Video/name

Mr. Kozlov - Másfél

Az 1990-es években a rock és a partizenék találkozásában úttörő szerepet játszó Másfél 1989-ben a Kandó kollégiumi pincéjében alakult. Néhány tagcsere után 1991-re jött létre az a kvartett – Lukács Levente (1970, szaxofon), Barnabás (Bácsi Attila, 1968, gitár), Hegedüs János „Seki” (1968, basszusgitár), Kalocsai Tamás (1970, dob), melynek rendkívül öntörvényű, kompromisszummentes instrumentális muzsikája egészen új színt hozott a budapesti koncertéletbe. Valahol félúton jártak a jazzrock, a progresszív rock és a modern tánczene között, helyenként határozott acidos bukéval. Legfontosabb jellegzetességük, hogy a szaxofon, a gitár, a basszus, a dob náluk egyszerre volt ritmus- és szolisztikus hangszer, kalandozó és alapot adó.
A Másfél léte, fejlődése, haladási sebessége eléggé sajátos, és időnként véletlenszerű. Maga a név is a pillanat hevében született: második koncertjükre készültek, még nem volt nevük, egyikük javasolta, legyen Másfél, aztán úgy is maradt. A fantáziadús számcímek – Menetmetsző, Jelzőbárány, Skarlát etűd, Kínai nátha – általában szintén a pillanatnyi hangulatot tükrözik.
A kiadók többsége a kilencvenes években nyilván azért idegenkedett tőlük, mert a Másfél a kezdetek óta instrumentális zenét játszott. Sosem zárták ki egy énekes csatlakozásának lehetőségét, de nem is erőltették. És lám, 2005-ben a moszkvai Deti Picasso örmény származású énekesnője, Gaja Arutjunján előbb koncerteken ugrott be hozzájuk egy-két számra, majd az új korongon (En Garde, 2005) már szerepelt.
De ne szaladjunk ennyire előre: a Másfél a kilencvenes évek közepére az egyik legizgalmasabb fővárosi rockzenekarrá nőtte ki magát, különösen kvadrókoncertjei mentek élményszámba. Aztán 1996-ban csatlakozott hozzájuk Lukács Levente unokatestvére, Salamon Eszter (1971, cselló), aki nemcsak játékával, de extravagáns megjelenésével is nagyban hozzájárult a zenekar további emelkedéséhez. Salamon először a harmadik Másfél-korongon (Viperagarzon, 1996) játszott velük, eleinte csak a lassabb folyású dalokba szállt be, később már a sűrűjébe is – egészen 2002-es kilépéséig.
A Másfél megszólalásának karakterét az időnkénti tagcserék persze befolyásolták – Kalocsai Tamást 1999-ben Ujj Zoltán (1973, dob), „Sekit” 2002-ben Sabák Péter (1977, basszusgitár), Barnabást 2009-ben Karen Arutjunján (gitár) váltotta fel –, egyes vonások felerősödtek, mások elhalványultak, de az alap, az egyéni ízű lüktetés, a szinte hipnotikus ismétlődések és a váratlan váltások rendszere nem változott. Még ha tény, a kétezres években érezhetően ők is a popularitás felé mozdultak el, sokat szelídültek, egyre több elektronikát és modern tánczenei elemet (drum &amp; bass, jungle, dub) engedtek beszűrődni dalaikba, így azok a partiközönség számára is könnyedebbek, táncolhatóbbak lettek.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 448–450.
<a href="https://www.facebook.com/masfel.hu/">https://www.facebook.com/masfel.hu/</a>

Másfél

Karen Arutyunyan

Lukács Levente

Ujj Zoltán

Bácsi Attila "Barnabás"

