01 Grencsó Open Collective with Lewis Jordan - Over The River, Under The Bridge : Folyó Felett, A Híd Alatt.flac

02 Grencsó Open Collective with Lewis Jordan - Local Time : Helyi Idő:.flac

03 Grencsó Open Collective with Lewis Jordan - Take Your Time : Helyi Idő.flac

04 Grencsó Open Collective with Lewis Jordan - At Large.flac

05 Grencsó Open Collective with Lewis Jordan - Led.flac

06 Grencsó Open Collective with Lewis Jordan - Let Bygones Be Bygones : Borítsunk Fátylat.flac

07 Grencsó Open Collective with Lewis Jordan - Better Alone Than Apart : Jobb Egyedül, Mint Külön.flac

08 Grencsó Open Collective with Lewis Jordan - Sugar Free.flac

09 Grencsó Open Collective with Lewis Jordan - Pedal Up.flac

10 Grencsó Open Collective with Lewis Jordan - Lord I'm Coming Home (In Memory Of Albert Ayler).flac

MusicAlbum/name

Grencsó István teljesen ismeretlen volt számomra egészen két évvel ezelőttig. Zenéjét első alkalommal az Open Kollektívájával készített Szőttes fekete-fehérben című BMC lemezen hallottam. Az összeszokott együttes sodró ereje és lendületessége egycsapásra magával ragadott. 2010-ben a Jazzforum Budapesten, majd pár héttel később a Jazz!Brugge fesztiválon adott koncertjük egyaránt záloga volt a minőségnek.
 
ELŐADÓK
Lewis Jordan - altszaxofon, szöveg Grencsó István - tenorszaxofon, basszusklarinét, duduk Hans van Vliet - harsona, trombita, rap Benkő Róbert - nagybőgő (bal oldal) Hock Ernő - nagybőgő, basszusgitár (jobb oldal) Miklós Szilveszter - dob
 
PRODUKCIÓS ADATOK
Kompozíciók: Grencsó István (1, 2, 3, 5, 6, 8), Lewis Jordan (4), Hans van Vliet (7), Rahsaan Roland Kirk (hangszerelte: Grencsó István - 9), W. J. Kirkpatrick (hangszerelte: Grencsó István - 10) Szöveg: Lewis Jordan (1, 2, 6, 10); Hans van Vliet (9) Felvétel: Glaser Péter, Star Track Studio, Budapest, 2010. szeptember 5-7. Keverés és master: Erdélyi Péter, Artfield Studio, Piliscsaba
Fotó: Pörneczi Bálint Artwork &amp; design &gt; Bachman
Producer: Gőz László Label manager: Bognár Tamás
Készült a Nemzeti Kulturális Alap és az Artisjus Zenei Alapítvány támogatásával

Grencsó Open Collective With Lewis Jordan - Local Time

„Mindenhol ugyanazt játszom, csak mindig az aktuális környezet adja meg annak végső formáját. De nemcsak a zenei szövet, hanem az azt megszólaltató formáció is állandóan más és más” – nyilatkozta régebben Grencsó István szaxofonos-fuvolista, majd hozzátette: „A Grencsó Kollektívában eleinte kényszerű volt az állandó váltás, folyamatosan cserélődtek a muzsikustársak, de ma már tudatosan törekszem erre. Nagyon jó ez a folyamatos mozgás, hogy a Kollektíva hol kibővül, hol beszűkül. De mindig van egy stabil mag – Benkő Róbert bőgő, Jeszenszky György dob –, nagyon jól érezzük egymást, és körénk időről időre mindenféle zenészek csoportosulnak. Így állandóan van frissülés, ez a változás nem engedi megsavanyodni, megposhadni a zenét. Ezek a kívülről érkező és részben beépülő ötletek, impulzusok elevenen tartják az egészet.”
Ez a folytonosan változó, más és más zenei szövetet megformáló, avantgárd jazz kollektíva épp Grencsó István (tenorszaxofon, basszusklarinét, duduk), Hans van Vliet (harsona, trombita, rap), Benkő Róbert (bőgő), Hock Ernő (bőgő, basszusgitár), Miklós Szilveszter (dob) felállásban játszott, mikor a kétezres évek végén csatlakozott hozzá a San Francisco-i születésű, Chicagóban felnőtt polihisztor Lewis Jordan. Az amerikai muzsikus a szaxofonozás mellett költészettel, színészettel és darabírással is foglalkozik, és mint előadó, a zene és az írott szavak közé próbál hidat verni: a kompozíció, a hangszer és a költészet szintjén egyaránt. Grencsóékkal két albumot (Homespun In Black And White, 2009, Local Time, 2011) is rögzített, emellett számtalan közös koncertet adtak, többek között az A38 hajón is.
JBSz

