A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) Magyarország egyik legjelentősebb kulturális finanszírozási intézménye, amelyet az Országgyűlés az 1993. évi XXIII. törvénnyel hozott létre. Az Alap célja a nemzeti és egyetemes kulturális értékek létrehozásának, megőrzésének és terjesztésének támogatása, mind belföldön, mind a határon túli magyar közösségek körében.

Az NKA kezdetben elkülönített állami pénzalapként működött, fő bevételi forrása a kulturális járulék volt. 1999-ben azonban megszűnt ez a státusza, és az Alap a központi költségvetés részeként, fejezeti kezelésű célelőirányzatként folytatta működését. 2010-től fő bevételi forrása az ötöslottó szerencsejáték játékadójának 90%-a lett.

Az Alap működését a kultúráért felelős miniszter irányítja, aki egyben az NKA elnöke is. A döntéshozó testület, a Nemzeti Kulturális Alap Bizottság, tagjait a miniszter, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, valamint szakmai szervezetek delegálják. A Bizottság mellett szakmai kollégiumok működnek, amelyek a pályázatok elbírálásáért felelősek.

Az NKA pályázati úton támogatja a kulturális szféra különböző területeit, beleértve a zenét, színházat, irodalmat, képzőművészetet, építőművészetet, örökségvédelmet, könyvtárakat és levéltárakat. Támogatásai révén hozzájárul a kulturális élet sokszínűségéhez és a nemzeti identitás erősítéséhez.

2016. december 31-ig az NKA kezelését a Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága látta el. Ezt követően a feladatokat az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő vette át, amely 2023. június 29-től Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő néven működik tovább.

Az NKA az elmúlt évtizedekben meghatározó szereplője lett a magyar kulturális élet finanszírozásának, és továbbra is kulcsszerepet játszik a kulturális értékek támogatásában és megőrzésében

A Nemzeti Kulturális Alap Bizottsága tagjait négy évre nevezik ki: egyharmadukat a kultúráért felelős miniszter, egyharmadukat a Magyar Művészeti Akadémia, egyharmadukat pedig szakmai szervezetek jelölik.

A 2024–2028-as ciklusban a Bizottság elnöke Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter, alelnöke Bús Balázs szociálpolitikus, Óbuda -Békásmegyer korábbi polgármestere. A tagok között szerepel Ertl Péter (a Nemzeti Táncszínház ügyvezető igazgatója), Prof. Dr. habil. Szakály Sándor történész (a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatója), Vidnyánszky Attila színházi és filmrendező (a Nemzeti Színház vezérigazgatója), Dr. Richly Gábor történész, eszmetörténész, hungarológus (a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára), Tordai Hajnal jelmeztervező, valamint Ternovszky Béla rajzfilmrendező. Miniszteri kinevezés alapján tag továbbá Both Miklós (a Hagyományok Háza főigazgatója), Demeter Szilárd (a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnöke) és Dr. Baán László (a Szépművészeti Múzeum főigazgatója).