Video/name

Lassú utca - Grencsó Kollektíva

Dresch Mihály egykori társa, Grencsó István (1956, Nyíregyháza) inkább az avantgárd irányába mozdult tovább, és lett annak hazai meghatározó egyénisége, műhelyteremtő figurája.
Erőteljesen egyéni stílusa először az 1979-ben alakult szombathelyi Masina Jazz Csoportban mutatkozott meg, majd Budapestre költözése után Dresch Mihállyal zenélt. 1985-ben alapította meg a változó összetételű, ma is aktív Grencsó Kollektívát. Emellett a kortárs/etno Makám, a kortárs/rock Kampec Dolores tagja, illetve a kísérleti jazzt és hiphop ritmusokat ötvöző Dubcity Fanatikz egyik kulcsfigurája volt. A triótól a big bandig mindenféle formációval koncertezett és készített felvételeket, zenei világában sajátosan keverednek a jazz, az etno, a pop, a rock, sőt régi magyar tánczenei elemek. Jószerivel sosem tudni, mivel rukkol elő legközelebb. Nemcsak a stílusok, de a különböző zenei korszakok között is meglepő könnyedséggel és magabiztossággal vándorol: egykor a kortárs avantgárd jazz irányából indult, a kilencvenes évek végén a századelő jazz-, illetve a negyvenes–ötvenes évek filmvilágát idézte meg, később a legfrissebb popzenékhez nyúlt, ezzel megmutatva a jövő jazzének egyik lehetséges irányát.
Nemcsak a zenei szövet, de az azt megszólaltató formáció is állandóan más és más. A nevének megfelelően valóban közösséget jelentő Grencsó Kollektívában eleinte kényszerű volt az állandó váltás, később már tudatosan cserélte a muzsikustársakat. Ahogy Grencsó fogalmazta, ezek a kívülről érkező és részben beépülő ötletek, impulzusok tartják elevenen az egészet. A rajongók és tisztelők persze nem mindig tudják kalandozásait követni, de idővel azért a helyükre kerülnek az albumok.
Grencsó István: „Mindenhol ugyanazt játszom, csak mindig az aktuális környezet adja meg annak végső formáját. De nemcsak a zenei szövet, hanem az azt megszólaltató formáció is állandóan más és más. A Grencsó Kollektívában eleinte kényszerű volt az állandó váltás, folyamatosan cserélődtek a muzsikustársak, de ma már tudatosan törekszem erre. Nagyon jó ez a folyamatos mozgás, hogy a Kollektíva hol kibővül, hol beszűkül. De mindig van egy stabil mag – Benkő Róbert bőgő, Jeszenszky György dob –, nagyon jól érezzük egymást, és körénk időről időre mindenféle zenészek csoportosulnak. Így állandóan van frissülés, ez a változás nem engedi megsavanyodni, megposhadni a zenét. Ezek a kívülről érkező és részben beépülő ötletek, impulzusok elevenen tartják az egészet.”
JBSz
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd: A magyar jazz története, Budapest, Kossuth Kiadó, 2014, p. 246–247.
 
Kapcsolat:
<a href="http://www.grencso.hu/">http://www.grencso.hu/</a>

Grencsó István

Dresch Mihály egykori társa, Grencsó István (1956, Nyíregyháza) inkább az avantgárd irányába mozdult tovább, és lett annak hazai meghatározó egyénisége, műhelyteremtő figurája.
Erőteljesen egyéni stílusa először az 1979-ben alakult szombathelyi Masina Jazz Csoportban mutatkozott meg, majd Budapestre költözése után Dresch Mihállyal zenélt. 1985-ben alapította meg a változó összetételű, ma is aktív Grencsó Kollektívát. Emellett a kortárs/etno Makám, a kortárs/rock Kampec Dolores tagja, illetve a kísérleti jazzt és hiphop ritmusokat ötvöző Dubcity Fanatikz egyik kulcsfigurája volt. A triótól a big bandig mindenféle formációval koncertezett és készített felvételeket, zenei világában sajátosan keverednek a jazz, az etno, a pop, a rock, sőt régi magyar tánczenei elemek. Jószerivel sosem tudni, mivel rukkol elő legközelebb. Nemcsak a stílusok, de a különböző zenei korszakok között is meglepő könnyedséggel és magabiztossággal vándorol: egykor a kortárs avantgárd jazz irányából indult, a kilencvenes évek végén a századelő jazz-, illetve a negyvenes–ötvenes évek filmvilágát idézte meg, később a legfrissebb popzenékhez nyúlt, ezzel megmutatva a jövő jazzének egyik lehetséges irányát.
Nemcsak a zenei szövet, de az azt megszólaltató formáció is állandóan más és más. A nevének megfelelően valóban közösséget jelentő Grencsó Kollektívában eleinte kényszerű volt az állandó váltás, később már tudatosan cserélte a muzsikustársakat. Ahogy Grencsó fogalmazta, ezek a kívülről érkező és részben beépülő ötletek, impulzusok tartják elevenen az egészet. A rajongók és tisztelők persze nem mindig tudják kalandozásait követni, de idővel azért a helyükre kerülnek az albumok.
Grencsó István: „Mindenhol ugyanazt játszom, csak mindig az aktuális környezet adja meg annak végső formáját. De nemcsak a zenei szövet, hanem az azt megszólaltató formáció is állandóan más és más. A Grencsó Kollektívában eleinte kényszerű volt az állandó váltás, folyamatosan cserélődtek a muzsikustársak, de ma már tudatosan törekszem erre. Nagyon jó ez a folyamatos mozgás, hogy a Kollektíva hol kibővül, hol beszűkül. De mindig van egy stabil mag – Benkő Róbert bőgő, Jeszenszky György dob –, nagyon jól érezzük egymást, és körénk időről időre mindenféle zenészek csoportosulnak. Így állandóan van frissülés, ez a változás nem engedi megsavanyodni, megposhadni a zenét. Ezek a kívülről érkező és részben beépülő ötletek, impulzusok elevenen tartják az egészet.”
JBSz
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd: A magyar jazz története, Budapest, Kossuth Kiadó, 2014, p. 246–247.
 
