Audio/name

Senki nem ért senkit - Csík János és a Mezzo

Csík János és a Mezzo zenekar friss, lendületes előadásában a magyar népzenével együtt szólalnak meg a szórakoztató, jó hangulatú dallamok, olyan zenészek tolmácsolásában, akik közül ki a népzenéhez, ki a könnyűzenéhez, ki pedig a jazzhez áll közelebb – éppen ezért színes és magával ragadó a zenekar muzsikája, szokatlan és mégis jólesően ismerős. A dalokat – ahogy Csík Jánostól megszokhattuk – népzenei köntösbe bújtatta, szerethetően megidézve a régi időket, újragondolva azokat.
Ahogy a Kultura.hu-n Csík János nyilatkozta: "Több éves ismeretség fűz a Mezzo zenekar tagjaihoz, hiszen ők is kecskemétiek, én is. A közös munka jótékonysági felkérésre indult a csapattal, őket ismertem, megkerestem őket és szívesen vállalták. Kezdetben falusi, autentikus népzenét adtak elő a fellépéseken, ezt mindannyian jól tudták játszani, évtizedekkel ezelőtt a Csík Zenekar is ezzel kezdte. Aztán a közös alkalmak egyre gyakoribbá váltak, ősszel meghívták a csapatot a kecskeméti népzenei találkozóra, egy szentesi világzenei rendezvényre, a repertoárba pedig menet közben a könnyedebb műfajú dalok is bekúsztak."
H. Z.

Csík János és a Mezzo

Népzenész, a Csík zenekar alapító tagja, prímása, énekese.
Bár Kecskeméten született, a szülei egy közeli faluban nőttek fel, így családi ünnepeken, összejöveteleken már kisgyerek korában találkozott a népdalokkal, a népzenével. Általános iskolában néptáncos volt, idővel számára is egyre fontossá vált a nagyszülei élete. 
Miként 2020-ban nyilatkozta: „miközben korosztályom más tagjaihoz hasonlóan Piramis vagy Hobo Blues Band-koncertekre jártam, elkezdtem figyelni, hogy a rokonok vacsora utáni borozgatás közben miket énekelnek. És érdekessé váltak. Nemcsak azért, mert tudtunk a gyűjtésekről, meg hogy mely népdalok fontosak, hanem szép lassan kialakult a néprajzos érdeklődés. A néptánc miatt egyre fontosabb lett a falvak viseletei, a szokásai, miegymás. Hogy igenis vannak olyan kiemelt, a múlthoz kötődő szokások, amelyek nekem gyerekként csak az ünnepekhez (húsvét, karácsony) kapcsolódva jöttek le. Ekkor szép lassan leesett, hogy amikor még nem volt rádió és tévé, az emberek egymást szórakoztatták, szokásokat, programokat találtak ki, hogy jól teljenek a munkátlan téli hónapok.”
Középiskolás korában alapította első zenekarát, a Garabót, majd 1987-ben  a békéscsabai Balassi Táncegyüttest kísérő Békés Banda népzenésze lette. Ahogy visszaemlékezett, ott tanulta meg, mi a valódi muzsikálás, milyen feladatokat milyen szinten kell tudni megvalósítani egy táncegyüttes kíséretében vagy egy népzenei koncerten vagy akár egy rádió felvételen. „Békéscsabán Barbócz Sándortól a Békés Banda prímásától akkoriban nagyon sok népzenei dallamot, rengeteg hegedűtechnikai fogást sajátítottam el. Az akkor híres Békés Bandából az évek során előttem és utánam is számos kiváló zenész került ki. Amikor 1988-ban visszatértem Kecskemétre, a brácsás Kunos Tamással találkozva eldöntöttük, hogy zenekart alapítottunk és megszületett a Csík zenekar.”
1988 októberétől a háromtagú zenekarral (melyben a bőgős Rózsa János volt) heti rendszerességű táncházakat tartottak egy belvárosi nyugdíjas klubban. Közben sokat jártak Budapestre táncházakba, igyekeztek hasonló jellegű mulatságokat tartani. 1991-ben megkapták a Népművészet Ifjú Mestere, 1993-ban a Kiváló Művészeti Együttes címet. Első kazettáikat („Be sok eső, be sok sár...”, 1992, „Két út van előttem...”, 1994) még a Kecskeméti Kaszinó Kulturális Egyesület publikálta, majd 1996-ban szerződtek a Fonó Budai Zeneházhoz, nagylemezeik azóta is ott jelennek meg.
Csík János 2002 novemberében súlyos autóbalesetet szenvedett, kétszer élesztették újra és egy hónapig eszméletlenül feküdt. Végtagjai, így bal karja is több helyen eltört, műtétek során esett át, majd hosszú rehabilitáció után tért vissza a zenéléshez.
Zenekarával 2009-ben Magyar Örökség-, 2010-ben Prima Primissima-, 2013-ban Kossuth-díjat kapott.
Emellett Kalocsán és Örkényben tanított alapfokú művészeti iskolákban, majd 2010-ben a Kecskeméti Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Alapfokú Művészeti Iskolában megalapította a népzenei tanszakot, ahol azóta is tanít.
JBSz
Kapcsolat:  <a href="https://www.facebook.com/csikjanosesamezzo/">https://www.facebook.com/csikjanosesamezzo/</a>

