Video/name

777 - Deva

A Дeva (Deva) művésznév Takács Dorina (2000) énekesnőt takarja, aki gyerekkorában néptáncolt és kórusban énekelt, középiskolásként az elektronikus zene, a techno és az ambient felé fordult, majd az ELTE-n zenekultúrát és vallástudományt tanult. 2020 tavasza óta adja elő saját – maga által folktronika stílusúnak nevezett – dalait, melyekben ősi népi motívumokat és törzsi rítusokat helyen modern zenei környezetbe. Inspirációs forrásként amúgy alt-Jt, Nils Frahmot, a Wevalt, Four Tetet, a Tame Impalát és Kodály Zoltánt szokta megjelölni.
A fiatal művész – aki 2022-ben az Európai Unió Music Moves Europe-díjának egyik díjazottja volt – 2022-ben jelentette meg bemutatkozó albumát (Csillag), melyről a Recorder kritikusa annyit írt: „Takács Dorina egyszerűen nagyon szépen énekel, gyakran több szólamban, kórusszerűen. […] a korábbi számainak egyértelműbb slágerességét bátran elhagyva itt egész lemezen keresztül épít egy ívet, hatásos, de nem kidekázott dramaturgiával.”
JBSz

Deva

Takács Dorina

Ahoy! Folktronica a fedélzeten // Дeva

Atmoszferikus hangokkal, hipnotikus pulzálással, a magyar népdalok ősi misztikumával és egyedi design-megoldásokkal került elképesztő sebességgel a legexportképesebb hazai előadók közé Takács Dorina, azaz Дeva. Ő maga írja, énekli és hangszereli dalait, amelyeket Spotify-on havonta már több mint húszezren hallgatnak. Szólóprojektje mellett olyan formációkkal lépett már kollaborációra, mint a Samurai Drive. Az A38 Hajón tavaly három alkalommal láthatta őt a közönség, debütkoncertje – még kiadatlan dalokkal – visszanézhető az A38 Vibes YouTube-csatornán. Az Ahoy! a feltörekvő előadókat köszönti a fedélzeten, új interjúsorozatunk első részében a folktronica műfajban alkotó Дevát kérdezzük.

Tavaly három varázslatos dalt ismerhettünk meg tőled (777, Hyacynth és az Unglitched), majd idén kiadtad a Witchcraftot, az albumod előfutárát. Mi az, amit már elárulhatsz a készülő albumról, mikorra várható a megjelenés?

Az album idén ősszel jelenik meg. Egyfajta mese és ima lesz az életről, az életért. Lesz szó szerelemről, annak hiányáról, békéről, diszharmóniáról.

A szerelemről, és annak mágiájáról szóló Witchcraft egy különleges, táncos videóklippel debütált. Hogyan kapcsolódik a dal és a tánc egymáshoz? Milyen szövegből építkeztél?

A tavalyi év nyarán keresett meg Schneider Anna és Ladocsi Andris a videóval kapcsolatban, aminek a koncepciója akkorra már teljesen ki volt dolgozva. Ebből született a nowness-es, Ladocsi Andris-féle verzió. A rövidebb változat, ami a dal videóklipje, pedig Sebastian Thorntonnak és a vágói tehetségének köszönhető. A számot egy székelyföldi népdalszöveg ihlette, majd ennek az atmoszférája köré építettem fel mindent: az énekszólam dallamát, a szintetizátor hangját és a további zenei anyagot is.

Dalaidat rendkívül meghatározzák a szimbólumok: akár a dalszövegben, akár a borítókon. A virágokkal kifejezetten sokat találkozhatunk. Melyik áll hozzád a legközelebb, mit szimbolizál például a zsálya vagy a jácint?

Igen! Imádom a népdalok színes, díszes képi világát. A jácint ibolyakékje a misztika és a legmagasabb idéálok színe, a zsálya pedig a gyógyító erőt és a bennünk rejlő bölcsességet szimbolizálja számomra.

