Video/name

Stica - Kerekes Band

A Ghymeshez hasonlóan szintén táncházas zenekarként kezdte a hazai világzenei színtéren az utóbbi években kétségkívül új színfoltot hozó, önmagát régóta etno funkként definiáló Kerekes Band. Az alapító Fehér Zsombor (furulya) 1993-ban a Szederinda Néptáncegyüttes tagjaként jutott el Síkfőkútra, az Egyszólam együttes népzenei táborába, ahol a szintén táncos Simon Sándorral gyimesi népzenét kezdett játszani. Nem sokra rá erdélyi és palócföldi népdalgyűjtő körutakon jártak, 1995-ben a Ki mit tud?-on pedig az országos döntőig jutottak. Aztán Simon inkább a néptáncnál maradt, Fehér pedig bevette öccsét, Fehér Viktort (ütőgardon), és eleinte kettesben, később kvartetté bővülve tartottak táncházat az egri ifjúsági házban.
Az ezredforduló idején fordultak át banddé, hozták be a moldvai népzenébe a tájidegen hangszereket (kezdetben csak a brácsát, később a gitárt és basszusgitárt), kezdték el vegyíteni a népzenei alapokat funkos, jazzes, rockos és elektronikus elemekkel. Magasról tettek arra, hogy mit illik és mivel, kizárólag azt nézték, miként lehetne még bulisabbá, még döngölősebbé tenni a maguk zenéjét. A nagy áttörést 2006-os Pimasz című albumuk hozta meg számukra, mely rövid időn belül platina lett. Az azt követő Fel a kalappal! pedig aranylemez. Mutatva, hogy az általuk képviselt funkos improvizatív „csűrdöngölőre” a kereslet változatlan idehaza.
JBSz
 
A zenekar weboldala: <a href="https://kerekesband.hu/">https://kerekesband.hu/ </a>
A zenekar Facebook-oldala: https://hu-hu.facebook.com/kerekesband/

Kerekes Band

Fehér Viktor

Csarnó Ákos

Námor Csaba

Sohajda Péter

Kónya Csaba

Furulyás, énekes, a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-kerekes-band-8248">Kerekes Band</a> frontembere.
Ütőgardonos öccsével, Viktorral városi családba születtek, de a revival mozgalomhoz tartozó szülei révén erősek a falusi kötődések. Édesapjuk Berzeviczy-Fehér János fazekas, körtemuzsikakészítő, édesanyjuk viseletkészítő, a Népművészet Mestere, aki a Heves-megyei népviseletek motívumaikból kiindulva ma is hordható, saját kollekciót hozott létre. A nagyszülők a palócföldi párszáz fős zsákfaluban, Fedémesen laktak, a Fehér-testvérek gyerek- és kamaszkorukban hozzájuk jártak ki rendszeresen. 
Ének-zene tagozatos általános iskolába jártak, édesanyjuk hatására a Szederinda néptáncegyüttes táncosai lettek. Zsombor 1993-ban az Egyszólam népzenei táborban a dudás-furulyás Dsupin Pállal találkozva vette kezébe a furulyát. 1995-től pedig Viktorral és más barátokkal – immár Kerekes együttesként – rendszeresen tartottak táncházat az egri Ifjúsági Házban. 
A zenekar az ezredforduló idején formálódott Kerekes Bandé, hozták be a moldvai népzenébe a tájidegen hangszereket (kezdetben csak a brácsát, később a gitárt és basszusgitárt), kezdték vegyíteni a népzenei alapokat funkos, jazzes, rockos és elektronikus elemekkel. Nem foglalkoztak azzal, hogy a hagyományban mit illik és mivel –, kizárólag azt nézték, miként lehetne még erőteljesebb hangzásúvá, még döngölősebbé tenni a maguk zenéjét. Így alakult ki az a funkos improvizatív „csűrdöngölős” stílusuk, amit ők maguk ethno funkként határoztak meg. A Kerekes Band pedig a hazai világzenei színtér egyik legnépszerűbb formációja lett. 2005 táján döntöttek úgy, hogy abbahagyják a táncházakat, és kizárólag a színpadi produkciókra fókuszálnak. 2020-tól pedig már a band szót is elhagyták, azóta egyszerűen úgy hívják őket: Kerekes.
JBSz

