Award/name

Liszt Ferenc-díj

Bergendy István (1939-2020) zeneszerző, szaxofonos, a hazai pop- és szórakoztatózene kiemelkedő személyisége, aki a Bergendy együttesnek megalakulása óta zenekarvezetője volt.
Szolnokon született, ott járt gimnáziumba, emellett az 50-es években a helyi csapatban vízilabdázott. 1958-1961 között a Budapesti Műszaki Egyetemen tanult autómérnöknek.
Első hangszerének a harmonikát választotta, aztán a Bartók Béla Konzervatóriumban 1961–1964 között klarinétozni tanult. Később a szaxofon lett az egyik fő hangszere. Bár a klasszikus zene alapjaiban meghatározta zenei pályafutásának kezdetét (a Műegyetem szimfonikus zenekarában játszott), élete jelentős részét a szórakoztató-, a könnyűzene, és a társasági zene világában töltötte.
Testvérével, Péterrel már az egyetemen, 1958-ban megalapította a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-bergendy-326">Bergendy zenekar</a> ősformációját. Az együttes csúcsidőszaka a hetvenes évek első felében volt, amikor Demjén Ferenc (ének, basszusgitár, szövegíró) és Latzin Norbert (billentyűs hangszerek, zeneszerző) csatlakozásával a zenekar országszerte népszerűvé vált. Akárcsak a zenekar vezetője, Bergendy István, akinek ismertetőjegye a megjelenése volt: hogy kitűnjön a zeneipar szereplői közül, 1971-ben haját leborotválta, és színpompás ruhákban lépett fel. Ez a „védjegye” mindvégig megmaradt, ahogy a nyakába akasztott zsebóra is.
Érdekesség, hogy az első hazai tűzijátékos koncertet Bergendyék csinálták a Kisstadionban, 1974-ben. Kiemelt gázsiként kapott a zenekar 20 ezer forintot, a füstölés viszont százezerbe került. Többé nem próbálkoztak ilyesmivel.
Az 1980-as évek elején alakította meg a Bergendy Koncert-, Tánc-, Jazz- és Szalon Zenekart, akkor 12 taggal, aztán ez a formáció 2009-től kisebb létszámmal működött. A XX. század mindenféle könnyűzenéjét, tánczenéjét játszották, elegáns ruhákban, show-szerű előadásmódban. A kétezres években már csak ritkán vállaltak fellépést, aztán 2017-ben véget ért a Bergendy együttes története.
Bergendy István nevéhez fűződik a Süsü, a sárkány, a Futrinka utca és több más tévésorozat, valamint az Én táncolnék veled című televíziós tánciskola zenéje, emellett musicaleket is írt. A Süsü-dal miatt később az a vád érte, hogy ezt a dallamot egy amerikai zenész már eljátszotta, amire akkor csak annyit mondott egy interjúban, hogy hasonló hangzással tele van a zenevilág.
Azoknak az albumoknak és kislemezeknek a száma meghaladja a százat, amelyeken közreműködött zenekarával, saját vagy más előadók kiadványain. Felsorolni is nehéz, ki mindenkivel zenélt együtt a 60-70-80-as évek hazai énekesei közül. Csak néhányan közülük: Toldy Mária, Korda György, Zalatnay Sarolta, Koncz Zsuzsa, Koós János, Kovács Kati, Máté Péter, Harangozó Teri.
Szeretett minden zenét, a heavy metalt és az operettet is. „Kemény rockot soha nem játszottam, de nagyon sokszor voltam a Rollsszal, a Beatricével, Hobóval. Még gázsi nélkül is lementem velük Pécs környéki turnéra. Fogtam a szaxofonomat, és ha volt egy gitárszóló, utána én fújtam a szaxofonszólót.” – mesélte 1989-ben egy interjúban.
1963 és 2011 között számtalan díjjal jutalmazták zenei munkássága elismeréséül. Ezek közül kiemelkedik a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2009) és a Liszt Ferenc-díj (2011).
81 éves korában, 2020. december 14-én hunyt el Budapesten.
Egy nyilatkozatában azt is elmondta, mi kerülne ide, ha neki jutott volna a feladat, hogy Bergendy Istvánról szócikket írjon egy rocklexikonba. „Egyetlen szót írnék: muzsikus. Ennyi."
HZ

Kapcsolatok

Bergendy István