Song/name

Mindig ugyanúgy

Bergendy Péter (1941, Szolnok) szaxofonos, fuvolás, aki a Bergendy zenekar alapító tagja volt.
Szülővárosa gimnáziumának orosz tagozatos osztályában érettségizett. Ezután a család Budapestre költözött, Péter 1960-tól 1965-ig tervező matematika szakos hallgató volt a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen.
1953 óta játszott tangóharmonikán, majd amikor 1956-ban édesapja Csehszlovákiából hozott számára egy B-tenorszaxofont, ekkor döntötte el, hogy szaxofonos lesz. Innentől a gimnáziumi zenekarban játszott bátyjával, Bergendy Istvánnal együtt. Vele alapították 1958-ban a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-bergendy-326">Bergendy zenekar</a>t, amellyel 1962-ig a Marx Károly Közgazdasági Egyetem ifjúsági dzsesszegyüttese néven futottak.
Közben 1965-66-ban az Építésügyi Minisztérium Számítógépközpontjában dolgozott, mint kutató matematikus. 1965-69 között a - közben jazzről beatzenére váltott - Bergendyvel számos európai turnén vett részt. 1969-72 között a Táncdalfesztiválokon értek el sikereket dalaikkal (Te vagy a lexebb, Mindig ugyanúgy, Úgy szeretném).
A zenekarnak nagy szakmai tekintélye volt, a megszámlálhatatlan rádiós és televíziós fellépés mellett 17 nagylemezük és több mint 30 kislemezük jelent meg.
1982-től a 14 tagú Bergendy Szalonzenekarban a zenélésen túl koncertszervezéssel is foglalkozott. Fia, Bergendy Péter (1964) elismert filmrendező.
Két történet arról, milyen is volt az a korszak, az 1960-as, 1970-es évek, amelyben Bergendyék zenéltek.
Az első egy visszaemlékezés Bergendy Pétertől: „A hatvanas évek közepén Holéczy Ákos vezetésével együttesünk Lengyelországban turnézott. …egy lokálban játszottunk, a twist korszak történelmi ideje volt, az őrült csípőrázásé és ez a zenészektől is nem mindennapi játékot kívánt. Egy fergeteges szám csúcspontján a szaxofon szólót az énekesnő orra előtt térdelve majd fekve fújtam el. Óriási siker volt, alig engedtek le a színpadról. A vezető gratulált és kért, hogy mindennap ismételjem meg a produkciót.”
A másik, amikor az Országos Rendező Iroda (ORI) igazgatója 1975 nyarán Bergendy István és testvére, Bergendy Péter, valamint Demjén Ferenc működési engedélyét megvonta. Az vádak ellenük – melyek miatt három hónapig nem léphettek színpadra - a következők voltak: több előadásukon is rendbontást követtek el, megengedhetetlen hangnemet használtak és koncertek után hangoskodtak több városban is. Bergendy István két szám közötti összekötőszövegével a rendezőszervet és a közönség egyes tagjait megbotránkoztatta, Demjén Ferenc hiányos öltözetben (farmernadrág, nyitott mellény) jelent meg a büfében, Bergendy Péter pedig egy alkalommal a főrendező zakóját ragadta meg felindultságában. A történet pikantériája, hogy mire a bürokrácia útvesztőiben a végzés októberben eljutott a három zenészhez, addigra a nyáron kapott eltiltásuk lejárt.
HZ