Grencsó Kollektíva feat. Lewis Jordan

Dresch Mihály egykori társa, Grencsó István (1956, Nyíregyháza) inkább az avantgárd irányába mozdult tovább, és lett annak hazai meghatározó egyénisége, műhelyteremtő figurája.
Erőteljesen egyéni stílusa először az 1979-ben alakult szombathelyi Masina Jazz Csoportban mutatkozott meg, majd Budapestre költözése után Dresch Mihállyal zenélt. 1985-ben alapította meg a változó összetételű, ma is aktív Grencsó Kollektívát. Emellett a kortárs/etno Makám, a kortárs/rock Kampec Dolores tagja, illetve a kísérleti jazzt és hiphop ritmusokat ötvöző Dubcity Fanatikz egyik kulcsfigurája volt. A triótól a big bandig mindenféle formációval koncertezett és készített felvételeket, zenei világában sajátosan keverednek a jazz, az etno, a pop, a rock, sőt régi magyar tánczenei elemek. Jószerivel sosem tudni, mivel rukkol elő legközelebb. Nemcsak a stílusok, de a különböző zenei korszakok között is meglepő könnyedséggel és magabiztossággal vándorol: egykor a kortárs avantgárd jazz irányából indult, a kilencvenes évek végén a századelő jazz-, illetve a negyvenes–ötvenes évek filmvilágát idézte meg, később a legfrissebb popzenékhez nyúlt, ezzel megmutatva a jövő jazzének egyik lehetséges irányát.
Nemcsak a zenei szövet, de az azt megszólaltató formáció is állandóan más és más. A nevének megfelelően valóban közösséget jelentő Grencsó Kollektívában eleinte kényszerű volt az állandó váltás, később már tudatosan cserélte a muzsikustársakat. Ahogy Grencsó fogalmazta, ezek a kívülről érkező és részben beépülő ötletek, impulzusok tartják elevenen az egészet. A rajongók és tisztelők persze nem mindig tudják kalandozásait követni, de idővel azért a helyükre kerülnek az albumok.
Grencsó István: „Mindenhol ugyanazt játszom, csak mindig az aktuális környezet adja meg annak végső formáját. De nemcsak a zenei szövet, hanem az azt megszólaltató formáció is állandóan más és más. A Grencsó Kollektívában eleinte kényszerű volt az állandó váltás, folyamatosan cserélődtek a muzsikustársak, de ma már tudatosan törekszem erre. Nagyon jó ez a folyamatos mozgás, hogy a Kollektíva hol kibővül, hol beszűkül. De mindig van egy stabil mag – Benkő Róbert bőgő, Jeszenszky György dob –, nagyon jól érezzük egymást, és körénk időről időre mindenféle zenészek csoportosulnak. Így állandóan van frissülés, ez a változás nem engedi megsavanyodni, megposhadni a zenét. Ezek a kívülről érkező és részben beépülő ötletek, impulzusok elevenen tartják az egészet.”
JBSz
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd: A magyar jazz története, Budapest, Kossuth Kiadó, 2014, p. 246–247.
 
Kapcsolat:
<a href="http://www.grencso.hu/">http://www.grencso.hu/</a>

Grencsó Kollektíva