Publication/name

Játsszunk együtt!

A formációt 1996-ban alapította Buda Gábor (ének, gitár) három gimnáziumi barátjával: Komesz Andrással (furulyák, ütősök, ének), Radnai Róberttel (brácsa, hegedű, billentyű, ének) és Zeke Szilárddal (basszusgitár, gitár, citera, herfli, ének). A különböző tehetségkutató versenyeken elért sikerek után barátaik segítségével megjelent első, 16 dalos Alma című nagylemezük, ahogy a kor követelte, akkor még kazettán.
Szintén ebben az évben indították el első, nagy sikerű, felnőtteknek szóló klubbjukat a Virányosi Közösségi Házban, ahol több író, színész, zenész, és művész is vendégszerepelt, többek között Huzella Péter, Sebeők János, Papp János, Kútvölgyi Erzsébet és Halász Judit. Szintén ezekben az években több zenés színházi és irodalmi produkcióban is részt vettek, többek között Kálloy Molnár Péter színművésszel közösen tartottak verses esteket.
A kezdetekben magát elsősorban felnőtt zenekarnak tituláló formáció véletlen megkeresés kapcsán kezdett el gyerekeknek zenélni. „Az egyedi hangvételnek és a nagy sikernek köszönhetően sorra érkeztek a hasonló felkérések és egy idő után azon kaptuk magunkat, hogy már szinte kizárólag gyerekkoncertjeink vannak - így nőttük ki magunkat gyerekzenekarrá.”- mondják magukról. Második, Téli alma, nyári alma (2004) névre keresztelt lemezüket egy mesekönyv követte Kerekalma mesék címen, amelyet Böszörményi Gyulával közösen jelentettek meg, aki a zenekar második lemezén lévő dalokból inspirálódva 20 rövid mesét írt. Harmadik, akusztikusabb hangzású lemezük (Bio, 2006) bemutatóját a Millenáris Parkban tartották, a lemezen pedig a vendégszereplők mellett (Thurnay Balázs - Makám Együttes, Horváth Elemér - Bangó Margit együttese, Molnár Péter - Kecskés Együttes), a borító is rendhagyó volt, ugyanis Bartos Erika készítette. A soron következő Maxikukac (2007) című lemezük talán legsikeresebb dala a mindenki által ismert Ma van a szülinapom című köszöntődal, amelyet a felnőttek is előszeretettel dúdolnak.
Az elkövetkező években sorra születtek az új lemezek (Játsszunk együtt! - Bródy Jánossal, 2008; Minimax Maxi 2009; Mars a buliba! DVD 2009; Balaton 2010; Szén, szerelem, költemény 2012), 2013-ban pedig bemutatták első zenés gyerekdarabukat Almaszósz címmel, melynek szerzője Böszörményi Gyula. 2015-ben Béres Alexandrával közösen kiadták a Bűvös mesetorna című, gyerekeknek szóló mozgásfejlesztő DVD-t és mesekönyvet. A legutóbbi albumok: Csinkofák (2016), Hortobágy (2018).
2018-ban a zenekar trióra szűkült, a jelenlegi felállásban így Buda mellett Berkesi Alex (basszusgitár, hegedű, vokál) és Mits Marci (szaxofon, furulya, billenytű) áll színpadra. Közben folyamatosan készítik az új dalokat, és rajzfilmekhez írnak főcímzenéket. 2024 tavaszán és nyarán számos hazai helyszínen adnak koncertet.
BBB, HZ

