Publication/name

How Mr. Hendrix met a Hungarian Shaman in the Diatonic Church

Szabó Tamás 1989-es felbukkanása óta az egyik legjobb hazai pofagyalus – a másik pedig a Rodeo-val egykoron countryt játszó Ferenczi György (1968, Budapest). Az ő bluesból, soulból és funkyból táplálkozó zenéje a kilencvenes évek derekán igazán különleges színfoltot jelentett a hazai palettán. Egyike volt a legfoglalkoztatottabb honi stúdiózenésznek (LGT, HBB, Edda, Zorán, Kimnowak), több mint 300 lemezen játszott mostanáig. Zenekarával, a Herfli Davidsonnal több különös alkalmi egybekelést ejtett meg: 1994-ben a Pesti Vigadóban az ötvenkét tagú Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekarral nyomták a bluest, egy évre rá a Tomkins Énekegyüttest hívták meg partnernek a Budapesti Kongresszusi Központba, valamint a 100 Tagú Cigányzenekarral adtak közös koncertet.
1996-ban aztán az EMI-hez szerződött, és az ott megjelent koronggal (Yoó a film?) úgy tűnt, a továbbiakban a felhőtlenebb muzsika felé veszi az irányt, de aztán az 1999-es Hamvadó cigarettavég-en ismét húzós, élettől dagadó dalok sorakoztak. 2004 óta Rackajam nevű együttesével turnézik és ad ki évente, kétévente újabb lemezeket. Legutóbbi korongja (Rackák a Zűrben) 2020-ban jelent meg, immár Ferenczi György és az 1ső Pesti Rackák néven.
Ferenczi György szájharmonika-művész, énekes, hegedűs és gitáros pályafutására a country, a blues, a rock ‘n’ roll és a magyar népzene fúziója nyomta rá a bélyegét. <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-ferenczi-gyorgy-es-a-herfli-davidson-725">Herfli Davidson</a>, <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-dioptrio-733">Dioptrió</a>, <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-ferenczi-gyorgy-es-a-rackajam-735">Rackajam</a> és az <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-ferenczi-gyorgy-es-az-1-so-pesti-rackak-82238">1ső Pesti Rackák</a> nevű zenekaraival Európa-szerte népszerű lett.
1985-ben country-zenészként kezdte pályafutását a Kápa együttesben, négy évig külföldön játszott a Rodeo zenekarral. 1993-ban a trossingeni szájharmonika-világbajnokságon Szabó Tamással megosztott 5. helyezést értek el, és kiváló minősítést szereztek. 1992-2003 között a Herfli Davidson-nal nyolc nagylemeze jelent meg. 2001-ben eMeRTon-, 2004-ben Artisjus-díjat nyert. A Rackajam együttes tagjaival 2005-től dolgozik együtt.
2005-ben a How Mr. Hendrix met a Hungarian Shaman in the Diatonic Church lemezének anyagát a németországi Erfutban lévő Michaeliskirche templom falai között rögzítette, ahol annak idején Bach is orgonált. Ferenczi zenésztársai itt a német Andy Geier (Hammond-orgona) és Gryllus Dániel (citera, furulya) voltak.
„Én Jimi Hendrix, az AC/DC és a Hobo Blues Band zenéjén nőttem fel. Ma két dolog határozza meg a zenémet: a népzene és Hendrix. Kedvenc íróm Jókai, kedvenc költőm Petőfi.” – nyilatkozta 2007-ben, Petőfi Sándor megzenésített verseiből álló előző évi albuma kapcsán, amelynek bluesos-rockos dalait számtalan előadáson játszották. Erdélyi turnéjukon forgatták a Petőfilmet, az első magyar „szájharmonikás" mozit. Ferenczi Györgynek a magyar kultúra iránti szeretetét jelzi az is, hogy az 2007-ben kiadott Milyen lárma?! című lemezükön Petőfi Sándor, Radnóti Miklós, Weöres Sándor verseire írott dalok is megszólalnak. 2012-ben pedig a Rackákkal albumot készítettek az 1956-os forradalom mártírjának, Gérecz Attila költőnek megzenésített verseiből.
2013-as szólóalbumának címe Csíkhágó blues, ami egy instrumentális „népzenei blúzharmonikás lemez”, amelyet Székelyföldön rögzített zenészbarátaival. 2014-2018 között zenekarával több alkalommal is jártak az Egyesült Államokban, ahol - többek között - az amerikai zene egyik fellegvárában, Nashville-ben stúdióztak, és népzenét gyűjtöttek az Appalache-hegységben. 2016-ban mutatták be a Nemzeti Színházban a Betyárjáték című zenés előadást, Szomjas György rendezésében, amelynek története Ferenczi György és a Rackajam által játszott dalokra épült. Munkásságát 2019-ben egy állami kitüntetéssel, a Máté Péter-díjjal ismerték el. 2022-ben szervezője volt fiatal magyar népzenészek amerikai ösztöndíjprogramjának.
„A jól eljátszott számok összessége, a zeneileg steril műsor a lőtéri kutyát sem érdekli... Produkció az, ami úgy hangzik fel, hogy az embereket megrázza, leköti a figyelmüket” – mondta el egy 2023-as interjúban a közel negyven éves zenei pályájának egyik tapasztalatát.
JBSz, HZ
Kapcsolat:
<a href="https://www.facebook.com/people/Ferenczi-Gy%C3%B6rgy/100063442856508/">https://www.facebook.com/people/Ferenczi-Gy%C3%B6rgy/100063442856508/</a>
<a href="https://www.facebook.com/rackajam/?locale=hu_HU">https://www.facebook.com/rackajam/?locale=hu_HU</a>
<a href="https://www.instagram.com/rackasrac/?hl=hu">https://www.instagram.com/rackasrac/?hl=hu</a>

