Publication/name

SzívestÖRÖMest - Óévbúcsúztató koncert 

Népzenész, a Csík zenekar alapító tagja, prímása, énekese.
Bár Kecskeméten született, a szülei egy közeli faluban nőttek fel, így családi ünnepeken, összejöveteleken már kisgyerek korában találkozott a népdalokkal, a népzenével. Általános iskolában néptáncos volt, idővel számára is egyre fontossá vált a nagyszülei élete. 
Miként 2020-ban nyilatkozta: „miközben korosztályom más tagjaihoz hasonlóan Piramis vagy Hobo Blues Band-koncertekre jártam, elkezdtem figyelni, hogy a rokonok vacsora utáni borozgatás közben miket énekelnek. És érdekessé váltak. Nemcsak azért, mert tudtunk a gyűjtésekről, meg hogy mely népdalok fontosak, hanem szép lassan kialakult a néprajzos érdeklődés. A néptánc miatt egyre fontosabb lett a falvak viseletei, a szokásai, miegymás. Hogy igenis vannak olyan kiemelt, a múlthoz kötődő szokások, amelyek nekem gyerekként csak az ünnepekhez (húsvét, karácsony) kapcsolódva jöttek le. Ekkor szép lassan leesett, hogy amikor még nem volt rádió és tévé, az emberek egymást szórakoztatták, szokásokat, programokat találtak ki, hogy jól teljenek a munkátlan téli hónapok.”
Középiskolás korában alapította első zenekarát, a Garabót, majd 1987-ben  a békéscsabai Balassi Táncegyüttest kísérő Békés Banda népzenésze lette. Ahogy visszaemlékezett, ott tanulta meg, mi a valódi muzsikálás, milyen feladatokat milyen szinten kell tudni megvalósítani egy táncegyüttes kíséretében vagy egy népzenei koncerten vagy akár egy rádió felvételen. „Békéscsabán Barbócz Sándortól a Békés Banda prímásától akkoriban nagyon sok népzenei dallamot, rengeteg hegedűtechnikai fogást sajátítottam el. Az akkor híres Békés Bandából az évek során előttem és utánam is számos kiváló zenész került ki. Amikor 1988-ban visszatértem Kecskemétre, a brácsás Kunos Tamással találkozva eldöntöttük, hogy zenekart alapítottunk és megszületett a Csík zenekar.”
1988 októberétől a háromtagú zenekarral (melyben a bőgős Rózsa János volt) heti rendszerességű táncházakat tartottak egy belvárosi nyugdíjas klubban. Közben sokat jártak Budapestre táncházakba, igyekeztek hasonló jellegű mulatságokat tartani. 1991-ben megkapták a Népművészet Ifjú Mestere, 1993-ban a Kiváló Művészeti Együttes címet. Első kazettáikat („Be sok eső, be sok sár...”, 1992, „Két út van előttem...”, 1994) még a Kecskeméti Kaszinó Kulturális Egyesület publikálta, majd 1996-ban szerződtek a Fonó Budai Zeneházhoz, nagylemezeik azóta is ott jelennek meg.
Csík János 2002 novemberében súlyos autóbalesetet szenvedett, kétszer élesztették újra és egy hónapig eszméletlenül feküdt. Végtagjai, így bal karja is több helyen eltört, műtétek során esett át, majd hosszú rehabilitáció után tért vissza a zenéléshez.
Zenekarával 2009-ben Magyar Örökség-, 2010-ben Prima Primissima-, 2013-ban Kossuth-díjat kapott.
Emellett Kalocsán és Örkényben tanított alapfokú művészeti iskolákban, majd 2010-ben a Kecskeméti Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Alapfokú Művészeti Iskolában megalapította a népzenei tanszakot, ahol azóta is tanít.
JBSz
Kapcsolat:  <a href="https://www.facebook.com/csikjanosesamezzo/">https://www.facebook.com/csikjanosesamezzo/</a>