Mesélj a népzenével, törzsi ritmusokkal való kapcsolatodról! Mit tartasz a missziódnak, hogyan merítesz erőt a népzenéből vagy éppen az elektronikából, hogyan illeszted össze a különböző építőköveket?

Már nagyon kicsi korom óta jelen volt a népzene az életemben: néptáncolni jártam, majd az általános iskolai kórusban rengeteg népdalt tanultam. A törzsi zenei- és ritmusvilághoz pedig az utóbbi években kezdtem közelebb kerülni. Úgy gondolom, hogy ezek a dolgok, amik a múltba mélyen visszanyúlnak, sok bölcsességet hordoznak magukban. Ebből mindenkinek könnyű erőt nyernie, csak rájuk kell hangolódni. Az elektronika pedig számomra egy eszköz ahhoz, hogy a népi és törzsi elemeket összefonjam, és azokat az ízlésemhez igazítsam.

Mi a legfontosabb számodra a magyar népzenei örökségből? Hogyan szerettetnéd meg a zeneelméletet vagy éppen a szolmizációt a szolfézstól viszolygó emberekkel, diákokkal?

Rendkívül fontosnak tartom! Közel sem tudnék ilyen hangzásvilágot teremteni, ha nem szolmizálnám le a hangokat, amiket kiénekelek, lepötyögök. Természetesen effajta ismeret nélkül is lehet minőségi zenét csinálni, mint ahogyan szolfézsismeretekkel is lehet “rossz” dalokat írni, de szerintem, annak, aki teljes valójában meg akarja találni magát a zene világában, a szolmizálásra egy elengedhetetlen skillként kell tekintenie. A jövőben szeretnék karvezető lenni és gyerekeket tanítani, szóval már sokat gondolkoztam ezen a témán. Erről egy egész könyvet lehetne írni, de röviden az lenne a megoldás, ha nagyon gyakorlatiasan, játékosan adnánk át ezeket az információkat.

Tavaly, azon ritka alkalmakkor, amikor közönség is a fedélzetre léphetett, te háromszor is játszottál az A38 Hajón: a Fran Palermo, a Žagar, majd a Belau előtt. Mesélj ezekről az estékről!

A Fran Palermós buli az egyik legmeghatározóbb koncertem volt eddig. Talán annyira még nem izgultam színpadon, de annyira büszke még nem is voltam magamra koncert után. A repertoárban szereplő dalok legtöbbjét két hónap alatt raktam össze. A žagaros és belaus koncerteken már kissé feszültebb volt a hangulat a vírus miatt. Jól éreztem magam, de furcsa volt így: az a felhőtlen szeretetérzés hiányzott.

2020 minden zenész számára egy ismeretlen akadályt gördített, de te, mint induló előadó, mondhatjuk, hogy extra hendikeppel indultál? Kik segítenek a pályádon?

A szakmai segítség fontos, de számomra a lelki támogatás még fontosabb ezen az úton. A legnagyobb segítséget a kedvesem nyújtja. Voltak és vannak nehézségek, de vele mindig meg tudom beszélni a szívfájdalmaimat. Mellette persze ott van a családom is, akik mindig sok erővel töltenek fel. Szakmailag pedig Zságer Balázs mellett Süli Andrásnak is nagyon hálás vagyok, akivel a Hangfoglalón keresztül ismerkedtem meg. 

Kik inspirálnak, kik hatnak a zenei világodra?

Nehéz kiemelni egy-egy előadót, de talán a mostani szakaszomban ők lennének azok: Alt-J, Nils Frahm, Kodály.

Mi az álomkoncerted, melyik színpadon szeretnél játszani?

Szeretem a természetközeli helyeket, és ha minden úgy alakul, ezek az álmaim a nyáron meg is fognak valósulni.

