Video/name

Utolsó Kívánság - Kamondy Ágnes

Utolsó kívánság - Kamondy Ágnes

A klasszikus zenei pallérozottságú, az Orfeo társulatban, majd az abból kinövő ős-Kolindában felbukkant szerző-előadó, Kamondy Ágnes (1953, ének, gitár) a hetvenes-nyolcvanas években különböző kísérleti / alternatív színházakban szerepelt, Jeles Andrással, Forgács Zsuzsával és a Stúdió K.-val dolgozott (Woyzeck), játszott, kisebb szerepekben feltűnt Xantus János, feLugossy László és Tarr Béla filmjeiben. Emellett Másik Jánossal és az Európa Kiadóval muzsikált, később a Trance Balance-ban és a Balkán (Fu)Touristban is megfordult. 1986 és 1991 között pedig ő volt az Orkesztra Luna lelke, mely fennállása alatt egyetlen kazettaanyagot jelentetett meg (Szukadal, 1991). Miközben Kamondy takarított, felszolgált, később az Új Színház stúdiójában éveken át zene- és szövegimprovizációkat tanított.
Legemlékezetesebb színházi munkája – egyben a nyolcvanas évek underground zenéjének méltó emlékműve – az Egyetemi Színpadon 1993. május 23-án bemutatott Dalok Közép-Nirvániából, melyben az URH, az Európa Kiadó, a Balaton, a Trabant, a Sziámi és saját néhai zenekara, az Orkesztra Luna számaiból válogatott össze egy produkcióra valót.
1999 tavaszán az Új Színházban Egy örömlány feljegyzései címmel tartott újabb koncertszerű színházi bemutatót (az experimentális anyag főleg Temesvári Balázs invenciózus habitusára épült), aztán belefáradt az alternatív lét nehézségeibe, kénytelen volt változtatni az életvitelén. Félállásban egy könyvtárban dolgozva kereste a kenyerét, közben énekórákat adott felnőtteknek, aztán szép lassan újra összeállt egy önálló est anyaga – részben új, részben újra gondolt régi dalokkal. A hagyományosabb hangvételű Pest fölött az ég bemutatóját 2019. október 5-én – a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál keretében – az A38 Hajón tartották, olyan muzsikustárssal, mint Darvas Bence (billentyűsök), Keszei Krisztián (gitár), Vajdovich Árpád (bőgő), Gyenge Lajos (dob), Dudás Zsombor (ütőhangszerek), illetve Ádám Rita és Roszik Hella vokál.
JBSz Kapcsolat: <a href="https://www.facebook.com/pestfolottazeg">https://www.facebook.com/pestfolottazeg</a>

Kamondy Ágnes

Gyenge Lajos

Simon Márton

Roszik Hella

Ádám Rita

Darvas Benedek

Vajdovich Árpád

Keszei Krisztián

A nyolcvanas-kilencvenes évek undergroundjából kinövő A38 Hajó 2003-ban nyitotta meg kapuit a Petőfi-híd budai hídfőjénél. Magyarország technikailag egyik legjobban felszerelt koncerthelyszíne és független kulturális központja, amely évente hétszázötven előadóművészeti programot, koncertet szervez. Mindezek mellett hazánk egyik legtermékenyebb, egyik legnagyobb tradíciókkal bíró mozgóképgyártó műhelye, amely évente körülbelül kétszázötven (eddig összesen több mint kétezer) televíziós produkciót készít, valamint helyszínt ad a közszolgálati televízió naponta jelentkező élő magazinműsorának.
Fennállása során eddig több mint tízezer programot, koncertet, kiállítást, színházi előadást szervezett meg és bonyolított le, közel kétezer televíziós műsort, illetve dokumentumfilmet készített és több száz élő televíziós adást bonyolított le. Éves látogatószáma meghaladja a százötvenezer főt, az elmúlt húsz évben több millió látogatót fogadott. Számos elismert külföldi előadó/formáció (pl. az M83, a dEUS, King Krule, Tricky, a Veils, a Vienna Art Orchestra, Anna Calvi és a Gogol Bordello) lépett már fel a helyszínen, ahová azóta is szívesen visszajárnak. A hazai szólóprodukciók és zenekarok számára komoly presztízst jelent egy hajós koncert. A magyar könnyűzene minden műfaja képviselteti magát a nagyterem színpadán, így például az Ivan and the Parazol, a Halott Pénz, a Bagossy Brothers Company, Lajkó Félix, Jónás Vera, Barabás Lőrinc, Péterfy Bori, a Galaxisok és az Analog Balaton.
Az A38 Hajó jelenlegi tulajdonosi köre egykor a Bahia láncot és kiadót működtette. A klub maga egy egykori szovjet-ukrán nehézáru-szállító uszály átalakításával jött létre, amely 1999-ig látott el szállítási feladatokat a Dunán. Nemcsak klubként, hanem kiadóként, szervezőként, kortárs művészeti galériaként, étteremként és filmes képzőhelyként (A38 Akadémia) is működik.
A klub megnyitójára 2003. április 30-án került sor Maceo Parker szaxofonművész koncertjével. Az első évforduló egybeesett az Európai Uniós csatlakozás estéjével, ezt „titkos” Európa Kiadó-fellépésekkel ünnepelték. A dunai árvizek az évek során többször is akadályozták az A38 Hajó zavartalan működését, előfordult, hogy zárva kellett tartania néhány napig, amíg a folyó vízszintje le nem csökkent. 2010-ben az A38 Hajóhoz került a második ütem, a Dereglye. Eredeti funkciójában kiállítóterem volt, aztán kisebb koncerteket tartottak benne, jelenleg pedig már stúdióknak ad otthont, például a Petőfi Rádió is innen sugároz.
2015-ben újabb építészeti fejlesztés zajlott az A38-on. Ekkor készült el a hajó orrterasza fölött a látványos, 33 négyzetméteres panorámastúdió, amely egy modern felszereltségű televíziós stúdió. Innen jelentkeznek be a Petőfi TV műsorvezetői is. 2017-ben Bognár Attilát, az A38 Hajó vezetőjét a Forbes Urban különszáma beválasztotta a 100 legfontosabb közéleti szereplő közé, akik világvárossá tették Budapestet.
2020 nehéz év volt világviszonylatban és a Hajó életében egyaránt. A járványügyi korlátozások miatt hosszú ideig nem lehetett zenei eseményeket rendezni, így az A38-on sok előadó közönség nélkül állt színpadra; a fellépésekből koncertfilmek készültek, amelyeket a Petőfi TV sugárzott. A pandémia alatt a sor került a Tetőterasz átalakítására, és ott immáron koncertfelvételeket is lehet rögzíteni. 2023-ban, az A38 20. évfordulója alkalmából nagyszabású programsorozattal készültek a szervezők, emellett pedig Szirmai Márton rendezett egy közel egyórás dokumentumfilmet a Hajó múltjáról és jelenéről.
BB

A38 Hajó

Utolsó Kívánság - Kamondy Ágnes (2019. 10. 05.)

Kapcsolatok