le. Éves látogatószáma meghaladja a százötvenezer főt, az elmúlt húsz évben több millió látogatót fogadott. Számos elismert külföldi előadó/formáció (pl. az M83, a dEUS, King Krule, Tricky, a Veils, a Vienna Art Orchestra, Anna Calvi és a Gogol Bordello) lépett már fel a helyszínen, ahová azóta is szívesen visszajárnak. A hazai szólóprodukciók és zenekarok számára komoly presztízst jelent egy hajós koncert. A magyar könnyűzene minden műfaja képviselteti magát a nagyterem színpadán, így például az Ivan and the Parazol, a Halott Pénz, a Bagossy Brothers Company, Lajkó Félix, Jónás Vera, Barabás Lőrinc, Péterfy Bori, a Galaxisok és az Analog Balaton.
Az A38 Hajó jelenlegi tulajdonosi köre egykor a Bahia láncot és kiadót működtette. A klub maga egy egykori szovjet-ukrán nehézáru-szállító uszály átalakításával jött létre, amely 1999-ig látott el szállítási feladatokat a Dunán. Nemcsak klubként, hanem kiadóként, szervezőként, kortárs művészeti galériaként, étteremként és filmes képzőhelyként (A38 Akadémia) is működik.
A klub megnyitójára 2003. április 30-án került sor Maceo Parker szaxofonművész koncertjével. Az első évforduló egybeesett az Európai Uniós csatlakozás estéjével, ezt „titkos” Európa Kiadó-fellépésekkel ünnepelték. A dunai árvizek az évek során többször is akadályozták az A38 Hajó zavartalan működését, előfordult, hogy zárva kellett tartania néhány napig, amíg a folyó vízszintje le nem csökkent. 2010-ben az A38 Hajóhoz került a második ütem, a Dereglye. Eredeti funkciójában kiállítóterem volt, aztán kisebb koncerteket tartottak benne, jelenleg pedig már stúdióknak ad otthont, például a Petőfi Rádió is innen sugároz.
2015-ben újabb építészeti fejlesztés zajlott az A38-on. Ekkor készült el a hajó orrterasza fölött a látványos, 33 négyzetméteres panorámastúdió, amely egy modern felszereltségű televíziós stúdió. Innen jelentkeznek be a Petőfi TV műsorvezetői is. 2017-ben Bognár Attilát, az A38 Hajó vezetőjét a Forbes Urban különszáma beválasztotta a 100 legfontosabb közéleti szereplő közé, akik világvárossá tették Budapestet.
2020 nehéz év volt világviszonylatban és a Hajó életében egyaránt. A járványügyi korlátozások miatt hosszú ideig nem lehetett zenei eseményeket rendezni, így az A38-on sok előadó közönség nélkül állt színpadra; a fellépésekből koncertfilmek készültek, amelyeket a Petőfi TV sugárzott. A pandémia alatt a sor került a Tetőterasz átalakítására, és ott immáron koncertfelvételeket is lehet rögzíteni. 2023-ban, az A38 20. évfordulója alkalmából nagyszabású programsorozattal készültek a szervezők, emellett pedig Szirmai Márton rendezett egy közel egyórás dokumentumfilmet a Hajó múltjáról és jelenéről.
BB

Kapcsolatok

Vad Fruttik 2008.03.20. koncertfotók

Vad Fruttik

A38 Hajó