A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) Magyarország egyik legjelentősebb kulturális finanszírozási intézménye, amelyet az Országgyűlés az 1993. évi XXIII. törvénnyel hozott létre. Az Alap célja a nemzeti és egyetemes kulturális értékek létrehozásának, megőrzésének és terjesztésének támogatása, mind belföldön, mind a határon túli magyar közösségek körében.

Az NKA kezdetben elkülönített állami pénzalapként működött, fő bevételi forrása a kulturális járulék volt. 1999-ben azonban megszűnt ez a státusza, és az Alap a központi költségvetés részeként, fejezeti kezelésű célelőirányzatként folytatta működését. 2010-től fő bevételi forrása az ötöslottó szerencsejáték játékadójának 90%-a lett.

Az Alap működését a kultúráért felelős miniszter irányítja, aki egyben az NKA elnöke is. A döntéshozó testület, a Nemzeti Kulturális Alap Bizottság, tagjait a miniszter, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, valamint szakmai szervezetek delegálják. A Bizottság mellett szakmai kollégiumok működnek, amelyek a pályázatok elbírálásáért felelősek.

Az NKA pályázati úton támogatja a kulturális szféra különböző területeit, beleértve a zenét, színházat, irodalmat, képzőművészetet, építőművészetet, örökségvédelmet, könyvtárakat és levéltárakat. Támogatásai révén hozzájárul a kulturális élet sokszínűségéhez és a nemzeti identitás erősítéséhez.

2016. december 31-ig az NKA kezelését a Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága látta el. Ezt követően a feladatokat az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő vette át, amely 2023. június 29-től Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő néven működik tovább.

Az NKA az elmúlt évtizedekben meghatározó szereplője lett a magyar kulturális élet finanszírozásának, és továbbra is kulcsszerepet játszik a kulturális értékek támogatásában és megőrzésében.