Audio/name

Balázs Fecó - Akusztik

A marosvásárhelyi születésű rockénekesnő tornásznak, majd testnevelő tanárnak készült, de a nyolcvanas években énekelni is tanult, és miután Magyarországra áttelepült és előadói engedélyt szerzett, előbb a külföldi vendéglátóiparban dolgozott, majd 1988-ban a Rózsaszín Bombázók tagja lett. 1989-től több zenekarban (Kormorán, Keresztanya) énekelt, illetve vokálozott. 
Szólistaként bemutatkozó nagylemeze 1999-ben jelent meg (Nem tudod elvenni a kedvem), amiért megkapta a legjobb énekesnőnek járó eMeRTon-díjat. Balázs Fecóval (Csönd éve volt) és Erox-szal (Ciosa della Vita) sikeres duetteket énekelt, de hiába lett a második nagylemez (Nekem más kell, 2001) poposabb hangvételű az előzőnél, és hiába írt rá dalokat Szűcs Norbert és Adamis Anna, mégsem sikerült szintet lépnie. 
Pedig ekkor már létezett saját zenekara, a Keresztes Ildikó Band, melyben az indulásnál Maróthy Zoltán gitározott (őt 2001-től Alapi István váltotta), Vörös Gábor basszusgitározott, Pálfi Balázs billentyűzött és Herpai Sándor dobolt. A 2000 és 2002 között működő formáció 2005-ben Edda-tagokkal átmenetileg újjászületett (Alapi István gitár, Gömöry Zsolt billentyűsök, Kicska László basszusgitár, Hetényi Zoltán dob), majd 2009 és 2011-ben ismét életre kelt, ezúttal Szekeres Tamás gitáros vezetésével, akit 2012-ben Szűcs János váltott. A Keresztes Ildikó Band végül 2014-ben szűnt meg. 
Keresztes Ildikó az új évezredben ennek ellenére főleg rockoperákban és zenés darabokban tündökölt (többek között 56 csepp vér, Kabaré, Irma, te édes, A költő visszatér, Az első sírásó, Kabaré, Chicago), játszott az István, a király későbbi bemutatóiban, rendszeresen fellépett az Omegával, éveken át volt az X-Faktor mentora. Miközben továbbra is keresett vokálénekesnek számított, jellegzetes rekedtes hangja több tucatnyi hanghordozón hallható.
Harmadik szólóalbumán (Minden, ami szép volt, 2008) magyar rock és blues előadók dalait adta elő. Azóta további három, kereskedelmi szempontból sikeres nagylemezt (Csak játszom, 2010, A démon, aki bennem van, 2011, Most, 2016) jelentetett meg.
JBSz
<a href="https://www.facebook.com/KeresztesIldiko/?locale=hu_HU">https://www.facebook.com/KeresztesIldiko/?locale=hu_HU</a>
<a href="https://www.instagram.com/keresztesildiko_official/">https://www.instagram.com/keresztesildiko_official/</a>

