Audio/name

Fák, virágok, fény - Zalatnay Sarolta

Az 1960-as  évek egyik legnagyobb karrierje kétségtelenül Zalatnay Saroltáé (1947). A Toldy gimnázium bálján, 1963 telén a Scampolo fedezte fel és a 15 éves „csajszinak” akkora sikere volt, hogy igazgatói engedéllyel felléphetett a Bartók Színpadon rendezett amatőrvetélkedőn is, ahol ő kapta a legjobb szólista díját. A zsűriben helyet foglaló Bergendy István szintén felfigyelt rá, akinek nemcsak fellépéseket, hanem lemezfelvételi lehetőséget is szerzett. 1965 februárjában Zalatnay már ORI-műsorban szerepelt, később a tévé május 1-jei műsorának egyik meglepetése lett, és a filigrán diáklány mindenütt sikert aratott. Első kislemezein brit hasonmásainak, Cilla Blacknek és Sandie Shaw-nak a dalait énekelte.
Minden menő banda szívesen koncertezett vele, de miután Frenreisz Karesz „lecsapta” Komár kezéről, 1966-tól a Metro mellett kötelezte el magát.
Az ország az első táncdalfesztiválon ismerhette meg (Hol jár az eszem?), ahol ábrándos tinilányként a mamák kedvence lett. A klubokban eközben miniszoknyában, csizmában a divatos beatlányt alakította, és a korabeli nagy slágereket énekelte. Ő volt a szexi, vadóc csitri mintaképe, aki 1963-tól az évtized végéig mindig hozta az éppen aktuális csajszi figurát. Volt rock and roll énekes, beatlány, aztán később Nancy Sinatra, majd Janis Joplin nyomába eredt. Változó arcaiban és megjelenéseiben mindig megtestesítette a korszak lánytípusait, akikkel aztán lépten-nyomon találkozhattunk a klubokban vagy a körúton. Nem is annyira a lányok utánozták Zalatnayt, hanem ő hozta jól a külföldi divatlapokból, popmagazinokból, koncertekről ismert előadók figuráját, majd lekoppintva azokat – szexiségben, öltözködésben, viselkedésben – diktálta a divatot.
De a vadóc Zalatnaynak volt egy másik, nagyközönség számára tartogatott énje is. A táncdalfesztiválokon, slágerbemutatókon már ez a bájos diáklány figura lépett a nyilvánosság elé, aki kedves, ártatlan babaarccal énekelt aranyos butaságokat (Jaj a matek, Anyuci, Na végre, hogy tavasz van), vagy messze révedő tekintettel rebegett édesbús melódiákat fákról, virágokról, fényről, régi barátokról.
Zalatnaynak 1967-ben élete nagy lehetőségét kínálta fel a sors. A brit zenekarokkal Magyarországra látogató üzletemberek viszonossági alapon őt is meghívták Nagy-Britanniába. Első brit kislemezére a Szervusztok, régi barátok című hazai sláger került. Papírkosársiker. A második korongot viszont már Jackie Edwards, a Spencer Davis Group háziszerzője jegyzi (Open Your Hand), de ez sem került fel a listára. Pedig Zalatnay londoni jelenléte szenzáció. Ő az első kelet-európai énekes, akit megpróbáltak befuttatni az angolszász popvilágban. Tisztában volt ezzel a magyar nagykövetség is, mert az angol popélet 300 reprezentánsát hívták meg a kislemez megjelenése alkalmából rendezett koktélpartira. Cinit mindenki a tenyerén hordozta, gyakori vendég lett a világhírű Marquee klubban, a Revolutionben, a Speakeasyben, összebarátkozott jó néhány popsztárral, állítása szerint Maurice Gibbel és Jimi Hendrix-szel is.
1969-ben második nekifutásra az I’m a Woman / Change Of Heart című kislemezével próbálkoztak. Ekkor már az Omega Red Star is öregbítette Nagy-Britanniában Magyarország hírnevét, ám a slágerdömpingben ennyi kevésnek bizonyult. A dolce vita továbbra is folyt (egy baráti névsor: Taste, Nice, Bee Gees, Equals, Amen Corner, Marbles, Cliff Richard, Ginger Baker, Julie Driscoll, Alan Price, Brian Auger, Tony Blackburne, Emperor Rosko, Simon Dee), de Zalatnayból mégsem lett sztár Angliában.
Zalatnay itthon változatlanul a slágercéh és a közönség kegyeltje maradt, ünnepelt fesztivál-énekesnő. Magánéleti kapcsolatai (Frenreisz Károly élettársa) révén számíthatott a frissen alakult Locomotiv GT támogatására, amellyel több sikerszámot (Miért mentél el?, Ez minden, Szeress nagyon, Mikor elalszol) és két nagylemezt is készített. 1972-ben a filmesek is felfedezték (Fuss, hogy utolérjenek), 1973-ban a Supraphon angol nyelvű nagylemezt jelentetett meg tőle, minden adott volt tehát az újabb nagy kiugráshoz.
Zalatnay pályája ehelyett valósággal derékba tört. Magánéleti válsága miatt kapcsolata az LGT-vel meglazult (1975-ben férjhez ment Révész Sándorhoz), és képtelen volt alkalmazkodni ahhoz, hogy egykori rajongói eltűntek a koncertszínpadok elől. Harmincas éveiben is a kedves Cini akart lenni, és Janis Joplin után hol Carole King, hol Carly Simon, hol Tina Turner bőrébe akart belebújni. Vérfrissítés gyanánt ugyan 1976-ban a nála lényegesen fiatalabb Postásy Julival és Várszegi Évával megalapította a Cini és a Tinik formációt, de hiába fedezett fel újabb stílusokat, hiába szeretett bele előadókba, a siker nem akart visszatérni. Sorjázó albumairól a finoman fogalmazó kritika csak annyit állapít meg: eklektikusak. És ez lehetett Zalatnay teljesítményéről a közönség véleménye is. Az 1980-as Tükörkép-et például a slágergyáros Máté–S. Nagy páros írta neki, ám a nagylemezből alig 12 ezerre voltak vevők (abban a korban, amikor az aranylemez 100 ezer eladott példányt jelentett).
A nyolcvanas években szaftos önéletrajzi regényekkel (Nem vagyok én apáca, 1985, Ezt sem a zárdában írtam, 1987) maradt a köztudatban, 1988-ban Privát levél címmel jelentetett meg új dalokat (a borítóján meztelenül pózol), a rendszerváltozás után pedig a leginkább a viharos magánéleti kapcsolata tartották a bulvármédia köztudatában. A nála sokkal fiatalabb Márton Csabával közös vállalkozása csődbe ment, hét évet élt együtt Csapó Gábor vízilabdázóval, 2001-ben – 54 éves korában – erotikus fotósorozata jelent meg a Playboy magazin magyar kiadásában, 2004 szeptemberében pedig 36 rendbeli, nagy kárt okozó, üzletszerűen, bűnszövetségben elkövetett csalás miatt három év börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélték. Nagy médiahullámverés közepette vonult be 2004. október 26-án a börtönbe, ahonnan 2006. október 26-án szabadult.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 1 (1960–70-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 80–83.
 