Kapcsolat:
<a href="http://www.grencso.hu/">http://www.grencso.hu/</a>

Grencsó Kollektíva

Trombitás, zeneszerző, zenekarvezető. A többség a Barabás Lőrinc Eklektric-ből imseri, annak 2010-es megszűnése óta főként szólóban (Barabási Lőrinc Live Act) és fúziós jazzcombójával (Barabás Lőrinc Quartet) koncertezik. Hangszeres előadóként rendszeresen lépett fel olyan Dj-kkel, mint Dermot, Suhaid, Palotai és Cadik.
A zene szeretetét a családból hozta (anyai nagymamája ének-földrajz tanár volt, képzőművész édesapja zongorázott, édesanyja csellózott, de egyikük sem hivatásszerűen), és mivel egy kézzel született, olyan hangszert kellett választania, amit így is teljes értékűen meg tud szólaltatni. Így esett a választása a trombitára, amit amúgy rengeteg zenei stílusban használnak, a popzenétől a jazzen át a klasszikusokig. 
Tizenkét éves korától a budapesti Szabolcsi Bence Zeneiskola fúvós tanszakán tanult klasszikus trombitálást, de már akkor is kipróbálta magát más stílusokban. Diáktársaival Füstölgő Ventilek néven alapított zenekart, és huszadik század eleji ragtime, boogie-woogie és klasszikus jazzdarabokat hangszerelt át a három trombita, harsona, dob felállású formációra. 1999 és 2001 között a Kőbányai Zenei Stúdió növendéke lett, majd felvették a Liszt Ferenc Zeneakadémia jazztanszékére, ahol Fekete-Kovács Kornél tanítványaként 2006 májusában végzett.
Egyetemi évei alatt több zenekarral koncertezett, rendszeresen hívták különböző latinos, funkys és popos együttesekbe, többek között az <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-irie-maffia-4219">Irie Maffiá</a>ba (melynek 2005 és 2009 között volt tagja), a Soulwhatba (mellyel Ausztráliába is eljutott), az Uptown Felazba és a Brownfieldbe. Bekerült az underground hiphop Gimmeshot kollektíva kultiplexes bulijaira, melyek során nemcsak erős impulzusokat kapott, de több, később meghatározó társával – így DJ Dermottal (scratch, sampler, harsona) és a ghánai-magyar énekes <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-sena-dagadu-47609">Senáv</a>al – is megismerkedett. Majd 2005 novemberében megalapította saját zenekarát, melynek élén már a maga zenéjét játszhatta.
A 2010-ig létező <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-barabas-lorinc-eklektric-23314">Barabás Lőrinc Eklektric</a> zenei világa teljességgel új színt vitt a budapesti zenei életbe. A legmeghatározóbb pillérek az underground hiphop, a Davis/Truffaz-féle elektronikus alapú jazz és azok az egyszerű, szinte fülbemászó popdallamok, amiket akár a kádban ülve is lehet dúdolni. Ehhez jönnek még az alkalmi reggae-s, dubos kalandozások, kísérleti zenei kikacsintások. Ráadásul mindezek természetesen, izzadtságmentesen keveredtek a trombitás-zeneszerző dalaiban. 
A Barabás Lőrinc Eklektric formációval párhuzamosan Barabás Lőrinc 2007 és 2010 között <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-random-szerda-58449">Random Szerda</a> néven vezetett heti improvizatív klubestet Budapesten, ahol hétről hétre változó felállásban szabadzenélős esteket tartottak. (Lámpás Klub, A38, Take Five). Ezekből az estekből 2008-ban egy válogatás lemezt adott ki Small Talk címmel. (Mígnem a jammelés hagyományain alapuló sorozat 2019 októberében újraindult a Budapest Jazz Clubban.)
Aztán Barabás Lőrinc irányt váltott, az elektronikus zene felé fordult, 2011-ben részt vett a SAE Institute Electronic Music Production Course nevű képzésén New Yorkban, hazaérve rendre szólóban játszott (<a href="https://popkulturalis.hu/eloado-barabas-lorinc-live-act-23315">Barabás Lőrinc Live Act</a>). 2015-ben pedig megalapította fúziós, popjazzes <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-barabas-lorinc-quartet-23316">Barabás Lőrinc Quartet</a>-t, mellyen azóta számtalan albumot jelentetett meg.
JBSz Kapcsolat:
<a href="http://www.barabaslorinc.com">www.barabaslorinc.com</a>
<a href="https://www.facebook.com/search/top?q=barab%C3%A1s%20l%C5%91rinc">https://www.facebook.com/barabaslorincofficial</a>

