Album/name

Kaltenecker Zsolt előadói fotók

Billentyűs, aki jelenleg a Special Providence zenekarban, az abból kinőtt dob-zongora projetkben (Markó Ádámmal), illetve Mózes Tamarával duóban játszik.
Oláh Kálmánnal egyidős, de egészen más kulturális közegből indult zongorista az a fajta jazzmuzsikus, akinek koncepciója, érdeklődési köre, formációja folytonosan változik, mondhatnánk projektekben gondolkodik, így próbál kiteljesedni. Nyolcéves korában kezdte klasszikus tanulmányait, később az improvizáció és a komponálás felé fordult, gimnazistaként a progresszív rock vonzotta. Amikor azonban meghallotta Keith Jarrett és a Chick Corea Elektric Band lemezeit, azok hatására a jazztanszakon kötött ki, ahol 1996-ban vehette át diplomáját. Az első albumait még Kutas Zsoltként megjelentető muzsikus ezt követően vette vissza családja eredeti nevét, az Ivory Tower című nagylemezét már Kaltenecker Zsoltként jegyezte, az 1999-es Songs From The 20th Century pedig elnyerte az év jazzlemeze díjat.
2003-ban az addig kizárólag zongorán játszó Kaltenecker Zsolt átesett a másik végletbe, és attól kezdve a szintetizátort tekintette elsődleges hangszerének. Miként később nyilatkozta: „Végképp elegem lett/van abból, hogy a koncerthelyszíneken szinte sosincs rendes zongora, és/vagy gond van az erősítésével. Így bármennyire törekszem bizonyos hangszínek, árnyalatok elérésére, nem tudom őket élőben megmutatni. A digitális zongorákat sem szeretem. A szintetizátorokat viszont igen, általában könnyen magammal vihetem őket és a hangosításukkal sincsen gond. De legfőképpen az új hangszínlehetőségek izgattak. Értelemszerűen idő kellett ahhoz, hogy a szintetizátorokon is megtaláljam a saját hangom, ami úgy 2005-re sikerült. Azóta tettem még egy kitérőt a Hammond orgona felé is – ebben a két kéz függetlenítése, az önálló basszusozás vonzott –, de különböző okok miatt végül újra a szintetizátoroknál, nevezetesen egy Minimoog Voyagernél és egy Nord Wave-nél kötöttem ki. Úgy érzem, jobban és egyénibben tudom magam kifejezni rajtuk, mint zongorán vagy orgonán.”
2008-ban Kaltenecker előbb megalapította az egyetlen nagylemezt megért K.L.B. Triót, majd csatlakozott Harcsa Veronika, Gyémánt Bálint és Andrew J kortárs kísérleti elektronikus popzenét játszó formációjához, a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-bin-jip-677">Bin-Jip</a>hez, ahonnan azonban két évvel később kilépett. 2017-ben viszont Pátkai Rozina, Lantos Zoltán és Mózes Tamara társaságában ismét a tagja lett – igaz, csak egyetlen esztendőre.
Saját triójával, az 1705-tel (Kaltenecker Zsolt – billentyűsök, Piri Béla – basszusgitár, Dés András – ütőhangszerek) 2015-ben nagylemezt (Zone) jelentetett meg, közben csatlakozott a műfajok között hullámzó <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-special-providence-8301">Special Providence</a>-hez (2014-ben Cséry Zoltán helyét vette át, nagylemezdokumentumai: Essence Of Change, 2015; Will, 2017). Az utóbbi években pedig főként a Special Providence dobosával, Markó Ádámmal (lásd: Space Junk, 2022) és Mózes Tamarával (lásd: Futurized) ad koncerteket és jelentet meg a populáris zene különböző irányzatai (psichedelikus rock, trip-hop, elektronikus tánczene), illetve a modern jazz improvizatív világa között bátran és hatásosan kalandozó nagylemezeket.
JBSz

Kaltenecker Zsolt

Kaltenecker Zsolt - A38 Hajó (2)

Kaltenecker Zsolt előadói fotók

Kapcsolatok

Kaltenecker Zsolt