Person/name

Kiss Endre (gitáros)

Az 1990-es évek egyik legegyénibb hangvételű rockzenekara.
Előzménye: a Kiss testvérek – Kiss Tibor (1971, gitár, ének) és Kiss Endre (1965, gitár) köré szerveződő Október nevű középiskolai formációban már játszott Varga Livius (1971, ütőhangszerek) is. A rendszerváltozást megelőző években a Münnich Ferenc Gimnázium diákjaiként az Október zenekarban játszottak, műsoruk az akkori jelen idejű újhullámtól (Talking Heads) a klasszikus rockhagyományokig (Rolling Stones) mindent átfogott. 1988 őszén a helyi szalagavató bálon léptek fel, ekkor már Kiss bátyja is a zenekar tagja volt, és hamarosan amolyan lokális hősök lettek. Az érettségi után a képzőművész ambíciókkal rendelkező Kiss Tibor felköltözött Budapestre (később festő szakon elvégezte a főiskolát), de vissza-visszajárt Dunaújvárosba, ahol különböző alkalmi formációkkal zenélgetett. A Tequila nevű kocsmában például sokat játszottak duóban vagy trióban akusztikusan, a főnök meg egy idő után felvetette, mi lenne, ha nyáron kiütnék a falat, és létrehoznának egy szezonális klubot, ahol ők lennének a házigazdák. Kiss Tiborék megörültek, kiütötték a falat, és a következő években igazi pezsgést hoztak Dunaújváros életébe. Több száz ember fordult meg a klubban alkalmanként, ahol az akkori feltörekvő rockzenekarok, a Kispál és a Borztól a Tankcsapdáig mind megfordultak. Majd a Tequila sikerén felbuzdulva más kocsmárosok is hívtak együtteseket.
Közben Kiss Tibor és az időközben az Egyesült Államokból visszatért Varga Livius elhatározta, hogy itt az ideje saját számokat írni. Mivel sokat kocsmáztak, abba a miliőbe álmodták bele a zenekart is, helyzetekről, kalandokról, házibulikról énekeltek, és annak a világnak teljesen megfelelt az angol nyelv. Így születtek az első dalok (Rotten Vein, Stink, Upside Down), és az akkori repertoárból a feldolgozásokat szép lassan felváltották a sajátok. Melyekből persze még erőteljesen ki lehetett hallani a hatásokat (Kurt Weill, Tom Waits). Majd a Tilos az Á-ban megismerkedtek későbbi névadójukkal, Birth Quimby-vel. És már az ő nevén léptek fel 1991 szilveszterén (mások szerint a zenekar neve ennél szaftosabb eredetű).
Sorozatos tagcserék után 1993-ra állt össze az első stabilabb felállás – Kiss Tibor, Kiss Endre és Varga Livius mellett Molnár Tamás (szaxofon), Mikuli Ferenc (1971, basszusgitár) és Medve Ákos (dob) –, mely rögzítette az első, angol nyelvű kazetta anyagát (A Sip Of Story). Eredetileg nem akarták megjelentetni, amolyan demónak szánták, hogy házalhassanak vele, de a Mafioso Records vezetője, Podlovics Péter mégis látott benne fantáziát, így kiadta. Pedig valóban nem kiérlelt produkció, inkább csak amolyan helyzetjelentés arról, éppen hol tartottak.
Ezt követően kilépett Kiss Endre, helyére Balanyi Szilárd (1974, billentyűsök) érkezett, és már vele vették fel a végül magánkiadásban megjelent, még szintén angol nyelvű Jerry Can Dance-t. Ráadásul nem akármilyen – de a kort jól jellemző – körülmények között. Amikor kezdtek ismertté válni, megkereste őket egy illető, hogy a menedzserük lenne. Bevitte őket egy stúdióba, ahol januárban felvették a Jerry Can Dance-t, az áprilisi lemezbemutató koncert előtt két héttel viszont még nyoma sem volt a CD-nek. A menedzserük nyugtatgatta őket, hogy késik a nyomda, meg a nyersanyag. Kissék gyanút fogtak, felhívták a stúdiót és kiderült, hogy a felvételek még mindig ott állnak. Rokonoktól, ismerősöktől végül egy nap alatt sikerült összegyűjteni azt a négyszázezer forintot, amiért kiválthatták a masterjüket, majd kerestek nyomdát, maguk csomagolták a CD-ket, és így pont kész lettek a koncert napjára.
Ezután szerződtek le – a Kispál és a Borzhoz hasonlóan megint csak az ott dolgozó Oláh István márkamenedzsernek köszönhetően – a PolyGramhoz. Ekkor már idehaza az angolul éneklő rockzenekarok között ők voltak a legkeresettebbek, megelőzve a Sexepilt és az Andersent is. És bár nem túl előnyös feltételekkel szerződtették le őket, végül öt albumuk jelent meg a PolyGramnál.
1995 őszén Kiss Tibor és Varga Livius három hónapot töltött New York-ban, majd hazajövetelük után több szempontból is váltottak: egyrészt ettől kezdve kizárólag magyarul írták a dalokat, másrészt kiszélesedett a zenei horizont, és a korábbi sanzonos-bárzenés stílus mellett az új számokban mindenféle népzenei/világzenei behatások jelentek meg. Az ekkor született Majom-tangó, majd az egy évvel későbbi Diligramm hozta meg nekik a szakmai áttörést és a közönségsikert, a kilencvenes évek második felében már az egyik legnépszerűbb alternatív együttesnek számítottak.
Ekkorra végleg kialakult saját letisztult és egyéni hangjuk, az 1999-es Ékszerelmére szintén tovább erősítette pozíciójukat, a 2000-es Szigeten már a nagyszínpad egyik sztárzenekara voltak. Ezt követően azonban megtorpant a Quimby, a 2002-es Káosz Amigos után pedig komoly válságba kerültek, amit tetézett Kiss Tibor drogfüggősége, így hosszú időre eltűntek a reflektorfényből. A Quimby 2004 végén tért vissza a színpadra, 2005 végén kiadott egy remek nagylemezt (Kilégzés), és attól kezdve egyre nagyobb lett a felhajtás körülötte. Bárhol, bármikor teltházak előtt játszhatott. Nagyot lökött rajtuk, hogy 2008-ban a Csík zenekar feldolgozta a Most múlik pontosan című dalukat, és ezáltal szélesedett a közönség korfája. A celebközeli állapotra utalt, hogy a zenekart szidni is divat lett, mondván, Kiss Tibiék rég elvesztették a szüzességüket és a lelkesen mámoros bájukat, egyre kevesebbet vetnek, inkább csak aratnak. Ami őket felszínesen szemlélve akár igaznak is tűnhetett, de közben számos olyan produkciót vállaltak be (például országjáró teátrumturné), amely pont nem ezt sugallta. Meg hát persze a szüntelen igény kiváltotta szüntelen rohanás rengeteg alkotói energiát szívott el. Miközben folytonosan küzdhettek a bulvárosodó médiával és a szegényes műfaji infrastruktúrával.
Így esett meg velük, hogy bár pontosan tudják, a Budapest Sportaréna mennyire nem az ő életterük, 2011. november 12-én – kizárásos alapon – mégiscsak ott vágták a tortát a huszadik születésnapjukon (öt évvel később ugyanitt ünnepeltek). Majd 2013 augusztusában, a Sziget nulladik napján ismét csak ők uralták a nagyszínpadot. Nagyjából ekkorra értek népszerűségük csúcsára, bár továbbra is a hazai koncertélet aktív és hangsúlyos szereplői.
Közben 2006-ban fennállásuk tizenöt éves évfordulójára válogatáslemezt és DVD-t jelentettek meg (Family tugedör), majd 2010-ben jött a várva várt új stúdióalbum (Kicsi ország), a huszadik évfordulót pedig 2011. november 12-én a Budapest Sportarénában ünnepelték. Szintén ekkor jelentették meg első koncertkorongjukat (Instant szeánsz), ami a Kicsi ország-hoz hasonlóan szintén vezette a MAHASZ eladási listáját, és aranylemez lett. Ezután további két albumot (Kaktuszliget, 2013, Jónás jelenései, 2016) jegyeztek. 2020 legelején a zenekar frontembere, Kiss Tibor terápiás céllal ismét hosszú időre visszavonult a nyilvánosság és a média elől, csak 2022 őszén állt a zenekarral ismét színpadra.
JBSz-SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 445–448.
Kapcsolat:
<a href="http://quimby.hu/hu/">http://quimby.hu/hu/ </a>
<a href="https://hu-hu.facebook.com/Quimby.hu/">https://hu-hu.facebook.com/Quimby.hu/</a>

