Song/name

Ó, micsoda éjjel

Az 1970-es évek popzenekara 1964-ben a Phantoms együttes tagjaiból  alakult.
A klasszikus zenészként indult Zádor István vezette zenekar 1965-ben még főként Shadows-, Ventures- és Spotnicks-számokat játszott. 1968-ban kezdtek saját dalokat írni, ezek egyikével (Egyszer volt, hol nem volt) az 1969-es Táncdalfesztivál-on is indultak, de végül a döntőbe nem kerültek be.
A jó képességű zenészekből álló formáció – Turai Tamás (ének), Zádor István (zongora), Vágó Pál (szólógitár), Benkő Róbert (basszusgitár), Köves Miklós (dob) – hiába játszott minőségi slágereket (Van lány még Tudja meg a papád, Hogy én jussak el, Hét bolond, Késett a szó, Tréfás kedvű Jack), hiába léptek fel az Omegával közösen a Kisstadionban, különlegesen hangszerelt, harmóniadús igényes popzenéjével, mégsem tudott igazán befutni. Pedig a hetvenes évek legelején Victor Máté (1945, fuvola, ének) is a zenekar tagja volt, akinek Huszár Erikával írt – se dallamában, se szövegében, se harmóniai megoldásaiban nem a sablonokat követő – szerzeményével (Lélegző furcsa hajnalon) az 1971-es Táncdalfesztivál-on másodikok lettek.
Később a Kexből – Závodi János gitárossal együtt – érkező Somló Tamás adott új fazont a zenekarnak (Micsoda éjjel, Szép Margit), de aztán Somlót elvitte a Locomotiv GT, és a zenekar ettől kezdve tévelyegni kezdett. Hol hard-rockkal (Vad viharban élek, Fekete csend) próbálkoztak, hol súlytalanabb poppal (Szegények nem boldogok, Voltak szép mesék, Senki sem kell), miközben a zenészek jöttek-mentek. Amikor pedig 1975-ben az aktuális gitárosuk, Tusai Péter váratlanul meghalt balesetben, Zádor István feloszlatta a zenekart, és külföldre távozott.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 1 (1960–70-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 229–231.

Non-Stop

Erkel Ferenc-díjas zenész, zeneszerző, 2012 és 2014 között az Artisjus Szerzői Jogvédő Egyesület elnöke.
Klasszikus zenei nevelést kapott, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola után 
a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán (ma Egyetem) tanult zeneszerzést. 1968-ban kapta meg a diplomáját, majd két éven át Varsóban modern avantgárd és elektronikus zenét tanult. 
1970-ben került a Magyar Rádióba zenei rendezőnek. Főleg beatfelvételeket bíztak rá, merthogy az intézménynél akkoriban főállásban dolgozó zenei rendezők mind hatvan felé jártak, és nem értették a fiatalabb generációt. Így találkozott a divatos slágereket játszó <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-non-stop-250">Non-Stop</a> együttessel, melynek 1970-ben zeneszerzője, 1971-ben pedig tagja lett. A Huszár Erikával írt számuk, a Lélegző furcsa hajnalon a Táncdalfesztiválon a második helyen végzett.
„A dalaim többsége nem slágernek készült, hanem tényleg önkifejezésként született. – emlékezik vissza egy 2015-ben készült <a href="https://beatkorszak.hu/doc/Victor_Mate.pdf">életútinterjúban.</a> – A Lélegző furcsa hajnalon se dallam, se szöveg, se zenei, se harmóniai szempontból nem a sablonokat követte. Annak ellenére, hogy eltért a megszokottaktól, végül díjat nyert, ami révén persze a zenekar roppant népszerű lett, a fesztiválsiker hozta utána magával a haknikat számolatlanul.  Futott a szekér, szinte mindennap máshol játszottunk, havi húsz-huszonöt meghívásunk volt, és a tagok nagy része úgy vélte, amíg megy, addig kaszáljunk. Én meg láttam, ahogy közben folyamatosan romlik a produkció.”
Victor végül 1972 nyarán szállt ki a Non-Stopból, egyrészt egyszemélyes zenekart alakított, mellyel rádiófelvételeket készített. Másrészt a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-gemini-236">Gemini</a>nek írt néhány számot, vállalt hangszereléseket, illetve a Geminivel és Huszár Erikával készített egy rockmusicalt (Holnaptól nem szeretlek, főszerepben Kovács Kati). 1976-ban Kardos G. Györggyel és Mészöly Dezsővel még jegyzett egy rockmusicalt (Villon és a többiek), de ettől kezdve lényegében kivonult a popszakmából és csak színházi darabokhoz írt zenéket.
1980-tól egy éven át a televíziózásban is kipróbálta magát, aztán visszatért a Magyar Rádió szerkesztőségébe, ahol a Fiatalok Popzenei Műhelyében készített beat- és rockzenekarokkal stúdiófelvételeket. 1994-től pedig elsősorban a közszolgálati intézményben található koncertfelvételek felkutatását és rendszerezését végezte. 2007-ben a Könnyűzenei Produkciós Szerkesztőség vezetőjeként ment nyugdíjba
JBSz

Kapcsolatok

Non-Stop

Victor Máté