Sabák Péter

A nyolcvanas-kilencvenes évek undergroundjából kinövő A38 Hajó 2003-ban nyitotta meg kapuit a Petőfi-híd budai hídfőjénél. Magyarország technikailag egyik legjobban felszerelt koncerthelyszíne és független kulturális központja, amely évente hétszázötven előadóművészeti programot, koncertet szervez. Mindezek mellett hazánk egyik legtermékenyebb, egyik legnagyobb tradíciókkal bíró mozgóképgyártó műhelye, amely évente körülbelül kétszázötven (eddig összesen több mint kétezer) televíziós produkciót készít, valamint helyszínt ad a közszolgálati televízió naponta jelentkező élő magazinműsorának.
Fennállása során eddig több mint tízezer programot, koncertet, kiállítást, színházi előadást szervezett meg és bonyolított le, közel kétezer televíziós műsort, illetve dokumentumfilmet készített és több száz élő televíziós adást bonyolított le. Éves látogatószáma meghaladja a százötvenezer főt, az elmúlt húsz évben több millió látogatót fogadott. Számos elismert külföldi előadó/formáció (pl. az M83, a dEUS, King Krule, Tricky, a Veils, a Vienna Art Orchestra, Anna Calvi és a Gogol Bordello) lépett már fel a helyszínen, ahová azóta is szívesen visszajárnak. A hazai szólóprodukciók és zenekarok számára komoly presztízst jelent egy hajós koncert. A magyar könnyűzene minden műfaja képviselteti magát a nagyterem színpadán, így például az Ivan and the Parazol, a Halott Pénz, a Bagossy Brothers Company, Lajkó Félix, Jónás Vera, Barabás Lőrinc, Péterfy Bori, a Galaxisok és az Analog Balaton.
Az A38 Hajó jelenlegi tulajdonosi köre egykor a Bahia láncot és kiadót működtette. A klub maga egy egykori szovjet-ukrán nehézáru-szállító uszály átalakításával jött létre, amely 1999-ig látott el szállítási feladatokat a Dunán. Nemcsak klubként, hanem kiadóként, szervezőként, kortárs művészeti galériaként, étteremként és filmes képzőhelyként (A38 Akadémia) is működik.
A klub megnyitójára 2003. április 30-án került sor Maceo Parker szaxofonművész koncertjével. Az első évforduló egybeesett az Európai Uniós csatlakozás estéjével, ezt „titkos” Európa Kiadó-fellépésekkel ünnepelték. A dunai árvizek az évek során többször is akadályozták az A38 Hajó zavartalan működését, előfordult, hogy zárva kellett tartania néhány napig, amíg a folyó vízszintje le nem csökkent. 2010-ben az A38 Hajóhoz került a második ütem, a Dereglye. Eredeti funkciójában kiállítóterem volt, aztán kisebb koncerteket tartottak benne, jelenleg pedig már stúdióknak ad otthont, például a Petőfi Rádió is innen sugároz.
2015-ben újabb építészeti fejlesztés zajlott az A38-on. Ekkor készült el a hajó orrterasza fölött a látványos, 33 négyzetméteres panorámastúdió, amely egy modern felszereltségű televíziós stúdió. Innen jelentkeznek be a Petőfi TV műsorvezetői is. 2017-ben Bognár Attilát, az A38 Hajó vezetőjét a Forbes Urban különszáma beválasztotta a 100 legfontosabb közéleti szereplő közé, akik világvárossá tették Budapestet.
2020 nehéz év volt világviszonylatban és a Hajó életében egyaránt. A járványügyi korlátozások miatt hosszú ideig nem lehetett zenei eseményeket rendezni, így az A38-on sok előadó közönség nélkül állt színpadra; a fellépésekből koncertfilmek készültek, amelyeket a Petőfi TV sugárzott. A pandémia alatt a sor került a Tetőterasz átalakítására, és ott immáron koncertfelvételeket is lehet rögzíteni. 2023-ban, az A38 20. évfordulója alkalmából nagyszabású programsorozattal készültek a szervezők, emellett pedig Szirmai Márton rendezett egy közel egyórás dokumentumfilmet a Hajó múltjáról és jelenéről.
BB

Mr. Kozlov - Másfél (2012. 09. 14.)

Kapcsolatok