Quimby

Meglehetősen hamar, már az 1990-es évek közepén megjelentek Magyarországon a brit pop irányzat követői (Heaven Street Seven, Publo Hunny, Időrablók). Közülük a legtöbbre kétségkívül az 1994-ben Szűcs Krisztián (1973, ének, gitár) és a később zenei újságíróként is tevékenykedő Németh Róbert (1972, basszusgitár) által alapított Heaven Street Seven vitte.
Szűcs és Németh az esztergomi tanárképző főiskolán találtak egymásra, majd csatlakozott hozzájuk a Quimby-ből kivált Kiss Endre (1964, gitár), valamint a szintén brit gitárzenét honosító paksi Houdinis-ből Orbán Gyula (1968, dob), és 1995-ben már így négyesben jelentették meg az első kazettájukat (Tick Tock No Fear). Kiss Endre a következő lemez (Goal, 1997) felvételei közben kilépett, de már korábban csatlakozott hozzájuk a szintén houdinis-os Balczer Gábor (1974, gitár). Ekkor még kizárólag angol nyelven írták dalaikat, a következő korongra (Budapest Dolls, 1998) viszont már négy magyar nyelvű szám is rákerült, és közülük kettőt (Valami, Hip Hop Mjúzik) meglepően sokat játszottak a rádiók, így a zenekar szélesebb körben is ismert lett.
Az igazi áttörést, az országos ismertséget és elismertséget a 2000-es, teljesen magyar nyelvű albumuk (Cukor) hozta meg nekik, róla a Hol van az a krézi srác című dal még a rádiós játszási listákat is vezette, és szintén sláger lett a Sajnálom és a Mozdulj!. A következő két koronggal (Kisfilmek a nagyvilágból, 2002, Szállj ki és gyalogolj!, 2004) megerősítették pozíciójukat, továbbra is arra törekedve, hogy egyszerre szórakoztassanak és elgondolkodtassanak. 2003 nyarán a Sziget nagyszínpadán a Fun Lovin Criminals előtt léphettek fel, 2006 januárjában a MIDEM-en átvehették az Európai Unió European Breakthrough Award díját.
2015-ös búcsújukig további három nagylemezt (Tudom, hogy szeretsz titokban, 2006, Jazz, 2008, Felkeltem a reggelt, 2012) jelentettek meg.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 461–462.
 
Az előadó saját honlapja: <a href="http://www.hs7.hu/main">http://www.hs7.hu/main</a>
Az előadó Facebook oldala: <a href="https://www.facebook.com/heavenstreetseven/">https://www.facebook.com/heavenstreetseven/</a>

Kiss Endre (gitáros)

Zenész - gitáros

Kapcsolatok

Quimby

Heaven Street Seven

A Sip Of Story