Publication/name

Kalózok

Jazz+Az

Egyike a legsikeresebb zeneszerzőinknek és szaxofonosainknak. 1976-ban és 1985-ben San Sebastianban, 1985-ban Dunkerque-ben, 1986-ban Karlovy Varyban szavazták meg a legjobb szólistának, 1981-ben Wroclawban megkapta a kritikusok díját. Valamennyi zenekara (Dimenzió, Trio Strendhal, Jazz+Az) kora legnépszerűbb formációinak egyike volt. Megszámlálhatatlan filmslágert jegyez, több nagy sikerű musicalt írt, legutóbb színészdalokkal járta az országot. 
Klasszikus zongorázást tanult, tizenhat évesen John Coltrane Love Supreme című lemezét hallva vett más irányt az élete. 1976-ban szaxofonosként végzett a jazztanszakon, de már korábban bekapcsolódott a hazai jazzéletbe, mindenekelőtt az Interbrassban és a Kőszegi Rhythm and Brassban játszott. 1978-ban alapította meg első saját együttesét, a Dimenziót, amely az elkövetkező tíz évben többször átalakult, végül az 1987-es Avec Plaisir című nagylemezt követően oszlott fel véglegesen. Dés László ekkor alapította meg Snétberger Ferenccel (1957, gitár) és Horváth Kornéllal  (1954, ütőhangszerek) a nyolcvanas–kilencvenes évek fordulójának legnépszerűbb jazzformációját, a Trio Stendhalt. Több lemezüket Olaszországban vették fel, Európa-szerte koncerteztek, de felléptek Indiában is.
A nyolcvanas évek második felétől – a Dimenzió és a Trio Stendhal mellett – Dés előbb Udvaros Dorottyának, majd Básti Julinak és Cserhalmi Györgynek írt nagylemeznyi dalt, miközben filmzeneszerzőként is egyre aktívabb lett. Számos népszerű magyar filmnek – Nyom nélkül, Egymásra nézve, Szerelem első vérig, Szerelem második vérig, Csocsó, Üvegtigris, Sose halunk meg, A miniszter félrelép, Kalózok – szerezte a zenéjét. Emellett írt musicalt (Valahol Európában, A dzsungel könyve), valamint a Jazz+Az együttes zeneszerzője és zenekarvezetője volt. 1993-ban szólista lett, kortárs szerzők műveit adta elő, elsősorban kamara- és szimfonikus zenekarokkal. Miközben a 2003-ban megalapított Dés Septettel számos nagylemezt jelentetett meg. 2004-ben az újonnan alakult Magyar Jazzművészek Társasága elnökévé választották, de egy évvel később lemondott tisztségéről. 2008–2009-ben főként a Férfi és Nő – koncertturné négy színészre és zenekarra című produkcióval járta az országot – és adott annak keretén belül négy nagy sikerű koncertet a Művészetek Palotájában –, amit később a Nemzeti Színház is felvett a repertoárjába. 
Emellett az elmúlt időszakban, különösen az utóbbi három évben gyakorta szerepelt magyar írókkal (Esterházy Péterrel, Spiró Györggyel, Parti Nagy Lajossal, Závada Pállal, Grecsó Krisztiánnal) közös esteken, ahol aktuális zenészpartnereivel – fiával, az ütőhangszeres Dés Andrással, a bőgős Barcza Horváth Józseffel vagy a cimbalmos Lukács Miklóssal – szabad jazzel reflektálnak a felolvasott írásokra, folytatják azokat zenében.
Pályafutása során többek között dolgozott Nemes István, Geszti Péter, Bereményi Géza, Bródy János, Grecsó Krisztián, Parti Nagy Lajos, Müller Péter Sziámi dalszövegírókkal, Udvaros Dorottya, Básti Juli, Cserhalmi György, Kulka János, Koltai Róbert színészekkel, Szulák Andrea, Váczi Eszter, Szűcs Judith, Katona Klári, Koncz Zsuzsa, Kovács Kati, Zalatnay Sarolta, Cserháti Zsuzsa énekesekkel, Demjén Ferenccel, Presser Gáborral, Somló Tamással.
A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 31
Munkássága elismeréseként 1991-ben Liszt-díjat, 2007-ben Kossuth-díjat kapott.
JBSz
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd: A magyar jazz története, Budapest, Kossuth Kiadó, 2014, p. 183–188.
Kapcsolat:
<a href="https://deslaszlo.hu/">https://deslaszlo.hu/</a>
<a href="https://www.facebook.com/deslaszlo/?locale=hu_HU">https://www.facebook.com/deslaszlo/?locale=hu_HU</a>