Ferenczi György

Gryllus Dániel a Kaláka együttes kétségkívül legismertebb tagja, aki a rendszerváltozás óta – a zenekar mellett – önálló esteket tart, szólóanyagokat jelentet meg. Emellett 1990-ben megalapította a Gryllus Kft.t, melyet eredetileg a Kaláka-anyagok megjelentetésére és terjesztésére hozott létre, de amely régóta az egyik legfontosabb hazai folkkiadó lett, és ma már több mint kétszáz kiadványt jegyez.
Gyerekkorától a zene vette körül: előbb zongorázni, majd klarinétozni, később furulyázni és citerázni tanult. A Lorántffy Zsuzsanna úti Általános Iskolában Budapesten elsőként vezették be a Kodály-féle nevelési koncepciót. Öccse, Gryllus Vilmos két osztállyal alatta járt, a köztük lévő évfolyamban tanult Mikó István és Radványi Balázs. 
A Móricz Zsigmond Gimnáziumban érettségizett, egyetemi tanulmányait a BME Építőmérnöki Karán végezte 1974-ben.
Közben 1969 őszén Mikó Istvánnal megalakította a Kaláka együttest. Sebőék mellett ők teremtették meg azt a sanzonhoz közelálló műfajt, amit az egyszerűség kedvéért énekelt versként emlegetünk. Nemzedékek sora nőtt fel műsoraikon, találkozott általuk először a költészettel.
Miként 2020-ban Gryllus visszaemlékezett: „A Lorántffy mindig is fontos szellemi műhely volt, a tananyagnak kezdetektől része volt a népzene, a kamarazene, a hangszertanulás, a kóruséneklés és a néptánc, valamint minden áldott nap volt énekóra. Nemcsak mechanikus zenei képzés folyt, hanem szellemi tréning is.”
A Kaláka mellett Gryllus 1988 óta jelentett meg szólólemezeket (A teljesség felé, 1988, Pál apostol, 1991, Esti csendben, 1994, A hegyi beszéd, 1995, Tizenöt zsoltár, 1997, Családi kör, 2001, Mint a szép híves patakra, 2001, Fehéringes versek, 2008, Halld meg szavaimat Isten!, 2010).
1990-ben a Kaláka lemezeinek kiadására és terjesztésére megalapította a Gryllus Kft-t, mely idővel a folkos, énekelt verses szcéna egyik legfontosabb publikációs lehetősége lett.  Olyan művészeknek jelenhetett meg itt albuma, mint Sebő Ferenc, Cseh Tamás, Sebestyén Márta, Ferenczi György, Palya Bea, Bognár Szilvia vagy Ágoston Béla.
JBSz

Kapcsolatok

Ferenczi György

Gryllus Dániel