Publication/name

Nyitva látám mennyeknek kapuját

Bár pályája szorosan összefügg a Muzsikáséval, érdemes külön írni a méltán világhírű Sebestyén Márta (1957) népdalénekesről, aki kellő zenei örökséggel született, lévén édesanyja, Sebestyénné Farkas Ilona – vagy, ahogy a mozgalomban hívják, Mona néni – Kodály Zoltán egyik utolsó tanítványa, és az egyik legismertebb hazai zenepedagógus és karnagy. Ő nyerte azt a hanglemezt, amelyen palóc lányok és csángó asszonyok énekeltek, és amely tizenkét éves korában úgy elbűvölte a lányát. És miközben korosztálya Beatles- és Stones-lázban égett, Sebestyén Márta a csángó Jánó Annától tanulta felvételről a népdalokat.
Tizenöt és fél évesen fedezte fel Sebő Ferenc, az első koncertjét 1974 márciusában az Egyetemi Színpadon adta a Muzsikással, majd a Sebő, a Muzsikás és a Vujicsics együttessel egyaránt rendszeresen fellépett. Az igazi hírnevet az 1983-ban bemutatott István, a király című rockopera hozta meg neki, bár Koltay Gábor nem ítélte színpadképesnek és a Réka szerepét játszó lánynak csak a hangját kölcsönözhette. (Pedig, mint a bemutatón Koncz Zsuzsa megjegyezte: „Ennek a lánynak gyöngyök peregnek a torkából”.) Miközben a nyolcvanas évek második felében Cserepes Károllyal három, korát megelőző, ma már világzenének nevezhető albumot készített (Jeles napok [Szörényi Leventével] 1984, Szerelmeslemez [Szörényi Leventével], 1985, Kivándorlás [Hobóval], 1989).
Aztán, ahogy az évtized végén beindult a Muzsikás nemzetközi karrierje, úgy csodálkozott rá a világ Sebestyén Márta kivételes hangjára és énektechnikájára. Az angol Hannibal Records is jelentetett meg tőle szólólemezt, az igazi nemzetközi kiugrást viszont egy zenei miliőben és színvonalban hozzá egyáltalán nem illő produkció, a francia elektronikuszenei duó Deep Forest hozta számára. Nem Sebestyén kereste az alkalmat, de, mint 1998-ban elmondta, számára ez mutatta, hogy van értelme annak, amit csinál. „Két francia zenész, akinek az égadta világon semmi köze ehhez a kultúrához, de még a saját népzenéjét sem ismeri, beleszeretett egy erdélyi dalba. Őket egy melódia ragadta meg, egy dallam és egy hangszín, és ez történetesen az én hangom volt és ez a dal. Azt sem tudták, hol van Erdély, azt hitték, valahol Szlovákiában. Legalább valamit tanultak tőlem.”
Aztán 1996-ban jött az Angol beteg című film, melynek Oscar-díjas filmzenéjéhez ő is hozzájárult két gyönyörű dallal (Szerelem, szerelem, Lullaby for Catherine). Időközben neve már a Muzsikás-koncerteken is külön szerepelt, de 2008-ig sajátos szimbiózis volt ez, hisz a Muzsikás legfontosabb, legnagyobb koncertjein ott volt, és neki sem akadt olyan jelentős fellépése, ahol legalább részben nem Hamar Dánielék játszottak volna mögötte. Nem mindig persze, hisz Sebestyén Márta művészete a kezdetek óta nem korlátozódott a magyar népzenére, a délszláv vagy román dallamokat hasonló színvonalon képes előadni, mint ezt szólólemezei is mutatják.
Aztán a kétezres években Szokolay Dongó Balázzsal és Bolya Mátyással ígéretes szólópályába kezdett, megjelentette élete elsőnek deklarált szólólemezét (Nyitva látám mennyeknek kapuját, 2008) de az újabb világhír küszöbén sajnálatosan széthullott a társulat. Az utóbbi évtizedben javarészt a régizenére specializálódott Andrejszki Judittal, a Gryllus testvérekkel, Agócs Gergellyel és a Folk Embassy-val koncertezik. Meg persze több évtizedes pályája rendszeres partnerével, a Vujicsics együttessel.
JBSz
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd: A magyar folk története, Budapest, Kossuth Kiadó, 2013, p. 84–85, 122–124.
Kapcsolat:  <a style="font-family: -apple-system, BlinkMacSystemFont, 'Segoe UI', Roboto, Oxygen, Ubuntu, Cantarell, 'Open Sans', 'Helvetica Neue', sans-serif;" href="https://www.facebook.com/MartaSebestyenOfficial/?locale=hu_HU">https://www.facebook.com/MartaSebestyenOfficial/?locale=hu_HU</a>

Kapcsolatok

Sebestyén Márta