Video/name

Miért kell a szó? - Ladánybene 27

A karibi zenei világ már az újhullámos zenekarokra is nagy hatással volt, de nálunk a modernizált ska stílus meghonosításával csak néhány zenekar (Fórum: Csak az a biztos, ha tele a has, GM49: Kötöde) próbálkozott. Majd jöttek azok a zeneileg egészen korrekt skazenekarok, melyek a pozitív üzenet helyett esetenként kifejezetten rasszista szövegeket énekeltek. Mint például a Flúgos Futam (ebből lett az Egészséges Fejbőr), a Fals (arab- és románellenes dalokkal) vagy a Vanek vezette Skanzelizé. A rasszista vonulat mellett persze ott működtek azok a vidéki formációk is, amelyek a stílus potizív üzenetét vitték, mint például a szegedi Boldog Idő, a miskolci Kabinet Rt. vagy a győri LK-Beat.
Aztán az 1980-as évek közepén érkezett a Ladánybene 27, mely csaknem egy évtizedig egyedüli reprezentánsa volt a jamaicai reggae-nek és társstílusainak, főleg a dubnak és dancehallnak. A kilencvenes évek második felétől viszont az underground részeként rendkívül nagy érdeklődés kezdett el mutatkozni előbb a ska-punk, majd a tradicionális ska zenék iránt.
Az eredetileg ska zenét játszó Ladánybene 27-et 1985-ben a kunbaracsi építőtáborban alapították különböző budapesti amatőr zenekarokból érkezett középiskolások, akiknek brahis neve onnan ered, hogy a tábort telefonon csak a Ladánybene 27-es körzetszámon lehetett felhívni. A zenekar első formációja nem volt hosszú életű, számos tagcsere következett, és bár az évtized végén folyamatosan koncerteztek, csak az 1990-es AORTÁ-n való jó szereplés eredményeként vehették fel bemutatkozó nagylemezüket (Reggae, 1991). Időközben stílusuk is változott, szinte kizárólag a reggae különböző korszakaiból és alfajaiból állt repertoárjuk. Csaknem kialakult az a felállás – Bodnár Tibor (gitár), Bokó Zoltán (billentyűsök), Hertelendi „Rasta” István (basszusgitár), László M. Miksa (ének), Pálinkás Levente (konga, ritmus hangszerek), Árokszállási Tamás (dob) –, amely a kilencvenes években a hazai zenei élet egyik legfigyelemreméltóbb csapata volt.
A slágerek sora a Rastafari-val indult, majd sorra következtek a továbbiak (Új ska, Ébredj, Van még a világon, Szedegetem, Látlak Afrika, Megyünk tovább). A zenekar tagjai 1995-ben elutaztak Jamaikába, ahol videóklipet és útifilmet is készítettek. Ezekkel előbb a nemzetközi sikert is aratott Van még hely a világon című albumukat népszerűsítették, majd példaképük előtt hódoltak (Bob Marley emlékére, 1996), illetve a jamaikai zenei tradíciókat idézték fel (Pozitív, 1996). Ekkor a zenekart már nemzetközileg is jegyezték, meghívást kaptak a Sunfest és Sunsplash fesztiválokra, itthon együtt léphettek fel a Wailers-szel, Pato Bantonnal vagy Chaka Demus &amp; Pleirs-szel. 1998-ban ismét egy nagy slágerrel (Kell egy ház) és egy azonos című albummal lendítettek karrierjükön, mivel a dal több külföldi válogatásra is felkerült.
A Ladánybene 27 kétségkívül ekkoriban ért el a csúcsra, létrehozta és üzemeltette az első pesti reggae klubot (Trenchtown Reggae Party), illetve a legnagyobb hazai reggae ünnepet (Reggae Camp). Az új évezredben érezhetően visszavett a korábbi tempóból, de a mai napig rendszeresen koncertezik, lép fel fesztiválokon és jelentet meg újabb lemezeket. Mert ahogy mondani szokták: a „lényeg a reggae pozitív üzenete, a tisztelet, a szeretet és a béke!” És hát mindenekelőtt nekik köszönhető, hogy az új évezredben olyannyira megélénkült a vidéki és a budapesti ska szcéna.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 416–417.
 
