A jelenleg külföldön kétségkívül legismertebb – groove és thrash metalt játszó – jmagyar metálzenekart 1994-ben Mezőkovácsházán alapította a cigány származású testvérpár, Farkas Zoltán (gitár, ének) és Farkas Csaba (basszusgitár), akik mellett az évtizedek során tucatnyi zenész megfordult. 1996-ban a szombathelyi LMS tehetségkutató verseny első díjáért kapott stúdióidőben rögzítették első albumukat (Hangok), majd miután 1999-ben délután négykor bemutatkoztak a németországi Summer Breeze fesztiválon, sorra kapták a fesztivál- és klubmeghívásokat. S mivel idehaza egyre gyakrabban érték őket rasszista beszólások, a zenekar hamarosan áttette székhelyét Berlinbe.

Mint Farkas Zoltán 2008-ban nyilatkozta: „Megtanultam már együtt élni az ilyesmikkel. De azokat a frusztrációkat, fájdalmat, haragot, amiket az ilyenek felhoznak – mert ilyesmik nem egy évben egyszer, hanem sajnos nagyon sokszor történnek –, azokat kiadom a zenében; ezekről szólnak a dalaim is. (…) Nincs semmi, akármilyen sport vagy bármi más, ami jobb lenne, mint a zeneterápia. Ha lejövünk a színpadról, ki vagyunk cserélve – még akkor is, ha nem volt jó a buli."

A 2000-es, cigány folkkal ötvözött Kalyi Jag volt az utolsó albumuk, amely Magyarországon jelent meg, ezt követően előbb a német Silverdusthoz szerződtek le (I Scream Up To The Sky, 2002), majd a világ legnagyobb metálkiadójához (Nuclear Blast) igazoltak, ahol sorra jöttek ki sikeres korongjaik (Destroy, 2004, Instinct, 2005, Outcast, 2006), miközben olyan neves fesztiválokon léptek fel, mint a Wacken, a Rock am Ring, a Rock im Park, vagy a With Full Force. Nem beszélve arról, hogy 2005-ben a Kreator előzenekaraként körbeturnézták Európát (jöttek Budapestre is). Akárcsak egy évvel később a Children Of Bodom előtt. Majd 2008-ban átszerződtek a német AFM kiadóhoz, ahol a pandémiáig sorra jelentették meg a nagylemezeiket – a legutolsót Fury címmel 2018-ban. A 2021-es Reborn viszont már a Napalm Records égisze alatt gurult ki.

JBSz–SJ

Forrás:

JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 192–193.

Kapcsolat:

https://www.facebook.com/EKTOMORF.official/