Song/name

Átmentem a szivárvány alatt

Kivételes hanganyagú énekesnő, aki szinte minden stílusban énekelt.
Egerben egy gimnáziumi amatőrzenekarban Little Richard, Ella Fitzgerald és más fekete előadók dalait adta elő. Temperamentumos viselkedése után „Dinamit Katinak” nevezték, és erre első nyilvános szereplése alkalmával is rászolgált. 1965-ben a Ki mit tud?-on tűnt fel nálunk teljesen szokatlan, ám hangjához kiválóan illő shouter (kiabáló – a szerk.) előadásmóddal. Tagja lett a Magyar Rádió Könnyűzenei Stúdiójának, a következő években rendszeres szereplője volt a rádiós slágerbemutatóknak és táncdalfesztiváloknak. Az afroamerikai fekete zenéktől egyúttal mindinkább az olaszos – sweetes – slágerek felé távolodott.
1966-ban és 1972-ben két ismét merőben szokatlan dallal és előadásmóddal nyert (Nem leszek a játékszered, Add már uram az esőt), de a neki kiosztott olaszos dalokból is szinte minden alkalommal slágert csinált. 1967-től felfedezték a filmesek (Ünnepnapok), összesen 14 filmben szerepelt. 1968-ban szerepeiért (Fejlövés, Fényes szelek, Eltávozott nap, A hamis Izabella, Holdudvar) őt választották az év színésznőjének.
A hetvenes években volt egy közismert, kedves slágereket éneklő fesztivál-énekesnői képe (Úgy szeretném meghálálni, Találkozás egy régi szerelemmel, Mit remélsz?, A régi ház körül, Én igazán szerettelek, Hull a hó a kéklő hegyeken, A pesti férfi), és egy rejtőzködőbb, kevésbé ismert „Dinamit Kati”, aki élvonalbeli rockegyüttesek és szerzők támogatásával mesterműveket adott elő (Rock and roller, Szólj rám, ha hangosan énekelek, Apák és anyák, Menjünk világgá, Várlak, Segíts túl az éjszakán, Nekem biztos lesz egy fiam, Közel a Naphoz, Kék farmer, Tíz év az úton, Életem lemeze, 1492). 1974-ben és 1976-ban az LGT-vel, 1978-ban Szörényi Leventével és Adamis Annával, 1979-ben és 1983-ban a V’Moto-Rockkal készített lemezeket.
Később kiválóan énekelt gyerekeknek filmdalokat (Elza kölykei, Dot és a kenguru, Hugó, a víziló, Robin Hood), esemény volt megszólalása a rockoperákban (Atilla – Isten kardja), és sikerrel debütált műsorvezetőként (Slágertévé) szórakoztató zenés műsorokban. Hatszor kapta meg a Magyar Rádió és Televízió Nívódíját. Mindez együtt azt sugallja, hogy a legnagyobb női szórakoztatósztár volt Magyarországon. Számos fesztiválon (Dresden, ’72, Castlebar, 1974) győzött, 1975-ben a brit Music Week szaklap az év énekesnőjének választotta. 1986-ban Liszt-díjat kapott, 1994-ben a Magyar Köztársaság Érdemrend Kiskeresztjét, 2014-ben pedig a legmagasabb állami kitüntetést, a Kossuth-díjat vehette át.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 1 (1960–70-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 85–86, 414.
Kapcsolat:
<a href="https://www.kovacskati.hu/">https://www.kovacskati.hu/</a>

Átmentem a szivárvány alatt

Kapcsolatok

Kovács Kati