Alma Együttes

Árgus szemmel figyelte Bródy Jánost a cenzúra

Kalandos hobbinak tartotta a zenélést, ezért vágta sutba a diplomáját

A huszadik századi magyar zene- és kultúrtörténet meghatározó alakja, a magyar nyelvű beatzene megteremtője. Az Illés és a Fonográf tagjaként, Szörényi Levente alkotótársaként, majd szerző-előadóként a nagy generáció tagjai közül ő tett az elmúlt évtizedekben a legtöbbet azért, hogy a rockzene Magyarországon elismert része legyen a magyar kultúrának.
Pályafutását az <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-illes-klasszikus-178">Illés</a>ben kezdte (1964–1973), majd rövid kitérő (KITT-Egylet) után a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-fonograf-488">Fonográf</a>ban (1974–1984) folytatta. A hatvanas években ő írta meg nemzedéke, a beatgeneráció legismertebb helyzet-és közérzet-értékelő dalait (Az utcán, Ne gondold, Miért hagytuk, hogy így legyen?), majd a hetvenes években az Illés és Koncz Zsuzsa albumain kitágította szövegírói univerzumát, és sajátos szimbólumrendszert alkalmazva egyre erőteljesebb társadalomkritikai hangot is megfogalmazott (Jelbeszéd, Ha én rózsa volnék).
A hetvenes évek második felétől, a Fonográf korszakban a rá nehezedő fokozott nyomás és odafigyelés miatt ugyan a korábbinál kevesebb társadalmi töltésű dallal lepte meg a híveit, mert a szövegeit ebben az időben még a korábbinál is erősebben cenzúrázták, de ő mindig megtalálta annak lehetőségét, hogy dalaiban a hivatalos szólamoktól eltérő gondolatokat és érzelmeket közvetítsen. Ha másként nem ment, akkor Koncz Zsuzsa verslemezein például a magyar költőkkel üzent (Kertész leszek, Itt van az ősz, itt van újra).
Pályafutásának önálló korszaka 1978-ban a Várszínházban és az Egyetemi Színpadon tartott előadásaival kezdődött. Az utca másik oldalán című műsora már címében is kifejezte művészi, alkotói alapállását. Első szólóalbuma 1980-ban Hungarian Blues címmel jelent meg. Ezen a szerző-előadó saját életérzéseit, filléres emlékeit, valamint a mindennapokban tapasztalt konfliktusokat énekelte meg, ironikus felhangokkal, sokat sejtető, áttételes megfogalmazásokkal. Ez a törekvése megfigyelhető későbbi albumain is, amelyekkel négy-öt évenként jelentkezett. Bródy szemmel láthatóan ezekben a mikrorealista vagy gúnyos, szatirikus kis dalokban (Mama kérlek, Filléres emlékeim, Légy hű magadhoz, Maszkabál, Földvár felé félúton) érzi jól magát, mint ahogy a színpadon is eszköztelen előadásmódjával, dalainak gondolatiságával képes leginkább hatni nézőjére, hallgatójára.
Bródy életművében ugyanakkor jelentős helyet foglalnak el a színpadi művek. A nyolcvanas évektől több alkotóval (Szörényi Levente, Müller Péter Sziámi, Tolcsvay László, Andrew Lloyd Webber) is maradandó értékű műveket hozott létre – Kőműves Kelemen, 1982, István, a király, 1983, Doktor Herz, 1988, Fehér Anna, 1988, A kiátkozott, 1997, Will Shakespeare, vagy amit akartok, 1997, Veled Uram!, 2000, Volt egyszer egy csapat, 2005 –, amelyek ma már repertoár darabok a színházakban.
A szólista évek alatt dalszerzőként is aktív maradt. Koncz Zsuzsával és Halász Judittal mindvégig termékeny volt a kapcsolata, de életkortól és stílusoktól függetlenül jól együtt tudott működni más zenésztársakkal is, írt dalokat Tolcsvay Lászlónak, Nagy Ferónak, Zoránnak, Komár Lászlónak és a Géniusznak. 1996-ban Liszt-díjat és Huszka Jenő-díjat, 2000-ben az Illés együttes tagjaként Kossuth-díjat, 2006-ban pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét vehette át. Vámos Miklós (Ha én Bródy volnék), illetve Gréczy Zsolt és Retkes Attila írt róla könyvet (Bródy). 1990 és 2012 között az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület elnöke volt.
JBSz-SJ
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 1 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 408–409.
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 258–259.

Kapcsolatok

Alma Együttes

Bródy János