Barabás Lőrinc

Lewis Jordan

Miklós Szilveszter

Benkő Róbert

Ajtai Péter

Pozsár Máté

Iszlai Renáta

A nyolcvanas-kilencvenes évek undergroundjából kinövő A38 Hajó 2003-ban nyitotta meg kapuit a Petőfi-híd budai hídfőjénél. Magyarország technikailag egyik legjobban felszerelt koncerthelyszíne és független kulturális központja, amely évente hétszázötven előadóművészeti programot, koncertet szervez. Mindezek mellett hazánk egyik legtermékenyebb, egyik legnagyobb tradíciókkal bíró mozgóképgyártó műhelye, amely évente körülbelül kétszázötven (eddig összesen több mint kétezer) televíziós produkciót készít, valamint helyszínt ad a közszolgálati televízió naponta jelentkező élő magazinműsorának.
Fennállása során eddig több mint tízezer programot, koncertet, kiállítást, színházi előadást szervezett meg és bonyolított le, közel kétezer televíziós műsort, illetve dokumentumfilmet készített és több száz élő televíziós adást bonyolított le. Éves látogatószáma meghaladja a százötvenezer főt, az elmúlt húsz évben több millió látogatót fogadott. Számos elismert külföldi előadó/formáció (pl. az M83, a dEUS, King Krule, Tricky, a Veils, a Vienna Art Orchestra, Anna Calvi és a Gogol Bordello) lépett már fel a helyszínen, ahová azóta is szívesen visszajárnak. A hazai szólóprodukciók és zenekarok számára komoly presztízst jelent egy hajós koncert. A magyar könnyűzene minden műfaja képviselteti magát a nagyterem színpadán, így például az Ivan and the Parazol, a Halott Pénz, a Bagossy Brothers Company, Lajkó Félix, Jónás Vera, Barabás Lőrinc, Péterfy Bori, a Galaxisok és az Analog Balaton.
Az A38 Hajó jelenlegi tulajdonosi köre egykor a Bahia láncot és kiadót működtette. A klub maga egy egykori szovjet-ukrán nehézáru-szállító uszály átalakításával jött létre, amely 1999-ig látott el szállítási feladatokat a Dunán. Nemcsak klubként, hanem kiadóként, szervezőként, kortárs művészeti galériaként, étteremként és filmes képzőhelyként (A38 Akadémia) is működik.
A klub megnyitójára 2003. április 30-án került sor Maceo Parker szaxofonművész koncertjével. Az első évforduló egybeesett az Európai Uniós csatlakozás estéjével, ezt „titkos” Európa Kiadó-fellépésekkel ünnepelték. A dunai árvizek az évek során többször is akadályozták az A38 Hajó zavartalan működését, előfordult, hogy zárva kellett tartania néhány napig, amíg a folyó vízszintje le nem csökkent. 2010-ben az A38 Hajóhoz került a második ütem, a Dereglye. Eredeti funkciójában kiállítóterem volt, aztán kisebb koncerteket tartottak benne, jelenleg pedig már stúdióknak ad otthont, például a Petőfi Rádió is innen sugároz.
2015-ben újabb építészeti fejlesztés zajlott az A38-on. Ekkor készült el a hajó orrterasza fölött a látványos, 33 négyzetméteres panorámastúdió, amely egy modern felszereltségű televíziós stúdió. Innen jelentkeznek be a Petőfi TV műsorvezetői is. 2017-ben Bognár Attilát, az A38 Hajó vezetőjét a Forbes Urban különszáma beválasztotta a 100 legfontosabb közéleti szereplő közé, akik világvárossá tették Budapestet.
2020 nehéz év volt világviszonylatban és a Hajó életében egyaránt. A járványügyi korlátozások miatt hosszú ideig nem lehetett zenei eseményeket rendezni, így az A38-on sok előadó közönség nélkül állt színpadra; a fellépésekből koncertfilmek készültek, amelyeket a Petőfi TV sugárzott. A pandémia alatt a sor került a Tetőterasz átalakítására, és ott immáron koncertfelvételeket is lehet rögzíteni. 2023-ban, az A38 20. évfordulója alkalmából nagyszabású programsorozattal készültek a szervezők, emellett pedig Szirmai Márton rendezett egy közel egyórás dokumentumfilmet a Hajó múltjáról és jelenéről.
BB

Lassú utca - Grencsó Kollektíva (2014. 09. 04.)

Kapcsolatok