Publication/name

Ne veszítsd el a fejed

A legtöbben a KFT együttes dalszerző-billentyűseként ismerik, pedig Bornai Tibor (1955, Budapest) a rendszerváltozás óta egy tucat szólólemezt jelentetett meg, három sikeres (gyermek)musicalt jegyez, a nyolcvanas évek második felétől meg olyan előadóművészeknek írt dalokat, mint Koncz Zsuzsa, Somló Tamás, Mácsai Pál vagy Ács Enikő.
Hatéves korától tanult zongorázni, visszaemlékezése szerint hetedik általánosban alapította első – amúgy végtelenül obszcén nevű – zenekarát, tizenöt évesen mutatkozott be énekesként, és közben lépdelt előre a zenekarosdiban. Az 1972 és 1975 között működő Bogyó volt az első komolyabb formáció, és az első, amelyben Laár Andrással játszott együtt (ebben bontogatta szárnyait amúgy Molnár János Torma is). Bornai közben az ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnáziumban leérettségizett, 1974-től pedig kottagrafikusként dolgozott a Zeneműkiadó Vállalatnál (1981-től lett hivatalosan is szellemi szabadfoglalkozású alkotó). 
1975-ben létrejött a Küllőrojt (az útszéli gyomnövény nevére a növényhatározóban bukkantak rá), ezt keresztelték át 1977-ben Almáriumra (Laár András, hegedű, gitár, Bornai Tibor, zongora, cselló és Szőllősi Mihály fuvola, gitár). Ekkoriban kapta Dráni ragadványnevét, melyről 2021-ben a Nőiváltón így nyilatkozott: „körülbelül a hetvenes évek közepén Laár András rám nézett, és azt mondta, hogy az én világhoz való hozzáállásom komolyságát legkifejezőbben a Dranath szó adja vissza (Hindu név, jelentése elemző – a szerk.). És akkor egy ideig Dránáth voltam. Aztán a Dránáth becenévnek lett egy beceneve, az a Dráni. Anyukám hívott Tibinek utoljára.”
1978-ban Bornai Tibor Koncz Zsuzsa kísérőzenekarába került, Laár András pedig a Panta Rhei tagja lett, de 1981-ben újra egyesítették soraikat, megalakult a KFT együttes, mely a Bábu vagy című dalával szó szerint berobbant a köztudatba.
Bornai 1984-től dalokat írt Koncz Zsuzsának, az énekesnő 1988 és 1997 között megjelent albumain rendre szerepelt (dalszerzőként, producerként és billentyűsként is), Nagy Natália számára komplett nagylemezt készített (Legyél állat, 2001). Emellett dolgozott – alfabetikus sorrendben haladva – Ács Enikő, Eszményi Viktória, Görbe Nóra, Kováts Kriszta, Mácsai Pál, Sivók Irén és Somló Tamás albumain. 2013-ban Vámos Miklóssal közös CD-t (Kalózzene) jelentetett meg.
A rendszerváltozás időszakában a magyar zenészeket és orosz népdalénekesek összehozó Baba Yaga zeneszerző-billentyűse. 2001-ben Ultramarin, 2002-ben Komoly Férfiak néven alapított zenekart, utóbbival albumot (Tesztoszteron, 2002) is publikált.
Bornai Tibor a szövegírás, a zeneszerzés és a zongorázás mellett festőként, íróként és fordítóként tevékenykedik, önálló esteket tart, és mindemellett filmzenéket, betétdalokat komponál. 
Fontosabb filmzenéi: Emma és Böbe (Szabó István, 1992), Zimmer Feri (Tímár Péter, 1997), Végre itt a nyár! (Fonyó Gergely, 2002), Ötödik íz (Szeles Tamás, 2014), Brazilok (M. Kiss Csaba, Rohonyi Gábor, 2017).
Színházi produkciói: A mumus (zenés gyerekdarab), 1994, A Hókirálynő (zenés darab Andersen meséjéből), 2000, Website Story (musical), 2004
JBSz