Csík János

Az utóbbi másfél évtized legnagyobb közönségsikert arató magyar népzenei együttese. A Csík János (1964, hegedű), Szabó Attila (1968, hegedű, gitár), Majorosi Marianna (1969, ének), Barcza Zsolt (1978, cimbalom, harmonika), Kunos Tamás (1970, brácsa), Bartók József (1977, bőgő), Makó Péter (1979, fúvósok) felállású zenekar népszerűségét mutatja, hogy 2012-ben a jubileumi Szigeten a mínusz egyedik napon önálló nagykoncertet adhatott.
Az 1988-ban Kecskeméten Csík János és Kunos Tamás által alapított Csík zenekar a kilencvenes években azon kevés vidéki együttes egyike volt, amelyik tudta állni a versenyt a legjobb budapesti táncházi bandákkal. Az 1995 őszén megnyílt Fonó Budai Zeneházban igazi otthonra leltek: a mai napig ott próbálnak és ott jelentetik meg lemezeiket.
A kezdeti trió a kilencvenes évek során többször bővült, illetve átalakult. 1994-ben csatlakozott hozzájuk Majorosi Mariann, a Magyar Állami Népi Együttes egyik vezető táncosa és énekese, egy évre rá pedig Szabó Attila, aki sokáig párhuzamosan az egri Gajdos prímása is volt. 2000 után több fiatal került az együttesbe, többek között a tangóharmonikás és cimbalmos Barcza Zsolt.
A vidékiek közül kétségkívül az 1988-ban indult kecskeméti Csík zenekar volt az, amelyik a legjobban állta a versenyt a fővárosi bandákkal. S amelyik aztán az elmúlt években zenefronton a legnagyobb befutó lett. Sikere nemcsak a szűkebb népzenei színtéren zavarba ejtő, de a hazai popsztárok számára is megszégyenítő. Tizensokezres lemezeladásokkal, sokezer embert megmozgató nagyszabású koncertekkel, közte a 2012-es Szigeten önálló, sokvendéges nagyszínapos bulival. Ráadásul sokáig ők jegyezték a világháló legnépszerűbb magyar dalát: a Most múlik pontosan youtube-klipjére közel tízmillió alkalommal kattintottak rá. S hogy sikerük mennyire széles spektrumú, mondhatni, népfrontos jellegű, a magyar társadalomban szerteágazóan gyökeret verő, jól mutatja, hogy dalaik nemcsak táncházas környezetben vagy zajos rockkoncerten állják a sarat, de urbánus tinédzserpartikon vagy nyugdíjas klubesteken is.
E nagyfokú felfutás persze alapvetően annak köszönhető, hogy az utóbbi tíz évben popslágerek tömegét formálták át a maguk népzenés képére. De fennállásuk első másfél évtizede alatt mégiscsak konokul ragaszkodtak az autentikus előadásmódhoz. Igyekeztek az erdélyi öregek tudását, muzsikálását minél hitelesebben és életszerűbben elsajátítani, s igyekeztek azt minél több embernek megmutatni. Tették ezt hol sikeresebben, hol csendesebben, de következetesen.
2000-ben Sydneyben az olimpiai játékokat kísérő kulturális programok keretében ők képviselhették Magyarország népi kultúráját.
2002-ben Csík János súlyos autóbalesetet szenvedett, a bal karja több helyen eltört, sokáig kérdéses volt, vehet-e még a kezébe vonót valaha. Évek alatt fokozatosan nyerte vissza képességeit. A zenekar ebben a nehéz időszakban sem szűnt meg létezni, a másik prímás, Szabó Attila vezetésével játszottak.
Szabó Attila volt az is, akinek hatására Kispál és a Borz számokat kezdtek népzenei hangszerekkel és dallamokkal átdolgozni. Akkora sikerrel, hogy Senki nem ért semmit című lemezük világzenei kategóriában Fonogram-díjat nyert. A 2008-as, beszédes című Ez a vonat, ha elindult, hadd menjen… albumukon folytatták ezt az irányt, és az ezen hallható Most múlik pontosan című Quimby-szám feldolgozása hozta meg számukra az igazi sikert.
Fontosabb fellépéseikre rendszeresen hívtak zenész vendégeket. Többek között a jazz szaxofonos Dresch Mihályt (aki egyébként sokáig az együttes állandó tagja volt), a szájharmonika virtuóz Ferenczi Györgyöt, a fúvós Szokolay Dongó Balázst, a tamburaprímás Csurai Attilát és Pál István „Szalonnát”. A popzenészek közül pedig Lovasi Andrást, Kiss Tibort és Presser Gábort.
Az utóbbi időben persze nagyot pördült velük a világ. De azért minden nyomás, kísértés, emberi ingadozás ellenére megmaradtak önazonosnak. És ha időnként el is vétették a mértéket és belecsúsztak hamiskás, giccsközeli szentimentalizmusba, utólag rendre korrigáltak. És ne feledjük, hídverő szerepük régóta sokkalta fontosabbá nemesedett annál, mint hogy pontosan mit és miként játszanak. Hatásukra mégiscsak tízezrek fordultak az autentikus magyar népzene és azon keresztül a hagyományőrző paraszti kultúra felé.
JBSz
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, A magyar folk története, Bp., Kossuth Kiadó, 2013, p. 191–192. Kapcsolat: <a href="https://hu-hu.facebook.com/csikband/">https://www.facebook.com/csikband/</a>
<a href="http://csikzenekar.hu/">http://csikzenekar.hu/</a> Cikkeink: <a href="https://index.hu/kultur/popkult/2023/01/08/cseh-tamas-kern-andras-csik-zenekar-demjen-ferenc-wellhello-zene/">https://index.hu/kultur/popkult/2023/01/08/cseh-tamas-kern-andras-csik-zenekar-demjen-ferenc-wellhello-zene/</a>

SzívestÖRÖMest - Óévbúcsúztató koncert

Kapcsolatok

Csík János

Csík Zenekar