01 1705 - Nocturne Revisited.flac

02 1705 - Zone.flac

03 1705 - Spring Dance.flac

04 1705 - Waiting for the Sun.flac

05 1705 - 21 .flac

06 1705 - Closing Hour.flac

07 1705 - Vortex.flac

08 1705 - Time Flies.flac

09 1705 - New Year.flac

10 1705 - Between Spaces.flac

MusicAlbum/name

A trió szokatlan névválasztásnak több oka is van: egyrészt ez az egyik szám címe (melyet Zsolt egy 1705-ben készült historikus billentyűs hangszeren írt), másrészt asszociál a Legend Of 1900 című filmre, illetve annak főhősére, aki akarva-akaratlanul kifigurázza a zenei vaskalaposságot. Az együttes tagjai számára a nyitottság, a korlátok lebontása, a vélt, vagy valós határok átlépése az egyik legfőbb motiváció. Ennek köszönhető, hogy a trió zenéje annak ellenére alkot homogén egységet, hogy számtalan inspiráció hallható benne: a könnyűzene dallamvilága és dinamizmusa, az elektronikus zene frissessége, a klasszikus-zene harmóniára törekvése, a világzene sokszínűsége és persze a jazz-zene szabadsága és érzékeny együtt-játéka...
 
ELŐADÓK
Kaltenecker Zsolt – elektromos &amp; akusztikus zongorák, sampler Piri Béla – nagybőgő, basszusgitár Dés András – ütőhangszerek
 
PRODUKCIÓS ADATOK
Kompozíciók: Kaltenecker Zsolt, kivéve: Spring Dance (szerző: Dés András) A felvétel 2015 január 19-21-én készült, a Budapest Music Centerben Felvétel, keverés és master: Szabó Viktor
Artwork: Huszár László / Greenroom
Producer: Gőz László Label manager: Bognár Tamás
Készült a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával

1705 - Zone

Billentyűs, aki jelenleg a Special Providence zenekarban, az abból kinőtt dob-zongora projetkben (Markó Ádámmal), illetve Mózes Tamarával duóban játszik.
Oláh Kálmánnal egyidős, de egészen más kulturális közegből indult zongorista az a fajta jazzmuzsikus, akinek koncepciója, érdeklődési köre, formációja folytonosan változik, mondhatnánk projektekben gondolkodik, így próbál kiteljesedni. Nyolcéves korában kezdte klasszikus tanulmányait, később az improvizáció és a komponálás felé fordult, gimnazistaként a progresszív rock vonzotta. Amikor azonban meghallotta Keith Jarrett és a Chick Corea Elektric Band lemezeit, azok hatására a jazztanszakon kötött ki, ahol 1996-ban vehette át diplomáját. Az első albumait még Kutas Zsoltként megjelentető muzsikus ezt követően vette vissza családja eredeti nevét, az Ivory Tower című nagylemezét már Kaltenecker Zsoltként jegyezte, az 1999-es Songs From The 20th Century pedig elnyerte az év jazzlemeze díjat.
2003-ban az addig kizárólag zongorán játszó Kaltenecker Zsolt átesett a másik végletbe, és attól kezdve a szintetizátort tekintette elsődleges hangszerének. Miként később nyilatkozta: „Végképp elegem lett/van abból, hogy a koncerthelyszíneken szinte sosincs rendes zongora, és/vagy gond van az erősítésével. Így bármennyire törekszem bizonyos hangszínek, árnyalatok elérésére, nem tudom őket élőben megmutatni. A digitális zongorákat sem szeretem. A szintetizátorokat viszont igen, általában könnyen magammal vihetem őket és a hangosításukkal sincsen gond. De legfőképpen az új hangszínlehetőségek izgattak. Értelemszerűen idő kellett ahhoz, hogy a szintetizátorokon is megtaláljam a saját hangom, ami úgy 2005-re sikerült. Azóta tettem még egy kitérőt a Hammond orgona felé is – ebben a két kéz függetlenítése, az önálló basszusozás vonzott –, de különböző okok miatt végül újra a szintetizátoroknál, nevezetesen egy Minimoog Voyagernél és egy Nord Wave-nél kötöttem ki. Úgy érzem, jobban és egyénibben tudom magam kifejezni rajtuk, mint zongorán vagy orgonán.”
2008-ban Kaltenecker előbb megalapította az egyetlen nagylemezt megért K.L.B. Triót, majd csatlakozott Harcsa Veronika, Gyémánt Bálint és Andrew J kortárs kísérleti elektronikus popzenét játszó formációjához, a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-bin-jip-677">Bin-Jip</a>hez, ahonnan azonban két évvel később kilépett. 2017-ben viszont Pátkai Rozina, Lantos Zoltán és Mózes Tamara társaságában ismét a tagja lett – igaz, csak egyetlen esztendőre.
Saját triójával, az 1705-tel (Kaltenecker Zsolt – billentyűsök, Piri Béla – basszusgitár, Dés András – ütőhangszerek) 2015-ben nagylemezt (Zone) jelentetett meg, közben csatlakozott a műfajok között hullámzó <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-special-providence-8301">Special Providence</a>-hez (2014-ben Cséry Zoltán helyét vette át, nagylemezdokumentumai: Essence Of Change, 2015; Will, 2017). Az utóbbi években pedig főként a Special Providence dobosával, Markó Ádámmal (lásd: Space Junk, 2022) és Mózes Tamarával (lásd: Futurized) ad koncerteket és jelentet meg a populáris zene különböző irányzatai (psichedelikus rock, trip-hop, elektronikus tánczene), illetve a modern jazz improvizatív világa között bátran és hatásosan kalandozó nagylemezeket.
JBSz