Keresztes Ildikó

 Van, akinek a szívében bomba van, másnak a cigány húzza

Farkas Róbert 2007-ben eredetileg egyetlen nagylemez erejéig szervezte össze cigányzenekara köré az akkori magyar zenei élet tíz jelentős alakját, hogy friss lendületet adjon a kávéházi cigányzenei hagyománynak. Az alkalmi produkciónak azonban akkora közönségsikere lett, hogy a csapat azóta is többé-kevésbé együttmaradt, és azóta is teltházas sikerrel lépnek fel színházakban, fesztiválokon vagy koncertpódiumokon.
Száz évvel ezelőtt Budapesten több mint hatszáz kávéház működött, és ezeknek legalább a felében szólt élőzene. Cigányzene, tánczene, revü egyaránt. Ezt a hagyományt szerette volna feltámasztani Farkas Róbert, aki a Zeneakadémián ismerkedett meg későbbi zenésztársaival, Farkas Mihállyal (cimbalom) és Ökrös Károllyal (harmonika, zongora). Negyedikként csatlakozott hozzájuk Mihály öccse, Farkas Richárd (bőgő). Úgy érezték, a Jávor Pál, Kalmár Pál, Kabos Gyula vagy Karády Katalin által énekelt egykori slágerek úgy érdekesek és érvényesek igazán a 21. században, ha azok előadásához olyan kortárs énekeseket keresnek, akik a fiatalok számára is befogadhatóvá teszik ezeket a közel száz éves dallamokat.
„2007-ben az volt a célunk, hogy a régi pesti dalokat leporoljuk, és egy másfajta hangszerelésben, előadásban mutassuk be a közönségnek. Az énekeseket is arra kértem, hogy ne kultúrtörténeti szemlélettel énekeljék el a dalokat, hanem mintha ők írták volna őket, vagy a mostani korban születtek volna ezek a dalok” – nyilatkozta 2020-ben Farkas Róbert a Mandinernek. Így sikerült az ügynek megnyernie – alfabetikus sorrendben haladva – Frenket, Keleti Andrást, Kiss Erzsit, Kiss Tibort, Kollár-Klemencz Lászlót, Lovasi Andrást, Németh Jucit, Rutkai Borit, Szalóki Ágit és Szűcs Krisztiánt. Ez az elsőre merésznek tűnő kollaboráció pedig olyannyira bevált, hogy a Budapest Bár igazi szórakoztatóipari brand lett, mely a nagyvárosok művelődési házaiban és színháztermeiben azóta is éppúgy teltházakat vonz, mint az A38 Hajón vagy a Művészetek Palotájában. Nem mellesleg a nyári fesztiválok egyik legkeresettebb produkciója.
Az első két Budapest Bár lemezen (Volume 1., 2007, Volume 2: Tánc, 2009) régi magyar filmslágereket, kuplékat és táncdalokat dolgoztak fel, a nemzetközi kitekintésű Volume 3: Zene-re (2010) már külföldi muzsikusokat – Mazz Swift (ének, hegedű), Brian Kellock (zongora), João Egashira (gitár) – hívtak, a 2011-es Volume 4: Hoppá!-n pedig minden korábbinál szélesebbre nyitották a zenei horizontot, egyben újabb korszakokat formáltak a maguk képére. Ezen a régi magyar nóták és táncdalok mellett a Hungaria, a Beatles vagy a Doors közismert szerzeményei is helyet kaptak. Mindeközben pedig csatlakozott a produkcióhoz Behumi Dóri, Ferenczi György, később Mező Misi és Presser Gábor is.
2013-ban válogatást jelentettek meg Fényes Szabolcs dalaiból (Szerdán tavasz lesz), a 2014-es Volume 5: Húszezer éjszakás kaland-on már a Locomotiv GT és az ABBA egy-egy dala is terítékre került, a 2015-ös Klezmer – címének megfelelően – a zsidó szórakoztató hagyományokat idézte. A 2017-es Budapest Bár Vol.7: Budapest abból a szempontból mindenképpen újat hozott a pályájukon, hogy rajta szereplő tizenöt dalból már nyolc kifejezetten erre a lemezre született. Eddigi legutolsó korongjuk (Budapest Bár Vol. 8: Ha megtehetnéd) 2020 tavaszán került piacra.
És hát változatlanul igaz, hogy ezek között a dalok között minden korosztály talál magának valót, egész családok járnak a koncertekre, így a Budapest Bár a maga újszerűen, kifinomult cigányzenei háttérrel előadott örökzöld táncdalaival, filmslágereivel, kupléival nemcsak korszakokat és zenekultúrákat, hanem generációkat is köt össze.
JBSz

