Már nem szellemzenekar vagyunk // Zsuffa Aba, Analog Balaton

Eddig is jól láthatóak voltak a hazai zenei színtéren, de a tavaly kiadott első lemezzel és a nemrég kapott Petőfi Zenei Díjjal végképp megérkezett az elektronikus zenét magyar dalszövegekkel elegyítő Analog Balaton. Március 25-én az A38 Hajón koncerteznek.

Már annyiszor meg akartam kérdezni, és tudom, hogy zenekarnevekre nem illik rákérdezni, de miért Analog Balaton? Miért analóg és miért Balaton?

Ennek nincs különösebb oka. Amikor az első számunkat fel akartuk tölteni a netre, akkor kellett valami név. Egy kocsmában ültünk, kimondtam, hogy Analog Balaton. Magánhangzók szempontjából két szimmetrikus szó, rábólintottunk, aztán soha többet nem gondoltunk a zenekarnévre.

Hogyan indult a zenekar, hogyan találtatok egymásra?

Mi gyerekszínészként, táborban ismertük meg egymást, és csak sok évvel később találkoztunk újra. Ákos posztolta egy saját trackjét a Facebookjára, én meghallgattam, és ráírtam, hogy ez micsoda? Aztán szó szót követett, végül találkoztunk egy próbateremben. Az első próba fura volt, mert azt se tudtuk mit csinálunk, de az hamar kiderült, hogy az mindkettőnk számára izgalmas.

Kik voltak az ihletők, a példaképek az induláskor?

Az első izgi zenék, amiket az Ákos mutatott, az Jon Hopkins, NU és a Darkside volt. Ezek határozták meg az első éveket.

Mennyire tudtátok a kezdetekkor, hogy mit akartok csinálni? Mennyire forrt ez ki, mennyit változott az évek alatt?

Semennyire nem tudtuk, ezért is keszekusza picit a privát diszkográfiánk, amiből eddig ugye csak egy lemez jelent meg, de végtelen mennyiségű szám van a gépeinken. Amikor elkezdtünk 2017-ben koncertezni, az elég sokat változtatott a zenénken. Előtte még lassabb számokat írtunk, de amikor bejött a képbe a közönség, akkor éreztük, érdemes nagyobb íveket csinálni. Több táncolható rész került be, de kiforrottnak nem mondanám. A mai napig változik.

Mintha mostanában törne át igazán a zenekar. Mi az, ami mostanra állhatott össze?

Szerintem ez csak amiatt van, hogy kiadtuk az anyagot. Belül annyira nem érzek változást. Azokat a számokat, amik kis túlzással eddig is megvoltak, azokat kitettük és most már nem szellemzenekar vagyunk. De én bírtam nagyon azt a négy évet, amikor évente kiadtunk egy számot, és azzal tettük tele az Akvárium Kishallt. Ilyen értelemben az nagyobb érdekesség, mint az, ami most történik.

Tavaly ősszel jelent meg az első nagylemezetek. Hogyan és mennyi idő alatt állt össze? Hogyan nézett ki az alkotói folyamat?

Körülbelül 2012-től kezdtük el ezeket a számokat írni és egy jelentős része ennek a régi anyagnak egy „lemez” mappába el is volt mentve. Úgyhogy leginkább befejezni kellett ezeket a számokat, kipofozgatni, hozzáírni. Egy olyan szám sincs a lemezen, amit nulláról kezdtünk el tavaly. Kegyetlen nehéz volt ennyi év után hozzányúlni ehhez az anyaghoz. Minél több idő telik el az első demó és a végső változat között, annál nehezebb befejezni. De egy pár hét alatt Dexter barátunk segítségével befejeztük.

Egy kritika kiemeli az album „depresszív” dalszövegeit, és azt, hogy az elektronikus zene mellett szövegcentrikusak vagytok. Hogy látjátok ti azt a világot, amit felfestetek? Hogyan látjátok a korosztályotok állapotát?

Az elmúlt két év talán nem is a legjobb kiindulópont, mert ki nincs rottyon? Korábban pedig írás szintjén ez esett jól. Ez nem azt jelenti, hogy nulla-huszonnégyben szomorkodtunk; csak amikor a dalszövegre került sor, akkor ez gurult ki könnyen. Nekem nagyon fontos a szöveg. Azt nem tudom, hogy mennyire ez a központ, de az biztos, hogy egy magyar szövegű dal azon áll vagy bukik. Tök mindegy, milyen szép zenét írtál: ha a szöveg kuka, akkor a dal kuka.

„Nem vagyunk igazán jók a befejezésben”, ezt nyilatkoztátok. Ez mit jelent pontosan?

Ezt én mondtam. Engem leginkább addig izgat egy dal, amíg a lényegét ki nem találjuk - a fő témákat, vibe-ot. Utána ”már csak meló”. Nyilván kegyetlen sok meló, de az számomra kevésbé izgi rész. Bár ez mostanában kezd változni, egyre jobban szeretek szőrözni egy-egy apró részleten.

Nemrég Petőfi Zenei Díjat is kaptatok a legjobb elektronikus zenei előadó kategóriájában. Meglepődtetek? Mik voltak az első érzések?

Igen meglepődtünk, de örültünk. Az jó érzés, ha a szakma kitüntet. Én ugyan csak otthonról szurkoltam betegség miatt, de Áki és a Dexter jelen tudtak lenni a díjátadón.

Hogy látjátok a mostani magyar zenei színteret? Mennyire inspiráló? Mennyire jó a részének lenni? Kik azok, akiket ti is kedveltek?

Annyira nem követjük, hogy mi a helyzet itthon. A zenészbarátaink inspirálóan hatnak ránk. Most például a Gege (6363) és a Lusta Geri új még nem megjelent cuccát hallgattam meg, ami levitte az arcom a helyéről, de a rengeteg együtt eltöltött idő ellenére még most is nagyon várom az új Elefánt-számok próbatermi felvételeit. Szeretem onnantól hallgatni ezeket a számokat, amikor még kidolgozatlanok. Tök jó látni a folyamatot, amin végigmegy egy szám.

Mik az Analog Balaton idei tervei?

Kiadni egy halom számot év végéig.