Az előadó Facebook-oldala: <a href="https://hu-hu.facebook.com/zalatnaysaroltaoffical/">https://hu-hu.facebook.com/zalatnaysaroltaoffical/ </a>
Az előadó instagram-oldala: https://www.instagram.com/zalatnay.sarolta/?hl=hu

Zalatnay Sarolta

Fehér Zsolt

Hudák Gábor

Gyuris Rita

Szegedi Tímea

Sproha Ferenc

Kolencsik Imre

Földes Gábor

Hat évtizedes pályafutása során Magyarország egyik legtermékenyebb dalszövegírója lett az eddig említettekhez képest lényegesen fiatalabb, de a beatzenészeknél még mindig egy tizessel idősebb S. Nagy István (1934–2015). Több mint hétezer dal szövege fűződik a nevéhez, bár a szakmában köztudott, hogy sokszor adta a nevét olyan szövegekhez is, amikhez alig írt sorokat, de azok a nevével gond nélkül megjelenhettek. Legnagyobb sikere Máté Péter zenéjével és előadásában az Elmegyek című dal volt.
Két dalszövegével győzött a Táncdalfesztivál-on (Késmárky Marika: Egy fiú a házból, 1969, Zalatnay Sarolta: Fák, virágok, fény, 1971). 1963-tól hosszú időn át Payer András volt a szerzőtársa. Szörényi Leventével ő írta az egyik legelső magyar nyelvű beatdalt, a Rohan az idő-t, amelyet Koncz Zsuzsa adott elő. A hatvanas évek közepétől ő írta/gondozta egyes beatzenekarok (Omega, Metro, Scampolo, Echo, Atlantis, Dogs, Liversing, Pannónia) szerzeményeit, a beatlányok (Koncz Zsuzsa, Kovács Kati, Zalatnay Sarolta) mindegyikének több sikerdalt írt.
Olyan – különböző karakterű – slágerek fűződnek még a nevéhez, mint a Nekem a Balaton (Németh Lehel), a Gedeon bácsi (Szécsi Pál), az Azért vannak a jó barátok (Máté Péter), a Kell, hogy várj! (Neoton), a Múlnak a gyermekévek (Ihász Gábor), a Szóljon hangosan az ének (Soltész Rezső). És némi meglepetésre számos kemény rock zenekar (Piramis, Edda Művek, Dinamit, Karthago) emblematikus dalának (például Becsület, Álom, Te mondd meg!, Csak egy szót akarok) szövegét is ő jegyzi (legalábbis hivatalosan).
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 1 (1960–70-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 131–132.