<a href="https://www.facebook.com/Ladanybene27/">https://www.facebook.com/Ladanybene27/</a>
<a href="https://lb27.hu/">https://lb27.hu/</a>

Ladánybene 27

Bokó Zoltán

László M. Miksa

Mr. Roul No

Bodnár Tibor

Hascu Bratosin

Hertelendi "Rasta" István

Kálmán András

Krecsmáry Zsolt

A nyolcvanas-kilencvenes évek undergroundjából kinövő A38 Hajó 2003-ban nyitotta meg kapuit a Petőfi-híd budai hídfőjénél. Magyarország technikailag egyik legjobban felszerelt koncerthelyszíne és független kulturális központja, amely évente hétszázötven előadóművészeti programot, koncertet szervez. Mindezek mellett hazánk egyik legtermékenyebb, egyik legnagyobb tradíciókkal bíró mozgóképgyártó műhelye, amely évente körülbelül kétszázötven (eddig összesen több mint kétezer) televíziós produkciót készít, valamint helyszínt ad a közszolgálati televízió naponta jelentkező élő magazinműsorának.
Fennállása során eddig több mint tízezer programot, koncertet, kiállítást, színházi előadást szervezett meg és bonyolított le, közel kétezer televíziós műsort, illetve dokumentumfilmet készített és több száz élő televíziós adást bonyolított le. Éves látogatószáma meghaladja a százötvenezer főt, az elmúlt húsz évben több millió látogatót fogadott. Számos elismert külföldi előadó/formáció (pl. az M83, a dEUS, King Krule, Tricky, a Veils, a Vienna Art Orchestra, Anna Calvi és a Gogol Bordello) lépett már fel a helyszínen, ahová azóta is szívesen visszajárnak. A hazai szólóprodukciók és zenekarok számára komoly presztízst jelent egy hajós koncert. A magyar könnyűzene minden műfaja képviselteti magát a nagyterem színpadán, így például az Ivan and the Parazol, a Halott Pénz, a Bagossy Brothers Company, Lajkó Félix, Jónás Vera, Barabás Lőrinc, Péterfy Bori, a Galaxisok és az Analog Balaton.
Az A38 Hajó jelenlegi tulajdonosi köre egykor a Bahia láncot és kiadót működtette. A klub maga egy egykori szovjet-ukrán nehézáru-szállító uszály átalakításával jött létre, amely 1999-ig látott el szállítási feladatokat a Dunán. Nemcsak klubként, hanem kiadóként, szervezőként, kortárs művészeti galériaként, étteremként és filmes képzőhelyként (A38 Akadémia) is működik.
A klub megnyitójára 2003. április 30-án került sor Maceo Parker szaxofonművész koncertjével. Az első évforduló egybeesett az Európai Uniós csatlakozás estéjével, ezt „titkos” Európa Kiadó-fellépésekkel ünnepelték. A dunai árvizek az évek során többször is akadályozták az A38 Hajó zavartalan működését, előfordult, hogy zárva kellett tartania néhány napig, amíg a folyó vízszintje le nem csökkent. 2010-ben az A38 Hajóhoz került a második ütem, a Dereglye. Eredeti funkciójában kiállítóterem volt, aztán kisebb koncerteket tartottak benne, jelenleg pedig már stúdióknak ad otthont, például a Petőfi Rádió is innen sugároz.
2015-ben újabb építészeti fejlesztés zajlott az A38-on. Ekkor készült el a hajó orrterasza fölött a látványos, 33 négyzetméteres panorámastúdió, amely egy modern felszereltségű televíziós stúdió. Innen jelentkeznek be a Petőfi TV műsorvezetői is. 2017-ben Bognár Attilát, az A38 Hajó vezetőjét a Forbes Urban különszáma beválasztotta a 100 legfontosabb közéleti szereplő közé, akik világvárossá tették Budapestet.
2020 nehéz év volt világviszonylatban és a Hajó életében egyaránt. A járványügyi korlátozások miatt hosszú ideig nem lehetett zenei eseményeket rendezni, így az A38-on sok előadó közönség nélkül állt színpadra; a fellépésekből koncertfilmek készültek, amelyeket a Petőfi TV sugárzott. A pandémia alatt a sor került a Tetőterasz átalakítására, és ott immáron koncertfelvételeket is lehet rögzíteni. 2023-ban, az A38 20. évfordulója alkalmából nagyszabású programsorozattal készültek a szervezők, emellett pedig Szirmai Márton rendezett egy közel egyórás dokumentumfilmet a Hajó múltjáról és jelenéről.
BB

A38 Hajó

Miért kell a szó? - Ladánybene 27 (2013. 10. 26.)

Kapcsolatok