Bornai Tibor

A hatvanas években felbukkant beatlányok közül kétségkívül ő vitte a legtöbbre, ő emelte pódiumművészetté a műfajt.
Tizenhat évesen, 1962-ben a Ki mit tud?-on tűnt fel az egyik „gézengúzként”. Felfedezése Benkő László nevéhez fűződik: „Néztük a tévében a Ki mit tud?-ot, és látjuk, hogy a gézengúzok közül az egyik, bizonyos Koncz Zsuzsa valahonnan nagyon ismerős. Akkor már a Várban játszottunk, nagy törzsközönség előtt. Következő szombat, buli a Várban, megvan! Innen ismerjük, a saját bulinkról, ott táncolt lent egy sráccal. Nekilódultunk a szünetben a szaxofonossal, leszólítjuk a büfében, hogy lenne-e kedve megtanulni néhány számot. Mondta, lehet. Össze is jöttünk, egész héten gyakoroltunk. A Locomotion-t és hasonló nótákat. Szombaton indult a műsor, mi show-ban gondolkodtunk: Zsuzsa továbbra is lent táncol a fiúval, mi meg egyszer csak spontán felhívjuk a csajt, aki elénekel három nótát. Nagyon nagy sikert aratott.”
A Koncz–Omega fúzió azonban rövid ideig tartott. 1963-ban a Sportcsarnokban megrendezett koncert után a tizenhét éves énekesnő átpárolt az Illéshez, majd amikor a zenekar kikerült a külvárosba, tovább állt a belvárosi Metróhoz. Little Eva-, Connie Francis-, Sandie Shaw-dalokat énekelt. Végül 1965-ben a Rohan az idő című Szörényi-sláger indította el a pályáját. Egyik főszereplője volt az Ezek a fiatalok című filmnek (Mr. Alkohol, Szőke Anni balladája, Ez az a ház). 1967-től 1969-ig elsősorban táncdalénekes, a táncdalfesztiválok rendszeres fellépője volt (Színes ceruzák, 1968).
Az első nagylemeze (Volt egyszer egy lány, 1969) megjelenése után csak az Illéssel (1973-ig), majd a Fonográffal (1978-ig) készítette nagy- és kislemezeit. 1973-ban Jelbeszéd című albumát - elsősorban a rajta található Ha én rózsa volnék című dal miatt – betiltották. A hetvenes évek elején, első lemezein a játékosság, a könnyedség, a kedvesség, egy új műfaj, a popsanzon megteremtésének igénye a meghatározó. Ekkor született dalai (Micimackó, Kis herceg, Szinga-linga, Csillag Hajnalka) a mai napig népszerűek, és ez a népszerűség fogadtatta el 1973-ban az előzőektől alapvetően eltérő, súlyos mondanivalójú lemezét, a Jelbeszéd-et, mely a Szörényi–Bródy szerzőpáros valódi, a beatkorszakot elbúcsúztató dalait tartalmazza. Már az „új” Bródy által kitalált jelbeszédben megfogalmazva, nyersen és kíméletlenül számolt le az álmokkal, idézte meg a forradalminak hitt nemzedék nevében Petőfi alakját, rajta találhatjuk a beatnemzedék utolsó, talán legszebb himnusszá lett hitvallását (Ha én rózsa volnék).
A Jelbeszéd-del azonban nemcsak a szerzőpáros, hanem Koncz életében is lezárult egy szakasz, és az Illés megszűnése, a Fonográf megalakulása után döntenie kellett, kivel és hogyan folytatja tovább. Együttműködése a szerzőpárossal nem szakadt meg, de – némileg kényszerből, hiszen Bródyt „leállították” – a magyar és külföldi költők műveit énekelte lemezre. Elhatározása Liszt-díjat eredményezett (1977), a műfajnak is fontos és jelentős elismeréseket hozott. Weöres Sándor írta: „Úgy hiszem, sokan köszönhetik Önnek Weöres Sándor- és József Attila-szeretetüket. Ön az idők folyamán énekesből népművelővé vált.” Ilyen elismerő, méltató dicséretet a műfaj képviselői még soha addig nem kaptak.
Az évtized közepétől az egyik legsikeresebb magyar exporténekesnő lett (NDK, NSZK, Franciaország, Lengyelország). Slágerei rendszeresen szerepeltek a sikerlistán (Zöld szemem kék, A széllel szemben, Előszó, 1964, Bordódi Kristóf, Mama kérlek, Még minden előttem áll, Légy óvatos, A szerelem hív, Őszinte bohóc, Könnyű kis kabátban). 1979-től váltakozó zeneszerzőkkel (Tolcsvay László: Valahol, Menetrend; Bornai Tibor: Újhold, Fordul a világ) dolgozott, mindinkább háttérbe vonulva a mindennapi popélettől. 1981-ben résztvevője volt A Koncert című nosztalgiaestnek és a róla készült filmnek. Az 1980-as évektől ritkábban jelentkezett albumokkal, és a reprezentatív koncertek mellett a turnézást is hanyagolta.
1991-ben a Hungarotontól átszerződött a független Quint (később EMI-Quint) kiadóhoz, ahol öt albuma jelent meg (Illúzió nélkül, Ne veszítsd el a fejed, Jubileum XXX., Unplugged, Miénk itt a tér). 1997-ben ismét a Hungarotonhoz szerződött, ahol azóta több válogatás-CD-n kívül kilenc új anyagot tartalmazó albumot adott ki. Ezek egyike a Csodálatos világ, amelyen duettben énekelt a hazai élmezőny legjobb előadóival. 2002-ben kiadott stúdiólemezén (Ki nevet a végén?) pedig először dolgozott együtt Lerch Istvánnal. Addigi szerzői mellett többek között Bódi László (Cipő), Gerendás Péter és Müller Péter Sziámi dalait is elénekelte. 2006-os verslemezén (Egyszerű ez) a magyar irodalom klasszikusaitól és az új generáció költőinek verseiből válogatott. Szabadnak születtél  címmel 2020-ban jelent meg jelentős életművének eddigi utolsó, új dalokat tartalmazó stúdióalbuma.
Számos elismerés és díj tulajdonosa, melyek közül a legrangosabbat, a Kossuth-díjat 2008-ban vehette át.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 1 (1960–70-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 83–85, 409–412.
 
Kapcsolat:
<a href="https://konczzsuzsa.hu/">https://konczzsuzsa.hu/</a>

Kapcsolatok

Bornai Tibor

Koncz Zsuzsa