Fehér Zsombor

A nyolcvanas-kilencvenes évek undergroundjából kinövő A38 Hajó 2003-ban nyitotta meg kapuit a Petőfi-híd budai hídfőjénél. Magyarország technikailag egyik legjobban felszerelt koncerthelyszíne és független kulturális központja, amely évente hétszázötven előadóművészeti programot, koncertet szervez. Mindezek mellett hazánk egyik legtermékenyebb, egyik legnagyobb tradíciókkal bíró mozgóképgyártó műhelye, amely évente körülbelül kétszázötven (eddig összesen több mint kétezer) televíziós produkciót készít, valamint helyszínt ad a közszolgálati televízió naponta jelentkező élő magazinműsorának.
Fennállása során eddig több mint tízezer programot, koncertet, kiállítást, színházi előadást szervezett meg és bonyolított le, közel kétezer televíziós műsort, illetve dokumentumfilmet készített és több száz élő televíziós adást bonyolított le. Éves látogatószáma meghaladja a százötvenezer főt, az elmúlt húsz évben több millió látogatót fogadott. Számos elismert külföldi előadó/formáció (pl. az M83, a dEUS, King Krule, Tricky, a Veils, a Vienna Art Orchestra, Anna Calvi és a Gogol Bordello) lépett már fel a helyszínen, ahová azóta is szívesen visszajárnak. A hazai szólóprodukciók és zenekarok számára komoly presztízst jelent egy hajós koncert. A magyar könnyűzene minden műfaja képviselteti magát a nagyterem színpadán, így például az Ivan and the Parazol, a Halott Pénz, a Bagossy Brothers Company, Lajkó Félix, Jónás Vera, Barabás Lőrinc, Péterfy Bori, a Galaxisok és az Analog Balaton.
Az A38 Hajó jelenlegi tulajdonosi köre egykor a Bahia láncot és kiadót működtette. A klub maga egy egykori szovjet-ukrán nehézáru-szállító uszály átalakításával jött létre, amely 1999-ig látott el szállítási feladatokat a Dunán. Nemcsak klubként, hanem kiadóként, szervezőként, kortárs művészeti galériaként, étteremként és filmes képzőhelyként (A38 Akadémia) is működik.
A klub megnyitójára 2003. április 30-án került sor Maceo Parker szaxofonművész koncertjével. Az első évforduló egybeesett az Európai Uniós csatlakozás estéjével, ezt „titkos” Európa Kiadó-fellépésekkel ünnepelték. A dunai árvizek az évek során többször is akadályozták az A38 Hajó zavartalan működését, előfordult, hogy zárva kellett tartania néhány napig, amíg a folyó vízszintje le nem csökkent. 2010-ben az A38 Hajóhoz került a második ütem, a Dereglye. Eredeti funkciójában kiállítóterem volt, aztán kisebb koncerteket tartottak benne, jelenleg pedig már stúdióknak ad otthont, például a Petőfi Rádió is innen sugároz.
2015-ben újabb építészeti fejlesztés zajlott az A38-on. Ekkor készült el a hajó orrterasza fölött a látványos, 33 négyzetméteres panorámastúdió, amely egy modern felszereltségű televíziós stúdió. Innen jelentkeznek be a Petőfi TV műsorvezetői is. 2017-ben Bognár Attilát, az A38 Hajó vezetőjét a Forbes Urban különszáma beválasztotta a 100 legfontosabb közéleti szereplő közé, akik világvárossá tették Budapestet.
2020 nehéz év volt világviszonylatban és a Hajó életében egyaránt. A járványügyi korlátozások miatt hosszú ideig nem lehetett zenei eseményeket rendezni, így az A38-on sok előadó közönség nélkül állt színpadra; a fellépésekből koncertfilmek készültek, amelyeket a Petőfi TV sugárzott. A pandémia alatt a sor került a Tetőterasz átalakítására, és ott immáron koncertfelvételeket is lehet rögzíteni. 2023-ban, az A38 20. évfordulója alkalmából nagyszabású programsorozattal készültek a szervezők, emellett pedig Szirmai Márton rendezett egy közel egyórás dokumentumfilmet a Hajó múltjáról és jelenéről.
BB

Stica - Kerekes Band (2019. 10. 25.)

Kapcsolatok