Publication/name

Csak a világ végire...

A Besh o droM-ot népszerűségben csak egyetlen magyar világzenei csapat veri: a Ghymes. Az 1984-es alapító tagok közül már csak Szarka Gyula (1962, ének, gitár) és Szarka Tamás (1964, ének, hegedű, koboz, gitár) maradt a felvidéki (nyitrai) együttesben. Kezdetben autentikus magyar népzenét játszottak, állandó táncházakat tartottak. Aztán, ahogy a kilencvenes évek közepén elkezdtek Magyarországra átjárni, a zenéjük is változni kezdett. Egyre kevésbé akarták az eredeti népzenét reprodukálni, inkább a népi dallamokból kiindulva a maguk dalait kezdték játszani, a maguk szövegeit énekelni, a maguk történeteit előadni. Az 1998-as Rege című lemezük volt a fordulópont, arra már több, jó értelemben vett sláger – Bazsarózsa, Tánc a hóban és a címadó Rege – is felkerült, és ezeket a mai napig szívesen játsszák koncerteken.
Ez a váltás persze nem volt éles, inkább évek alatt lezajló folyamat eredménye. A Ghymes a kétezres évekre az egyik legnépszerűbb zenekarrá nőtte ki magát. Különösen a 2002-es évben arattak: az újra kiadott Üzenet Arany Zsiráf-díjat nyert, a Rege (1998), a Smaragdváros (2000) és A nagy mesealbum (2001) ekkor kapott platina, a Bennünk van a kutyavér (1995) és a Tűzugrás (1996) pedig aranylemez minősítést. Az elsősorban a gyerekeknek készült Bennünk van a kutyavér-t ráadásul oktatási segédanyaggá nyilvánította az Oktatási Minisztérium. És egy dologban még mindenképp elsők: nemcsak a Felvidékről, de Erdélyből sem sikerült elérni korábban egyetlen zenekarnak sem, hogy Magyarországon szinte minden városban ismerjék, szeressék és elmenjenek a koncertjeire.
A Ghymes együttes olyan felvidéki magyar zenészekből alakult a Nyitrai Pedagógiai Főiskolán 1983-ban, akik előtte rockot, komolyzenét, régizenét játszottak. Első táncházaikat és népzenei koncertjeiket a Nyitra melletti Gímes (régies írással Ghýmes) községben rendezett ifjúsági táborban tartották, innen ered a Ghýmes név, amit 1984-ben vett fel a zenekar, és amelyet később az egyszerűség kedvéért Ghymesnek írtak. (Maga a falu számukra azóta inkább csak szimbólum: szép, archaikus magyar nyelvet beszélnek ott, de a többség ma már szlováknak vallja magát.)
A Szarka Gyula és Szarka Tamás vezette együttesben az idők folyamán rengeteg muzsikus fordult meg, olyannyira, hogy jó ideje a zenekar gyakorlatilag őket jelenti, az aktuális kísérőket pedig állandó vendégzenészként tüntetik fel.
A Gyhmes zenéje magyar, közép- és kelet-európai gyökerekből táplálkozik. Az eléggé szabadon, a maguk szája íze szerint értelmezett népzenei alapok, a saját invenciók és improvizációk alapján alakult ki az az egyedi hangzásvilág, amit ők egyszerűen Ghymes-zenének neveztek el. A kilencvenes évek második felében a Fonónál jelentették meg albumaikat, de idővel kinőtték a zeneházat, és némi meglepetésre egy multinacionális kiadóhoz, az EMI-hoz szerződtek le. S attól kezdve érezhetően jöttek a slágerek, a szélesebb tömegek felé nyitás. S az elmúlt harminc évben a világzenei együttesek között valóban páratlan sikert könyvelhetnek el: működésük alatt eddig 17 önálló albumot jelentettek meg, ezek közül 8 platina és 3 aranylemez lett.
A zenekart alapító Szarka-testvérek, Gyula és Tamás 2011-ben megosztott Kossuth-díjban részesültek.
JBSz
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd: A magyar folk története, Budapest, Kossuth Kiadó, 2013, p. 257–260.
 
Kapcsolat:
<a href="https://www.facebook.com/ghymes.hu/">https://www.facebook.com/ghymes.hu/</a>
<a href="https://www.ghymes.hu/">https://www.ghymes.hu/</a>

Kapcsolatok

Ghymes