Csík János

Kossuth-díjas zenész, énekes, a Kispál és a Borz énekese, basszusgitárosa és dalszerzője, valamint a Kiscsillag gitárosa, énekese, zeneszerzője. Emellett rendszeresen fel a Budapest Bár produkcióiban.
Lovasi András 1987-től a Pécsi Tudományegyetemen földrajz szakára jár, de tanulmányait nem fejezte be. 1987-től a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-kispal-es-a-borz-55">Kispál és a Borz</a> énekes-hangszerese (kezdetben gitárosa, majd Ózdi Rezső kilépését követően áttért a basszusgitárra), Kispál Andrással együtt pedig a korszakos formáció dalszerzője. Bár a zenekar 2010-ben a Sziget fesztiválon látványosan elbúcsúzott a közönségétől, időnként ezt követően is adtak koncerteket, majd 2023-ben új albummal (Beszorult mondat) címmel jelentkeztek.
Lehet persze mondani, hogy ők is bőven túlélték magukat, de tény, amit a Kispál és a Borz – különösen az ezredforduló előtt – lerakott az asztalra, az a magyar rocktörténelem egyik legfontosabb életműve. Ahogy a hatvanas években az Illés, a hetvenes években a Locomotiv GT, a nyolcvanas években az Európa Kiadó, úgy a kilencvenes években a Kispál és a Borz mutatta fel a legerősebb, ha nem is mindig a legnagyobb tömegeket vonzó rockprodukciót.
A Kispál és a Borz mellett Lovasi András 2001-ben Bandi a hegyről címmel szólólemezt jelentetett meg, majd 2005-ben két ex-Kispálos zenésztárssal, Ózdi Rezsővel (basszusgitár) és Bräutigam Gáborral (dob), valamint a Pál Utcai Fiúk frontemberével, Leskovics Gáborral (gitár, ének) megalapította a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-kiscsillag-56">Kiscsillag</a> zenekart. Emellett 2007-ben a Hangzó Helikon sorozatban Heidl György Lackfi János verseire írt dalait énekelte.
Munkásságáért 2010-ben a magyar könnyűzenében eddig legfiatalabbként, 43 évesen átvehette a legmagasabb állami művészeti elismerést, a Kossuth-díjat. Második szólólemeze, a Tűzijáték délben 2019 elején jelent meg.
Már az ezredfordulón egyértelművé vált, hogy Lovasi András nemzedéki dalnokká nőtte ki magát, akinek fanyar humorú, erősen egyéni, metaforákban gazdag szövegvilága csak a legjobbakéhoz, Bródyéhoz, Dusánéhoz, Hoboéhoz, Menyhárt Jenőéhez mérhető. Persze ahogy a szövegei, úgy gesztusai, színpadi szövegelései is változó színvonalúak, sőt rendszerint kétértelműek. Egyszerre játssza a hülyét és az okosat, a bunkót és a fennköltet, a macsót és a félszeget. Szereti emlegetni, hogy mennyire nem képes egy-egy dalt rendesen eljátszani, közben igenis odafigyel. Mutatja, mennyire spontán, közben nagyon is észnél van. Folyamatosan ironizál, pedig egy részét komolyan gondolja. 
Miközben régóta korunk első számú rock and roll gondolkodója.
JBSz Kapcsolat:
<a href="https://lovasiandras.hu/">https://lovasiandras.hu/</a>
<a href="https://www.facebook.com/LovasiAndrasOfficial/?locale=hu_HU">https://www.facebook.com/LovasiAndrasOfficial/?</a>

Senki nem ért senkit - Csík János és a Mezzo

Kapcsolatok

Csík János és a Mezzo

Csík János

Lovasi András

Kisgyőri Krisztián

Németh Zsolt

Rácz Gábor

Vadas László

Mészáros János

Senki nem ért senkit - Csík János és a Mezzo