Az underground térképe // Bali Dávid, Satelles

Július 14-én az amerikai The Bronx és a szlovák Years Asleep társaságában lép fel a hazai dallamos hardcore egyik legnagyobb ígérete, a Satelles ‒ vagy inkább mondjuk azt, egykori ígérete, hiszen amióta megjelent a zenekar első nagylemeze, a Wolf You Feed, ez az ígéret inkább már bizonyíték. Bali Dávid basszusgitárossal beszélgettünk. A teljes interjú az A38 Hajó blogján olvasható.

Mesélj a kezdetekről, hogyan alakult meg a zenekar?

A Satelles elődje a szintén budapesti székhelyű Unbowed volt – talán még páran emlékeznek erre a zenekarra, az énekesünk (Balázs) és a gitárosunk (TZ) játszottak benne, de idővel úgy érezték, hogy mást játszanának. Így alakult meg 2013 elején az akkor még név nélküli Satelles, amikor melléjük érkezett gitárosként Tóth Ádám (ex-Lights Go Out), majd én következtem. Balázzsal már rég beszéltük, hogy közösen zenélnénk, én akkortájt léptem ki az Octahedből, így minden összeállt, csak nevünk és dobosunk nem volt még. Én először a Healing Comát szerettem volna a Death Of Superman miatt, aztán a latin Satellesben maradtunk – talán nem is baj, sőt, ez a leginkább önazonos a saját csatlósságunk miatt. A saját demóinkat elküldtük Fellegi Ádámnak, akinek tetszettek a témák, így megnyertük őt a Storytellerre dobos és produceri jelenlétében is: minden kezdő zenekarnak ilyen indulást szeretnék kívánni, főleg, hogy a helyére érkező Hornyák Kristóf (ex-Subliminal Merger) is azonnal beilleszkedett közénk, sőt, kulcstaggá vált.

Kik voltak rátok a legnagyobb hatással?

Döntően az ezredforduló hardcore/punkja és metalos hardcore-ja, ami meghatároz bennünket: a Shai Hulud, a Death By Stereo, a Sinking Ships, az In My Eyes, a Comeback Kid, a Modern Life Is War, a Carrier, a Life Long Tragedy, az Ensign, a Floorpunch, a Bane vagy a Champion, még ha a zenénkből ez nem is mindig egyértelműen tűnik ki. Persze aktuális zenekarokat is hallgatunk, de mind másban teljesedünk ki: a többieknek a Polar, a Defeater, a Misery Signals, a Counterparts és a Darkest Hour is a kedvencei közé tartozik, de elsősorban a gyökereink azonosak, autóban utazva öten tízféle műfajú zenét tennénk fel black metaltól hip-hopon át countryig.

A Storyteller EP-hez képest változott a dalírási metódusotok?

Kristóf belépésével már mindenképp a saját utunkra kellett állnunk, hiszen a Storyteller dalainak vázát TZ már lényegében azelőtt megírta, hogy a Satelles tagsága kiteljesedhetett volna. Persze mind tudtunk hozzátenni a végeredményhez – nem is beszélve Fellegi Ádám jelenlétéről –, de a Wolf You Feed az első olyan lemezünk, amiben mindannyian benne vagyunk, és ami valóban hangról hangra közös.