Barabás Lőrinc (1983) a hazai zenei élet egyik különleges alkotó-előadója. Zenéjében a jazz az alap, ám nem ragad le a műfaj tradicionális megközelítésénél, szerzeményeiben az elektronikus tánczene, a funk, a soul és az artpop elemei keverednek izgalmasan.

Ugyanahhoz a nyolcvanas évek elején született új zenészgenerációhoz tartozik, amely a kétezres években olyan reményteli előadókat és formációikat adott a budapesti zenei életnek, mint az Irie Maffia, a Pannonia Allstar Ska Orchestra, a Subscribe vagy Harcsa Veronika. Ők már abban a korban szocializálódtak, amikor a műfaji határok fokozatosan elmosódtak, átértékelődtek, amikor az egymástól korábban karakteresen elváló klubszíntér és az egydimenziós médiában megjelenő mainstream világ között létrejött az átjárhatóság, mi több, nem csak létrejött, de egyenesen kívánatossá vált. Ezzel az addig antagonisztikusnak tűnő kommersz/nemkommersz, underground/overground fogalmak is fokozatosan érvényüket vesztették.

Az Eklektric sikerét követően Barabás Lőrinc irányt váltott, érdeklődése az elektronikus zenei hangzásokra irányult. 2011-ben a New York-i SAE Institute elektronikus zenei producer kurzusán vett részt. Hazatérve loop stationnel kezdett kísérletezni, melynek segítségével trombitája hangját sokszorozta meg különböző zenei funkciókban. A három sávos loop stationre írt albuma Sastra címmel 2013 májusában jelent meg, melynek zenei anyagából néhány szerzemény az Élet a Dunán című (rendező: Somogyvári Gergő) dokumentumfilmben is szerepelt. A 2015 őszén bemutatott Elevator Dance Music anyaga már egy új zenei irányt képvisel: instrumentális, elektronikus zene, melyben a zenei alapok mellé Barabás Lőrinc billentyűkön, trombitán, looperen és effekteken szólaltatja meg egyedül dalait.

A Live Act nevű felállásában egy új zenei irányt képvisel, amelyben billentyűkön, trombitán és laptopon szólaltatja meg egyedül dalait. A groove-os, ritmusos tánczene az 1980-as évek elektro-pop hangulatát idézi, megfűszerezve a trombita tört, türelmetlen témáival. A hangszínek és stílusok egyvelege, az electro funk felvillanyozó kisülései és a ritmikus témák, arpeggiok izzó, energikus klubzenévé állnak össze egy jazz-zenész kíváncsi szűrőjén keresztül. A 2020-as utazós, filmzeneszerű algorythms-en – amely voltaképpen egy CD-tokba applikált, nyolc szerzeményt tartalmazó pendrive – fontosabb szerepet kapnak a billentyűs hangszerek. A lemez a zongora, a Fender Rhodes és a szintetizátorok hangszíneket vegyíti a trombita hangjával az alapvetően repetitív zenei közegben, melyben kortárs elektronikus, jazz és népzenei hatások is fellelhetők.

JBSz

Kapcsolat:

https://www.barabaslorinc.com/

https://www.facebook.com/barabaslorincofficial/?locale=hu_HU