Publication/name

Live Inem Sargfabrik

Párniczky András (1972, gitár) 2001 óta olyat tesz, ami nemcsak Magyarországon, de egész Európában párját ritkítja: a kelet-európai klezmer hagyományt igyekszik házasítani a New York-i modern jazzel. E két, egymástól eltérő zenei nyelv olyan mélységű és intenzitású szintézisére törekszik, mint a magyar folk viszonylatában Szabados György vagy Dresch Mihály. Idén tíz esztendeje, hogy létrehozta a Nigunt, melynek eddigi, tagcserékkel tarkított munkásságát négy nagylemez (KlezJazz, 2003, Standard, 2004, Bale Kulturnik, 2006, Live Inem Sargfabrik, 2016) dokumentálja. 
A kelet-európai klezmer örökség és az amerikai jazz ötvözésének az Egyesült Államokban már régóta hagyománya van, elég John Zornra, a Masadára, illetve a Tzadik Kiadó köré csoportosuló művészekre gondolnunk. Európában azonban a gitáros Párniczky András vezette kvartett változatlanul unikumnak számít.
A Nigun ugyanis se a klezmer revivalhöz, se nem etnojazz (divat)hullámhoz nem sorolható, sokkal inkább egy önmaga lokális gyökereit kutató, de globális kitekintésű muzsikus úttörő vállalkozása. Katalizátora pedig a North Sea Fesztivál, ahol 2001-ben a holland királyi zeneakadémián tanuló Párniczky András olyan intenzitással találkozott élőben az aktuális amerikai jazzélvonallal, mint addig soha. Egyazon napon hallhatta a Gatewayt (John Abercrombie, Dave Holland, Jack deJohnnette), a Dave Douglas Sextetet és a Bill Frisell Quartetet. S miközben e három formáció sokáig feldolgozhatatlan élményt adott az akkor húszas évei végét taposó magyar muzsikusnak, egyben arra is rádöbbentette, hogy saját zenei gyökerei azért máshol vannak. Sokkal inkább a kelet-európai klezmerben, mint az amerikai modern jazzben.
A még Hollandiában megálmodott zenekarának Párniczky a Nigun nevet adta (jelentése: dal szavak nélkül, a nigunok gyakran hangzanak fel egy-egy liturgiában mantraszerűen recsitálva), benne 2001-ben Váczi Dániel szaxofonozott, Nagy Péter bőgőzött és Sárvári Kovács Zsolt dobolt. Vázsonyi János és Gavallér Csaba csatlakozásával újult meg először a zenekar, így rögzítették első lemezüket (KlezJazz, 2003), melyen Váczi Dániel (vendégként) szerepel. A második albumon (Standard, 2004) Bacsó Kristóf szaxofonozik, s vele, illetve Barcza Horváth Józseffel (bőgő) és Baló Istvánnak (dob) jött létre a zeneileg egyik legerősebb és ez idáig legtovább kitartó formáció, amely egyben a 2006-ban publikált Nigun-korongot (Bale Kulturnik) jegyzi. Többszörös tagcsere után pedig jelenleg felállásuk tizedik évfordulóján Nagy Péter bőgőzött benne, Jeszenszky György volt a dobos, és csatlakozott hozzájuk Bede Péter szaxofonos.
A többszöri felállásváltás persze a zenében is változásokat, finom irányváltásokat hoztak. Ahogy az is értelemszerűen nagy hatással volt rájuk, hogy együtt koncerteztek Matt Darriau-val és John Zornnal. A zenéjüket azonban a mai napig ugyanazok az eredők jellemzik: hagyományőrzés és modernitás, kötött formák és improvizációk, nyugalom és feszültség.
Az eddigi utolsó album (Live Inem Sargfabrik, 2016) felállása: Párniczky András (gitár), Bede Péter (szaxofon, tárogató), Ajtai Péter (bőgő), Baló István (dob).
JBSz
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd: A magyar jazz története, Bp., Kossuth kiadó, 2014, p. 250.
Kapcsolat:
<a href="https://www.nigun.hu/">https://www.nigun.hu/ </a>
<a href="https://hu-hu.facebook.com/Nigun.Band/">https://hu-hu.facebook.com/Nigun.Band/</a>

Kapcsolatok

Nigun