Deva interjú, A38 Magazin, 2021

A nyolcvanas-kilencvenes évek undergroundjából kinövő A38 Hajó 2003-ban nyitotta meg kapuit a Petőfi-híd budai hídfőjénél. Magyarország technikailag egyik legjobban felszerelt koncerthelyszíne és független kulturális központja, amely évente hétszázötven előadóművészeti programot, koncertet szervez. Mindezek mellett hazánk egyik legtermékenyebb, egyik legnagyobb tradíciókkal bíró mozgóképgyártó műhelye, amely évente körülbelül kétszázötven (eddig összesen több mint kétezer) televíziós produkciót készít, valamint helyszínt ad a közszolgálati televízió naponta jelentkező élő magazinműsorának.
Fennállása során eddig több mint tízezer programot, koncertet, kiállítást, színházi előadást szervezett meg és bonyolított le, közel kétezer televíziós műsort, illetve dokumentumfilmet készített és több száz élő televíziós adást bonyolított le. Éves látogatószáma meghaladja a százötvenezer főt, az elmúlt húsz évben több millió látogatót fogadott. Számos elismert külföldi előadó/formáció (pl. az M83, a dEUS, King Krule, Tricky, a Veils, a Vienna Art Orchestra, Anna Calvi és a Gogol Bordello) lépett már fel a helyszínen, ahová azóta is szívesen visszajárnak. A hazai szólóprodukciók és zenekarok számára komoly presztízst jelent egy hajós koncert. A magyar könnyűzene minden műfaja képviselteti magát a nagyterem színpadán, így például az Ivan and the Parazol, a Halott Pénz, a Bagossy Brothers Company, Lajkó Félix, Jónás Vera, Barabás Lőrinc, Péterfy Bori, a Galaxisok és az Analog Balaton.
Az A38 Hajó jelenlegi tulajdonosi köre egykor a Bahia láncot és kiadót működtette. A klub maga egy egykori szovjet-ukrán nehézáru-szállító uszály átalakításával jött létre, amely 1999-ig látott el szállítási feladatokat a Dunán. Nemcsak klubként, hanem kiadóként, szervezőként, kortárs művészeti galériaként, étteremként és filmes képzőhelyként (A38 Akadémia) is működik.
A klub megnyitójára 2003. április 30-án került sor Maceo Parker szaxofonművész koncertjével. Az első évforduló egybeesett az Európai Uniós csatlakozás estéjével, ezt „titkos” Európa Kiadó-fellépésekkel ünnepelték. A dunai árvizek az évek során többször is akadályozták az A38 Hajó zavartalan működését, előfordult, hogy zárva kellett tartania néhány napig, amíg a folyó vízszintje le nem csökkent. 2010-ben az A38 Hajóhoz került a második ütem, a Dereglye. Eredeti funkciójában kiállítóterem volt, aztán kisebb koncerteket tartottak benne, jelenleg pedig már stúdióknak ad otthont, például a Petőfi Rádió is innen sugároz.
2015-ben újabb építészeti fejlesztés zajlott az A38-on. Ekkor készült el a hajó orrterasza fölött a látványos, 33 négyzetméteres panorámastúdió, amely egy modern felszereltségű televíziós stúdió. Innen jelentkeznek be a Petőfi TV műsorvezetői is. 2017-ben Bognár Attilát, az A38 Hajó vezetőjét a Forbes Urban különszáma beválasztotta a 100 legfontosabb közéleti szereplő közé, akik világvárossá tették Budapestet.
2020 nehéz év volt világviszonylatban és a Hajó életében egyaránt. A járványügyi korlátozások miatt hosszú ideig nem lehetett zenei eseményeket rendezni, így az A38-on sok előadó közönség nélkül állt színpadra; a fellépésekből koncertfilmek készültek, amelyeket a Petőfi TV sugárzott. A pandémia alatt a sor került a Tetőterasz átalakítására, és ott immáron koncertfelvételeket is lehet rögzíteni. 2023-ban, az A38 20. évfordulója alkalmából nagyszabású programsorozattal készültek a szervezők, emellett pedig Szirmai Márton rendezett egy közel egyórás dokumentumfilmet a Hajó múltjáról és jelenéről.
BB

777 - Deva (2020. 02. 07.)

Kapcsolatok

777 - Deva

Deva

Takács Dorina

Deva interjú, A38 Magazin, 2021

A38 Hajó