Song/name

Szóljon hangosan az ének

Soltész Rezső (1945, Budapest) énekes, gitáros és dalszerző. A Corvina együttes tagja volt, majd szólókarrierbe kezdett, amelynek során ő lett az 1980-as évek egyik legnépszerűbb hazai slágerénekese.
Filmes családból származott, emiatt is a Pannónia Filmstúdió volt az első munkahelye. Ebben az időszakban nyúlt először gitárhoz. 1966-ban testvérével, Soltész Gáborral (1948, gitár, fúvós hangszerek) megalakították a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-rangerscorvina-6665">Rangers</a> együttest. Rezső gitározott és énekelt a formációban. Az önálló koncertek mellett iskolabálokon és ORI-turnékon is felléptek, feldolgozásokat játszottak (sok más mellett Beatles-, Animals- és Shadows-dalok), de saját számaik is voltak. 1968-ban a formáció nevet váltott: ők lettek a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-corvina-rangers-307">Corvina</a> zenekar.
A Corvinában Soltész Rezső énekelt és basszusgitározott, a gitárt átvette tőle Szigeti Ferenc. Ők ketten voltak a zenekar meghatározó egyéneségei. A 70-es évek volt a popzenét játszó együttes legjobb időszaka: fesztiválsikerek, turnék itthon és külföldön, nagylemezeik megjelenése.
Soltész Rezső a Corvina feloszlása után, 1979-ben szólópályára lépett. A siker nem váratott sokáig magára: egy évvel később fazont váltott, dauerolt hajjal, elegánsan állt a közönség elé. Először egy angol nyelvű lemeze jelent meg az akkori Csehszlovákiában. Szlovák és magyar szerzők dalait énekelte angolul.
Az 1981-es táncdalfesztiválon a Szóljon hangosan az ének! című slágerével aratott sikert, 1982-ben aztán itthon is megjelent – a dal címét viselő – első nagylemeze. Innentől a 80-as évek egy diadalmenet volt számára. Milliószámra fogytak el az albumai.
A kétezres évek elején jött egy kis megtorpanás, Berkes Gáborral (Első Emelet) készített 2001-es albuma (Az élet szép) nem találta meg a közönségét, alig pár ezer példányban kelt el. Ezután 2007-ig kellet várni a rajongónak egy újabb Soltész-kiadványra: ez volt a Rejtély című album, amelyen 14 régi, nagy slágert énekel, elismert hazai jazzmuzsikusok közreműködésével. 2019 óta ismét több lemezzel jelentkezett a máig népszerű énekes.
A karácsony témaköre visszatérő motívum zenei életművében. Több kiadványa is erről az ünnepről szól - Boldog karácsonyt! (1989), Vár reánk az ünnep (2020), Érzem jön a karácsony (2021). És idén nyáron kerül felvételre a Szimfonikus Karácsony című albuma.
Karrierje során - hazai, NDK-beli, bolgár és amerikai - fesztiválsikerek mellett, az itthoni Popmeccs szavazáson három egymást követő évben őt választották az Év Énekesének (1981, 1982, 1983). Kansas állam (USA) 1982-ben díszpolgárává fogadta őt, idehaza pedig megkapta A Magyar Köztársaság Elnöki Aranyéremet (2000).
A 80-as évek végén saját kiadót alapított, amellyel nagyrészt fotóművészettel és zenével foglalkozó magazinokat ad ki. A káros szenvedélyektől mentesen élő előadó ma is nagyszerű formában van. Rendületlenül járja az országot, műsoraival találkozhatunk retró bulikon, falunapokon és főzőversenyeken is.
HZ
 
<a href="https://www.facebook.com/SolteszRezsoHivatalos">https://www.facebook.com/SolteszRezsoHivatalos</a>
<a href="https://www.instagram.com/solteszrezso_official/?hl=hu">https://www.instagram.com/solteszrezso_official/?hl=hu</a>
<a href="https://solteszrezso.hu/">https://solteszrezso.hu/</a>

Soltész Rezső

Hat évtizedes pályafutása során Magyarország egyik legtermékenyebb dalszövegírója lett az eddig említettekhez képest lényegesen fiatalabb, de a beatzenészeknél még mindig egy tizessel idősebb S. Nagy István (1934–2015). Több mint hétezer dal szövege fűződik a nevéhez, bár a szakmában köztudott, hogy sokszor adta a nevét olyan szövegekhez is, amikhez alig írt sorokat, de azok a nevével gond nélkül megjelenhettek. Legnagyobb sikere Máté Péter zenéjével és előadásában az Elmegyek című dal volt.
Két dalszövegével győzött a Táncdalfesztivál-on (Késmárky Marika: Egy fiú a házból, 1969, Zalatnay Sarolta: Fák, virágok, fény, 1971). 1963-tól hosszú időn át Payer András volt a szerzőtársa. Szörényi Leventével ő írta az egyik legelső magyar nyelvű beatdalt, a Rohan az idő-t, amelyet Koncz Zsuzsa adott elő. A hatvanas évek közepétől ő írta/gondozta egyes beatzenekarok (Omega, Metro, Scampolo, Echo, Atlantis, Dogs, Liversing, Pannónia) szerzeményeit, a beatlányok (Koncz Zsuzsa, Kovács Kati, Zalatnay Sarolta) mindegyikének több sikerdalt írt.
Olyan – különböző karakterű – slágerek fűződnek még a nevéhez, mint a Nekem a Balaton (Németh Lehel), a Gedeon bácsi (Szécsi Pál), az Azért vannak a jó barátok (Máté Péter), a Kell, hogy várj! (Neoton), a Múlnak a gyermekévek (Ihász Gábor), a Szóljon hangosan az ének (Soltész Rezső). És némi meglepetésre számos kemény rock zenekar (Piramis, Edda Művek, Dinamit, Karthago) emblematikus dalának (például Becsület, Álom, Te mondd meg!, Csak egy szót akarok) szövegét is ő jegyzi (legalábbis hivatalosan).
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 1 (1960–70-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 131–132.

Kapcsolatok

Soltész Rezső

S. Nagy István