Bergendy Péter

Az egyik legtovább működő és a legváltozatosabb pályát befutó zenekar.
.A Bergendy testvérek 1958-ban a Közgazdasági Egyetem Ifjúsági Jazz Együtteseként alapították. A változó felállású formáció tradicionális dixielandet, big band slágereket és esztrádzenét játszott, majd a hatvanas évektől fokozatosan áttért a modernebb stílusokra. 1962-től 1966-ig a Budai Ifjúsági Park házi zenekara volt. Kísértek táncdalénekeseket, beatsztárokat, készítettek saját felvételeket, de a jazzisták számára kommersznek, a luxemburgi stílust játszók számára pedig túl jazzesnek számítottak. Számos tagcsere után (1963-ban Tomsits Rudolf trombitás, 1964-ben Oroszlán György gitáros, 1967-ben Hajdú Sándor trombitás érkezett) a Bergendy 1967 januárjában két és fél évre a külföldi vendéglátóiparba szerződött. 1969-ben tértek haza, és a dalszerző Latzin Norberttel (1946–1984, orgona) néhány figyelemre méltó slágert (Szavak, szavak, Zimmezum, Csúnya fekete lány, Te vagy a lexebb) jelentettek meg.
Aztán 1970-ben Debreczeni Csaba (dob) és Demjén Ferenc (1946, basszusgitár, ének) csatlakozásával alakult ki a „nagy Bergendy”, amely a következő években az egyik legsikeresebb zenekar volt Magyarországon. A zenekar talán a legszerencsésebb pillanatban érkezett. A közönség éppen új hangokat, új bálványokat keresett, a listákra új sikerek kellettek, és a Bergendy mindezt szállította. Demjén Rózsi személyében ismert frontembere volt, a profi zenészek levették a trendet, és a két szerzővel (Latzin, Demjén) ugyanolyan gazdagsággal ontották a slágereket, mint egykor az Illés vagy az Omega (Jöjj vissza vándor, Jelszó: LOVE, Úgy szeretném, Sajtból van a Hold, Iskolatáska). Ráadásul a hagyományos slágervilágot igényes jazz-rockkal, fúvósokkal, többszólamú vokállal és közönségnek kedves ideológiával (jelszó: szeretet) fűszerezték.
1971-ben angol nyelvű dalok feldolgozásait készíthették el – hat különböző borítóval megjelent – bemutatkozó nagylemezüket (Beat ablak), 1972-ben második díjat kaptak a Táncdalfesztiválon (Úgy szeretném). 1973-ban elkészítették az első dupla nagylemezt (Hétfő [Hét fő]). Az Ötödik sebesség LP (1974) után Latzin Norbert távozott – helyére Tóth János Rudolf (1948, gitár) érkezett, majd több mérsékelt sikerű album (Fagypont fölött miénk a világ, 1976, Jazz, 1976) után Demjén Ferenc is kilépett.
A hetvenes évek első fele vitathatatlanul a Bergendynek jött be leginkább. 1971–75 között a zenekar sikereit zengte a rádió, a televízió, a hanglemezgyár. Az Omega után játszottak az E-klubban, a balatoni zenés hajókon, bejutni mindkét helyre igazi bűvészmutatványnak számított. Ám ahogy bekövetkezett a nemzedék- és stílusváltás (csövesek, kemény rock), úgy a Bergendynek is bealkonyult. Több felállás és próbálkozás után 1980-tól Új Bergendy néven játszottak Balogh Ferenc énekessel, majd 1983-ben megalakult a Bergendy Koncert-, Tánc-, Jazz- és Szalonzenekar, amely ismét a régi idők tánczenéjét játszotta. A zenekar szolgáltatta az Én táncolnék veled című tévéműsorhoz a zenét. Ezt követően számos filmhez, tévéműsorhoz, gyerekműsorhoz (Süsü, a sárkány) komponáltak kísérőzenét, Ólomkatona címmel pedig rockoperát is írtak.
1992-től előbb Demeter György, majd Zareczky Miklós volt az énekesük, s a zenekar továbbra is a rock and roll előtti évtizedek muzsikáját – szving, dixie, boogie, szalonzene, húszas-harmincas évek tánczenéje – játssza. Az új évezredben pedig a zenekar működése kizárólag báli, privát rendezvényekre, valamint utcabálokon, szabadtéri fesztiválokon való részvételekre korlátozódott.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 1 (1960–70-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 226–227. Cikkeink: <a href="https://index.hu/kultur/popkult/2023/01/08/cseh-tamas-kern-andras-csik-zenekar-demjen-ferenc-wellhello-zene/">https://index.hu/kultur/popkult/2023/01/08/cseh-tamas-kern-andras-csik-zenekar-demjen-ferenc-wellhello-zene/</a>

Kapcsolatok

Bergendy Péter

Bergendy