Kaltenecker Zsolt

Másodgenerációs jazzmuzsikus az egyik legkeresettebb hazai ütőhangszeres, Dés András (1978).
A középiskolában még főként világzenei és etno zenekarokban játszott szefárd-zsidó, balkáni és ír-kelta népzenét. Az ELTE-re járt magyar szakra, mikor eldöntötte, hogy inkább a zenére koncentrál, ezért elvégezte a jazztanszakot. Apja révén persze, mondhatni, a kezdetekről a körön belül volt, így a szakmába való bekerülés küzdelmes időszakát megspórolta számára az élet, de aztán hamar egyértelművé vált kiugró tehetsége. Speciális szerelést alakított ki magának, amely keveréke a hagyományos dob-szettnek és az ütőhangszereknek, így jobb kezével dobosként, bal kezével ütősként tud játszani. Az elmúlt másfél évtizedben többek között a Bosambo, az Off Course, a Balázs Elemér Group és a Dés László Septet tagjaiként számos hazai és nemzetközi fesztiválon fordult meg.
2007 és 2011 között saját triót is vezetett, amely azonban megszűnt, miután a bőgős Szandai Mátyás Párizsba, a zongorista Szabó Dániel pedig Los Angelesbe költözött. Dés András emellett játszott a popos Jazz+Azban, a népzenét az elektronikával ötvöző Mitsoura-ban, valamint a két kiváló népdalénekesnő, Palya Bea és Szalóki Ági több formációjában. Jelenleg Kaltenecker Zsolt, Winand Gábor, Lukács Miklós és Lantos Zoltán együtteseinek a tagja.
JBSz
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd: A magyar jazz története, Budapest, Kossuth Kiadó, 2014, p. 274-275.
Kapcsolat:
<a href="http://andrasdes.com/">http://andrasdes.com/</a>
<a href="https://www.facebook.com/andras.des">https://www.facebook.com/andras.des</a>

Dés András

Az 1996-ban alapított <a href="https://popkulturalis.hu/helyszin-budapest-music-center-bmc-112671" target="_blank" rel="noopener">Budapest Music Center (BMC)</a> nemcsak koncertszervezőként és információs központként működik, hanem saját lemezkiadóval is rendelkezik, ez a BMC Records. A kiadót 1998-ban <a href="https://popkulturalis.hu/szemely-goz-laszlo-7017" target="_blank" rel="noopener">Gőz László</a> alapította, a jelenlegi menedzsere Bognár Tamás.
A független lemezkiadó főként kortárs, klasszikus és jazz műfajok hazai és nemzetközi képviselőivel készít felvételeket. Kiadványainak száma már meghaladta a 300-at, ezek CD-n és digitális formában egyaránt elérhetők.
A kiadó katalógusában megtalálható a legjelentősebb kortárs és klasszikus magyar zeneszerzők munkássága (Liszt, Bartók, Ligeti, Kurtág, Eötvös), olyan kiemelkedő hazai és nemzetközi művészek tolmácsolásában, mint Pierre-Laurent Aimard, Barbara Hannigan, Csalog Gábor, Krausz Adrienne, az Ensemble Modern, a Calder Quartet és a BBC Symphony Orcherstra. A jazzlemezek előadói között ott szerepel Archie Shepp, Chris Potter, Hans Lüdemann, Dave Liebman, Joachim Kühn, Daniel Erdmann, Lionel Loueke és Émile Parisien.
A klasszikus, kortárs- és jazzlemezek Midem-, Jazzman-, Deutsche Schallplatten- és Gramofon-díjai, valamint a hazai és külföldi sajtóban megjelent több ezer méltató kritika jelzi, hogy a BMC jelentős tényezővé vált az európai hanglemezkiadásban. Mi több, a tengerentúlon is jegyzik a magyar kiadót. A neves amerikai szaklap, a The New York City Jazz Record a 2020-as év öt legjobb jazz lemezkiadója közé választotta a BMC Recordsot.
HZ