Dés László

Geszti Péter (1964, Budapest) énekes és rapper, dalszövegíró. A 90-es években hatalmas sikereket ért el együtteseivel: a Rapülők, majd a Jazz+Az formációkkal. Nyelvi leleményekkel teli dalszövegei kiemelték őt a korszak könnyűzenei strófaíróinak sorából.
Pályafutását gyermekszínészként kezdte. Rajzfilmfigurának adta a hangját, szinkronizált, kisebb-nagyobb szerepeket játszott tévé- és mozifilmekben, színházban. A könnyűzene világába gyerekkori barátja, Berkes Gábor révén került be, még főiskolásként, 1984-ben ő lett az <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-elso-emelet-10536">Első Emelet</a> szövegírója. Első alkotása a Dadogós break volt, majd onnantól az ő szövegeire írtak zenét a 80-as évek második felének egyik legsikeresebb popzenekarának tagjai.
Az Első Emelet 1992-es leállása után aztán Geszti kilépett a rivaldafénybe. Felvette az MC Gesztenye művésznevet, és Berkes Gábor (T-boy) valamint Szentmihályi Gábor (Michel de Lux) társaságában megalapította a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-rapulok-12375">Rapülők</a> együttest, amely sikert sikerre halmozott. Népszerűségüket nagyrészt Geszti Péter tehetségének és kommunikációs képességének köszönhették. Két nagylemez után, 1994-ben mégis a szétválás mellett döntöttek. Aztán 2006-ban két koncertre és egy friss albumra újra összeálltak, ahogy megtették ezt 2017-ben is, amikor egyetlen teltházas budapesti koncert adtak a Rapülők megalakulásának 25. évfordulójára emlékezve.
Geszti 1996-ban Dés László zeneszerzővel közösen megírta a nagy sikerű A dzsungel könyve című musicalt. 1997-ben Dés Lászlóval, Kozma Orsolyával, Váczi Eszterrel és Behumi Dorottyával megalapította a Jazz+Az nevű formációt, amely az abban évben bemutatott A miniszter félrelép és az 1999-ben vetített Kalózok című magyar filmek slágereinek megalkotására jött létre. Két sikeres album kiadása után 2000-ben feloszlottak. Azért 2020-ban és 2021-ben még visszatért a Jazz+Az, és adott néhány koncertet.
2011-ben új zenekart hozott létre Gringo Sztár néven, amelyben a két énekesnő Gereben Zita és Sapszon Orsolya volt. Az együttes egyfajta "kozmopuritán" popzenét játszott, ami reggae, jazz, pop, rap, elektronikus zene, ska és balkáni népzene egyvelegéből állt össze. 2016-ban újabb zenei projektjét indította útjára. A Létvágy címet viselő album zenei anyagát élő koncerteken mutatta be. Innentől önállóan, GESZTI néven lépett fel, új énekesnőkkel Ambrus Ritával és Kiss Enikővel.
Számtalan előadónak írt dalokat, többek között Görbe Nóra, a Lord, az Azok a fiúk, a Manhattan, Oláh Ibolya, Wolf Kati, Zséda, Rúzsa Magdi és Tóth Gabi énekelték szerzeményeit. Színházi munkái közül kiemelkedik a 2016-ban bemutatott, ugyancsak Dés Lászlóval közösen jegyzett A Pál utcai fiúk musical, valamint a 2023-as, Monori András zeneszerzővel alkotott Ezeregy éjszaka című world musical, amelyeknek Geszti írta a dalszövegeit.
És röviden arról, hogy a zenélés és a szövegírás mellett mi mindent csinált még 1989-től napjainkig: volt rádiós és televíziós műsorvezető, filmproducer, forgatókönyvíró, reklámszakember, kreatív vezető, televíziós tehetségkutató zsűritagja, létrehozott országimázs-fesztivált és óriásplakát-kiállítást, valamint készített podcastot.
Számtalan elismerése közül a zenei vonatkozásúak: Popmeccs - Év szövegírója (1988), EMeRTon-díj (1992), Arany Zsiráf-díj (1993, 1994), Huszka Jenő-díj (1994), Magyar könnyűzenéért VIVA Comet díj (2011). És egy állami kitüntetéssel is büszkélkedhet: 2005-ben megkapta A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét.
Az utóbbi években sikeres önálló műsorral jelentkezett egy kereskedelmi TV-csatornán, de a zenéléssel sem hagyott fel: látványos showműsorokat tartott a Best of Geszti zenekarral, valamint különböző koncert-esteken láthatta őt a közönség, amelyeken partnere volt Váczi Eszter, illetve Falusi Mariann.
HZ
 
Kapcsolat:
<a href="https://www.facebook.com/gesztipeter/?locale=hu_HU">https://www.facebook.com/gesztipeter/?locale=hu_HU</a>
<a href="https://www.instagram.com/geszti.official/">https://www.instagram.com/geszti.official/</a>

Kapcsolatok

Jazz+Az

Dés László

Geszti Péter