Budapest Bár

Balázs Ferenc (1951–2020) Korálja a rockzenekarok közül a legtovább tudott sikeres maradni a nyolcvanas években, amiben szerepet játszott, hogy a billentyűs-énekes-zenekarvezető dalai nemcsak a rockerek, hanem egy szélesebb közönség számára is fogyaszthatók voltak. Az együttes 1986-ban az Erkel Színházban még megünnepelhette a 10. évfordulóját, majd az első sitkei rock hétvége is „bejött”, de egy NDK-turné után augusztusban leállt. Fecó szólóban folytatta, filmzenéket (Böszörményi Géza: Laura, Gyarmathy Lívia: Vakvilág) komponált, Vangelis népszerűségét kihasználva instrumentális szólólemezeket adott ki (Register, 1984, Best Of Bach, 1985, Szerelmi álmok, 1990), megírta a Nyolc évszak tévésorozat betétdalát (Évszakok). 1989-ben Sitkén húszezer néző előtt bemutatta az István, a király-t, majd Hölgyeim, elég volt címmel Szenes Ivánnal írt zenés darabot a Vidám Színpadra. Pályaképe jól érzékelteti, hogy egyike lett azoknak az egykori rocksztároknak, akik jól kamatoztatták professzionalizmusukat – minden szinten, szinte minden. Munkássága elismeréseként 2001-ben A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét, 2011-ben A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, 2015-ben Kossuth-díjat kapott. 2020 novemberében hunyt el.
Balázs Fecó 1951-ben született Budapesten. Mindössze négyéves volt, mikor édesanyja meghalt. Apai nagyanyja nevelte, akivel a Ferencvárosban lakott, egy gangos ház földszinti lakásában. Elmondása alapján nagy hatással voltak rá a hétvégente ebédidőben a házban megjelenő vándormuzsikusok, akik a kor slágereit játszva próbáltak bevételhez jutni. Egyik karácsonyra kapott egy tangóharmonikát, és már volt min gyakorolnia, sőt, meg is tanulta a muzsikusoktól hallott dalok nagy részét.
Később zongorázni tanult, elvégezte a zenei általános iskolát, ahonnan a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolába ment zongora szakra. Klasszikus zenét tanult, de a Beatles és a Rolling Stones olyan hatással volt rá, hogy onnantól kezdve a rockzenének élt.
1967-ben, még középiskolásként bekerült a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-neoton-6654">Neoton együttes</a>be, ahol billentyűs hangszereken játszott. 1968-ban a Ki mit tud?-on tűntek fel, a Nekem eddig Bach volt minden című dalukkal.
Később együtt játszott ebben a zenekarban Som Lajos basszusgitárossal, akivel 1972-ben Balázs Fecó megalapította az első hazai hard-rock supergroupot, a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-taurus-6766">Taurus</a>t. Megnyerték maguk mellé a korszak egyik legkitűnőbb gitárosát, Radics Bélát, és Brunner Győzőt, a Metro korábbi dobosát. Balázs Fecó írta a dalokat, Horváth Attila - aki aztán évtizedekre az alkotótársa lett - a szövegeket. Legnagyobb fellépésük 1972. május 1-jén volt a Budai Ifjúsági Parkban, ahol 10 ezer néző előtt adtak elsöprő sikerű koncertet.
1973-ban ért véget a Taurus története. ezután Balázs Fecó bő egy évig külföldön dolgozott vendéglátós zenészként, majd 1975-ben már idehaza a Koncz Zsuzsát kísérő zenekarba került, amelynek magjából született meg 1978-ban a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-koral-9350">Korál együttes</a>. Első koncertjük május 1-én volt a Budai Ifjúsági Parkban.
A zenekar eredetileg öttagú lett volna, és Balázs Fecó az orgona mellett csak apróbb vokálos feladatokat szánt magának. Ugyanis meg tudta győzni a P. Mobilt éppen akkor elhagyó Vikidál Gyulát, hogy csatlakozzon hozzájuk énekesként. Próbáltak is vagy két hónapig, de az első koncert előtt nem sokkal Vikidál közölte, hogy nem tudja vállalni a közös zenélést. Ő végül a Dinamitban folytatta. Így Balázs Fecóra hárult a feladat, neki kellett átvennie az énekesi szerepkört is.
A Korál 1986-os fennállásáig végig sikeres tudott maradni, aranylemezek és számtalan nagy sláger is bizonyítja ezt (Maradj velem, Homok a szélben, vagy a régi Taurus-dal, a Kőfalak leomlanak). Zenéjük épp oly népszerű volt az „őszinte kőkemény rock” rajongói között, mint a lírai, romantikus dalok kedvelőinél. Balázs Fecót 1979 és 1984 között zsinórban hatszor az év legjobb billentyűsének választották.
A Korál megszűnése után Balázs Fecó filmzenéket készített, és szólólemezei jelentek meg. 1988-ban Kőfalak leomlanak címmel oratóriumot írt. Számtalan előadóval dolgozott együtt. Duettet énekelt - többek között- Kovács Katival, Cserháti Zsuzsával, Varga Miklóssal és Zoránnal. Keresztes Ildikóval - akivel 7 albumon is együtt dolgoztak - közösen előadott daluk, A csönd éve, a 2000. év egyik legnagyobb hazai slágere volt.
1997-ben egy teltházas Kisstadion-koncerttel visszatért a Korál. Ugyanitt játszottak 2000-ben és 2006-ban is. A 40. születésnapját egy búcsúkoncerttel ünnepelte a zenekar 2018 májusában. A Korál soha nem oszlott fel, de a 2000-es években már csak időszakosan, egy-egy nagyobb előadásra állt össze.
Balázs Fecó a Korál 1986-os leállása előtti utolsó turnén talált rá a Sárvár melletti Sitkén található romos kápolnára. Elhatározta, hogy zenészbarátok segítségével felújíttatják, és így megmentik a pusztulástól. 1986-ban rendezték ott, a kápolna szomszédságában az első Sitkei Rockfesztivált, ami aztán hagyománnyá vált.
Szívproblémái miatt 1995-ben és 2016-ban is műtéti beavatkozáson esett át.
2020 augusztusában a Raktárkoncert-sorozatban lépett utoljára színpadra zenekari kísérettel.
69 éves korában, 2020. november 26-án hunyt el Budapesten. Temetési szertartásán az egykori zenésztársai közül Pásztor László és Dorozsmai Péter mondtak búcsúbeszédet.
JBSz, HZ

Balázs Fecó - Akusztik

Kapcsolatok

Keresztes Ildikó

Budapest Bár

Balázs Fecó

Balázs Fecó - Akusztik