S. Nagy István

Schöck Ottó (1946–1999) billentyűs, zeneszerző, akit leginkább onnan ismerünk, hogy a 1965-1970 között a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-metro-6269">Metro</a> együttes tagja volt.
Győrben született, középiskolai tanulmányait Budapesten, a Puskás Tivadar Távközlési Technikumban végezte 1960 és 1964 között. 1965-ben lett a Metro tagja, a zenekarban basszusgitáron és orgonán is játszott. A következő években a Metro a második legnépszerűbb csapat lett idehaza, az Illés mögött. Az együttes első nagylemeze 1969 szeptemberében került a boltok polcaira. A zenék nagyobb részét Schöck Ottó írta. Saját nagylemezük elkészítésén túl szerzőként és kísérőzenekarként is közreműködtek <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-zalatnay-sarolta-159">Zalatnay Sarolta</a> első, 1970-ben megjelent albumán is (Ha fiú lehetnék), amelyen ugyancsak több Schöck-szerzemény is hallható.
A Metro 1970-re eljutott sikereinek csúcsára, ennek ellenére Schöck Ottó úgy döntött, hogy elhagyja az együttest és „Schöck” néven saját zenekart alapít.  Még a Metróból való távozásakor, az Ifjúsági Magazinnak adott interjújában azt nyilatkozta, hogy a zeneszerzés közelebb áll hozzá, mint a színpadi fellépés.
A Schöck együttessel már nem ért el jelentősebb sikereket, bár játszottak Ausztriában és Svájcban, turnéztak Norvégiában és Svédországban is. A következő években inkább a táncdalszerzést választotta, amelyben jól bevált sablonokat ismételgetett. Az 1971-es Táncdalfesztiválon az ő szerzeményével - a Fák, virágok, fény című dallal - nyerte el az első helyezést Zalatnay Sarolta.
Pályafutásának utolsó, nagyobb lélegzetvételű mozzanataként a hetvenes évek közepén feltűnt még a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-syrius-kesoi-89141">Syrius</a> együttesben, zeneszerzőként is szerepelt a Széttört álmok című albumon (1976), de a kitérő után folytatta a bábáskodást a táncdalénekesek egyre szaporodó nagylemezei fölött.
A 70-es, 80-as években számtalan előadónak írt dalokat – többek között Kovács Kati, Koncz Zsuzsa, Szécsi Pál, Koós János, Szűcs Judith és Zorán énekelte szerzeményeit. <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-korda-gyorgy-6420">Korda György</a> több nagylemezén szerepelt, például az ő szerzeménye a Lady „N” című sláger is (1980). Zalatnay Sarolta önálló nagylemezt jelentetett meg Schöck Ottó dalaiból (Fák, virágok, fény, 1998).
1999. június 16-án, 53. életévében hunyt el Budapesten. Zenei munkásságára többen is úgy emlékeznek, hogy Schöck Ottó a Metróból való távozása után elherdálta kivételes zeneszerzői tehetségét.
HZ

Schöck Ottó

Fák, virágok, fény - Zalatnay Sarolta

Kapcsolatok

Zalatnay Sarolta

Fehér Zsolt

Hudák Gábor

Gyuris Rita

Szegedi Tímea

Sproha Ferenc

Kolencsik Imre

Földes Gábor

S. Nagy István

Schöck Ottó

Fák, virágok, fény - Zalatnay Sarolta